K+F – Kutatás és fejlesztés

KA – Kohéziós Alap

Kbt. – Közbeszerzési Törvény

KDB – Közbeszerzési Döntőbizottság

KDOP – Közép-dunántúli Operatív Program

KDRFT – Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

KDRFÜ Kht. – Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.

KEHI – Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

Kempelen Farkas (Pozsony, 1734. jan. 23. – Bécs, 1804. márc. 26.): kancelláriai tanácsos, mechanikus, tudós, feltaláló. Győrben és Bécsben tanult bölcsészetet és jogot. Mária Terézia törvénykönyvének sikeres németre fordítása után a királyi kamarához került, ahol titkár, 1770-ben tanácsos és főügyig. lett. Ig.-ja volt a budai kir. palota építésének, 1786-tól az egyesült m. és erdélyi kancelláriánál tanácsos, 1798-ban nyugalomba vonult. Rendkívül sokoldalú tehetség volt, különösen találmányai és mechanikai alkotásai révén vált híressé. Vízemelő gépe látta el a schönbrunni szökőkutakat. Tökéletesítette a gőzgépet és megszerkesztette a gőzturbina ősét, beszédutánzó gépet épített (1778) és írógépet vakok részére. Ő vezette a budai Várszínház építési munkálatait. Legismertebbé sakkozó gépe tette (1769), holott az csak Mária Terézia parancsára készített szellemes játékszer volt. Leírása a Leipziger Magazin für Naturkunde, Mathematik und Oekonomie c. folyóirat 1784. évf.-ában jelent meg. Szerkezete, mivel a gép 1854-ben Philadelphiában állítólag elégett, máig sincs tisztázva. Nagy nyelvtehetség volt, nyolc nyelven írt, beszélt és olvasott. Az emberi beszéd szerkezetéről írt tanulmánya az újabb fonetika alapja. Színdarabokat, zeneműveket és verseket is írt, melyeket korában sikerrel adtak elő. – F. m. Mechanismus der menschlichen Sprache (Wien, 1791). – Irod. Szily Kálmán: Magyar természettudósok száz évvel ezelőtt (Term. Tud. Közl. 1888); Tarnóczy Tamás: K. F. beszélőgépe (Term. Tud., 1946); Hegedűs Lajos: K. F. (Magy. Nyelvőr 1950. 2–3. sz.); Kőszegi Imre–Papp János: K. F. (Bp., 1955). Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Bp., 1958, részletes bibliográfia). – Szi. Szalatnai Rezső: Kempelen a varázsló (r., Bp., 1957).

KEOP – Környezet és Energia Operatív Program (2007- 2013)

Kht. – Közhasznú Társaság

KIOP – Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (2004- 2006)

Kisfaludy Lajos (Sajógömör, 1924. aug. 30. – Bp., 1988. okt. 30.): vegyészmérnök, Állami díjas (1970), az MTA l. tagja (1982). A bp.- i Műszaki Egy. Vegyészmérnöki Karán szerzett diplomát (1948). Az egy. Zemplén Géza vezette Szerves Kémiai Intézetének munkatársa volt először tanársegédként. 1956-ban került a Kőbányai Gyógyszerárugyárba. 1958-tól haláláig a szintetikus I. labor vezetője volt kutatóprofesszori rangban. 1958-ban kezdte meg a labor peptidkémiai profiljának kialakítását, felismerve e terület hatalmas lehetőségeit a gyógyszerkutatásban. Kandidátusi disszertációjában (1963) a P-klór benzihoxi-karbonil, p-klór benziléter, ill. észter származékok bevezetését vizsgálta az alkalmazott védőcsoportokhoz. 1975-ben doktori disszertációja a „gyors peptid szintézis” kidolgozását tette lehetővé. Munkacsoportjával szabadalmi eljárást dolgozott ki a Suprastin, a Seduxen, az Eunoctin, a Cavinton stb. gyártásához. Ipari kutatási eredményeit közel 80 szabadalom védi. A kiváló feltaláló cím többszörös kitüntetettje. Az Állami díjat munkatársaival megosztva a mellékvesék működését serkentő emberi hormon (ACTH) szintézisének kimunkálásáért kapta. 1965-66-ban New Yorkban a St. John's University vendégkutatója volt. Több mint 150 tudományos dolgozata és könyvrészlete tanúskodik életművéről. – F. m. Az elmélet és gyakorlat kapcsolata a peptidkémiában (Bp., 1982). – Irod. Pető Gábor Pál: Vonások egy akadémikus arcképéhez. K. L.-ról (Népszabadság, 1984. jan. 3.); Görög Sándor: K. L. (Magy. Tudomány, 1989. 5. sz.).

