VÁLTOZÓ VILÁG

VV EXTRA

MÉG TUDÁS

EMBER

KÖZÖSSÉG

VVM

A mai nap, részletesen  

Támogatásod?

Számít!

Az Alkotmánybíróság

Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

Egyéni keresés

VÁLTOZÓ VILÁG 15.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

Írta Holló András

A Változó Világ

a YouTube-on,

a Facebookon,

a Pinterest-en.

VVM-blog

Emberhit

Csetlő-napló

Beszélgetések az Új Kertben

PRIMAX

Jogi Útmutató és Címtár

Beadvány vagy indítvány?

Az Abtv. szóhasználata egyértelmű: az alkotmánybírósági eljárás megindítására írásbeli indítvány szolgál. Az indítványt közvetlenül az Alkotmánybíróságnak kell címezni. Több indítvány (beadvány) érkezik az elnök, a főtitkár – jóval kisebb arányban – az egyes alkotmánybírók részére. Nem elvitatva az állampolgárok jogát, hogy indítványát (beadványát) az Alkotmánybíróságon belüli tisztségviselőket kiválasztva címezze meg, ennek azonban eljárási szempontból semmi jelentősége nincs. Az elnök és az alkotmánybírák ugyanis a főtitkárhoz küldik az indítványokat (beadványokat) az előzetes igazgatási eljárás lefolytatása végett.

Az Abtv. előírásainak megfelelő kérelem az indítvány; ez alapozza meg az alkotmánybírósági eljárást. A jogilag meg nem felelő kérelem, a beadvány, amely

– vagy hiánypótlásra szorul és annak teljesítése esetén már mint indítvány funkcionál, vagy

– olyan kérelmet tartalmaz, ami nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe.

Az indítványnak tartalmaznia kell (az előterjesztő neve, lakcíme, illetőleg székhelyének feltüntetése mellett): az alkotmánybírósági eljárásra alapul szolgáló ok és a vonatkozó (sérelmezett) jogszabályi rendelkezések pontos megjelölését, valamint azokat az alkotmányi rendelkezéseket, illetőleg az Abtv-nek azokat a rendelkezéseit is, amelyeken az indítvány alapul; végezetül: az Alkotmánybíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.

Példaként bemutatom egy utólag normakontrollra és alkotmánysértő mulasztás megállapítására irányuló indítvány vázlatát:

– címzés;

– az Abtv. 1.§ b/ pontja, valamint a 37. és 40.§-ai alapján történő indítványozás a ...... törvény ...... §-ai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére; s egyben az alkotmánysértő mulasztás megállapítására;

– a hivatkozott törvény egyben azt is kimondja, hogy a ...... tárgyában törvénynek kell rendelkeznie.

– Indokolás: a felülvizsgálni kért ...... törvény ...... §-ai alkotmányellenesek, mert ütköznek az Alkotmány ...... tételeibe.

(Amennyiben van hasonló, az adott témakörbe vágó alkotmánybírósági döntés, ennek felhívása még meggyőzőbbé teheti az indítványt.);

– a jogalkotó nem tett eleget a ...... törvény ...... §-ában előírt jogalkotói kötelezettségének, amivel alkotmányellenes helyzetet idézett elő;

– nem szükséges csupán esztétikai jelentőségű (záró) kérelem-összegzés: a fentiekben kifejtett indokaim alapján ismételten kérem ...... stb.

(A konkrét indítványt lásd a mellékletben.)

Az indítvány (beadvány) sorsa...

Az Alkotmánybírósághoz érkező valamennyi indítvány (beadvány) megvizsgálása, elemzése – abból a szempontból, hogy alkalmas-e az alkotmánybírósági eljárás megindítására – az Alkotmánybíróság főtitkárának a feladata.  Azokat a beadványokat, amelyek tartalmuk szerint nem alkalmasak az alkotmánybírósági eljárásra, a főtitkár ún. rendes eljáráson (azaz: alkotmánybírósági eljáráson) kívüli elintézés keretében kezeli.

a/ Tájékoztatja az indítványozót arról, hogy a beadvány alapján alkotmánybírósági eljárás megindítására nincs törvényes lehetőség, mert nem minősül indítványnak (e körbe tartoznak például a jogerős bírói ítéleteket megtámadó beadványok...).

b/ A beadványt megküldi a hatáskörrel rendelkező szervnek (pl. Legfőbb Ügyészségnek, az Országgyűlés Parlamenti Biztosának, a Kárpótlás- és Kárrendezési Hivatal elnökének, a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának, Polgármesteri Hivatalnak). Ha a tartalmából megállapítható, hogy az ügyben melyik szervnek van intézkedési lehetősége, az áttételről a beadványozó természetesen tájékoztatást kap.

c/ Ha a beadványból egyértelműen megállapítható, hogy az abban részletezett problémák tárgyában az Alkotmánybíróság már döntött és az Alkotmánybíróság határozata közzétételre került a Magyar Közlönyben, erről a kérelmezőt tájékoztatja.

Abban az esetben, ha a határozat csak az Alkotmánybíróság Hivatalos Lapjában jelent meg, a főtitkár a határozat másolatát megküldi a beadványozónak.

d/ Ha a beadvány – tartalmilag – érdemi eljárási lehetőségre utal, ugyanakkor nem felel meg a törvényben előírt alaki vagy tartalmi követelményeknek – határidő megjelölésével (jellemzően 15 nap) – felhívja a beadvány készítőjét (megfelelő tájékoztatás kíséretében) a hiánypótlásra.

A felhívás eredménytelen volta esetében tájékoztatást ad a kérelmező számára, hogy az eljárás lefolytatására nincs törvényes lehetőség.

A Főtitkárság kialakult gyakorlata, hogy differenciál a kérelmek, a beadvány szerkesztői között. Laikus beadványozó esetében, ha a beadvány tartalmából kikövetkeztethető a jogi probléma, a megcélzott alkotmányi rendelkezés – ez jellemzően az egyenjogúságra vonatkozó tétel (Alk. 70/A.§) – a beadványt a főtitkár indítványként befogadja.

Megjegyzem, ilyen esetben néhányszor már előfordult, hogy az előadó alkotmánybíró kért hiánypótlást, amire neki az Ideiglenes Ügyrend lehetőséget biztosít. Az ügyvédek által jegyzett saját, vagy jogi képviselőként benyújtott kérelmeket a Főtitkárság igen szigorúan vizsgálja, s a legkisebb formai hiányosság miatt is – hiánypótlásra – visszaadják.

X

Hirdetés X

X

Hirdetés X

2010. június 20-én telepítve.