KKV – Kis- és Középvállalkozások

KMOP – Közép-Magyarországi Operatív Program

KMR – Közép-magyarországi Régió

Kohézió – A Közösség valamennyi polgára számára biztosítani kell a szolgáltatások, a jólét és a fejlődés minimumát. Ez jövedelem-transzfert feltételez a gazdagabbaktól a szegényebb és gyengébb gazdaságok javára.

Kosztka Károly (Szentes, 1814 – Szentes, 1887. febr. 22.): mérnök. Oklevelét az Institutum Geometricumban szerezte 1842-ben. 1846-ban nevezték ki lugosi városi mérnöknek. A szabadságharcot tüzér századosként harcolta végig. Golyószórót tervezett, amelyet azonban a szabadságharcban már felhasználni nem tudtak. A modell és a tervrajzok a szentesi múzeumba kerültek. 1861-ben Veszprémben kapott mérnöki állást. – Irod. Vajda Pál: Magyar fegyverkovácsok (Élet és Tud. 1952); Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Bp., 1958).

Kovásznay István Zsigmond (Mezőhegyes, 1903. jún. 6. – Bp., 1960. febr. 7.) mezőgazda, feltaláló. Tanulmányait a keszthelyi mezőgazdasági ak.-n végezte 1936-ban. Jelentős találmányai: eljárás szárazbab hántolására, továbbá eljárás és berendezés szójabab vegyszermentes hántolására és nemesítésére. Utóbbi eljárása, mely a szójababot egyben keserű ízétől is megszabadítja, eddig 11 országban nyert szabadalmat. – Irod. Új találmány a babhántoló malom (Újítók L. 1952. 12. sz.); Nagy magyar találmányok (Bp., 1955); Bozsik Valéria: Egy találmány eljutott odáig (Népszabadság, 1963. 284 sz.).

Költségvetés alapelvei: Az Európai Unió költségvetésének alapelvei a költségvetési terv elkészítése során az alábbiak:

• A teljesség elve: a költségvetésben az Európai Közösségek minden bevétele és kiadása szerepel (a valóságban ez nem teljesen érvényesül),

• Az általánosság elve: a konkrét bevételek nem köthetők össze konkrét kiadásokkal, az összes bevételnek kell fedeznie az összes kiadást,

• A kétszintűség elve: a költségvetést kétféleképpen állítják össze: egyrészt a tárgyévben vállalt kötelezettségek teljes összegét, másrészt az adott évben felmerülő kifizetéseket állítják be a költségvetésbe,

• A költségvetési egyensúly elve: a költségvetés nem lehet deficites,

• Az évenkéntiség elve: a költségvetés egy évre szól (január 1. - december 31.), tehát a jóváhagyott kereteket az év során kell felhasználni.

Közös Agrárpolitika (Common Agricultural Policy – CAP): Célja eredetileg az önellátás és bizonyos mértékű exportképesség biztosítása volt. Később az lett a feladata, hogy biztosítsa a mezőgazdasági termelékenység növekedését, a mezőgazdasági dolgozók életszínvonalát, a piacok stabilitását, a megfelelő kínálatot és elérhető árakat a fogyasztók számára.

Közös politikák (Common policies): Az EK közös politikái olyan területekre vonatkoznak, ahol a Közösség döntési kompetenciája kizárólagos, a döntések mindig a Közösség, és nem a tagállamok szintjén születnek.

Közös stratégia (Common strategy): Egy adott országra, régióra, témakörre vonatkozó, követendő politikai irányvonalakat határozza meg. A közös stratégiákat mindig az Európai Tanács fogadja el.

Közösségi politikák (Community policies): Az EK közösségi politikái azokat a közösségi tevékenységeket jelölik, amelyek – a közös politikáktól eltérően – csak kiegészítik a tagállamok ugyanazon területeken folytatott nemzeti politikáit, fellépéseit. Ebbe a körbe tartozik például az iparpolitika, a környezetvédelmi politika vagy a foglalkoztatás és szociálpolitika.

Kőnig Rezső (Bp., 1900. júl. 7. – Bp., 1971. okt. 24.): vegyész, gyógyszeripari kutató, a kémiai tudományok kandidátusa (1952), Kossuth-díjas (1955). 1919-ben a Magy. Királyi Áll. Felsőiparisk. vegyészeti szakosztályán oklevelet, vegyészmérnöki képesítést a bp.-i műszaki egy.-en szerzett 1941-ben. 1920-ban gyakorló vegyész a Chinoin-gyárban. 1938-ban a Chinoin-gyár főmérnökévé nevezték ki. 1946-ban a gyár ig.-ja, majd vezérig.-ja volt. 1948-ban a Kutatási Főosztály megszervezésével bízták meg, az itt folyó munkát főosztályvezetőként irányította. 1963-tól nyugdíjba vonulásáig, 1968-ig a kutatólaboratórium vezetője volt. Tevékenysége jelentős a m. gyógyszeripar történetében. Nevéhez fűződik az Ultraseptyl világszabadalma. Eredményes kutatásokat végzett a kristályos penicillinnel kapcsolatban, kidolgozta a Hypotiazid, a Chlorurit, a Fonurit és más gyógyszerek előállítását. Számos szakközleménye jelent meg gyógyszerészeti szaklapokban. Munkásságáért a Kiváló Feltaláló Arany fokozattal tüntették ki (1961).

KÖZOP – Közlekedési Operatív Program

KSH – Központi Statisztikai Hivatal

KSZ – Közreműködő Szervezet

KTK – Közösségi Támogatási Keret

Kutatás-nyilvántartás – A Kormány 160/2001. (IX. 12.) Korm. rendelete értelmében 2002. január 1-jétől valamennyi, az államháztartás valamely alrendszeréből közpénzt használó kutatást-fejlesztést végző szervezet köteles adatot szolgáltatni az ezen összegekkel érintett kutatásairól a Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszernek, amely  a magyarországi kutatási projektek, kutatók és kutatóhelyek adatbázisa. Ezt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár munkatársai működtetik az Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal szakmai felügyeletével. A Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszer adatbázisa nyilvános, bárki használhatja. A kapcsolat biztonságos, a felhasználó által küldött adatokat kizárólag a szerver tudja feldolgozni. Az adatbázis lekérdezéséhez - a nyilvános adatok eléréséhez - nem kell regisztráció. Ha mégis regisztráltatja magát, a keresés kényelmesebbé válik. A lekérdezés eredménye minden esetben azon projektek halmaza, amelyek megfelelnek a lekérdezés feltételeinek. A kiválasztott projektről léphet tovább a projektet megvalósító intézmények vagy személyek adataira. Az adatbázis-kezelő rendszer lehetővé teszi, hogy más honlapokról, így a települések vagy a projektet megvalósító intézmények, esetleg a résztvevő személyek honlapjáról közvetlenül lekérdezzük a megfelelő nyilvántartott kutatásokat. Néhány kiválasztott település és intézmény esetén megtekinthető a projektek listája. A továbbiakban ugyanúgy járhatunk el, mintha a fenti címen jutottunk volna el az adatbázishoz.
Fenntartó:
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár
Nemzeti Kutatásnyilvántartási Osztály
1111 Budafoki út 4-6.
Fax: +36-1-463-2440