|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Támogatásod? |
Élvezetek lexikonjaÉlvezet | Öröm | Boldogság | Bölcsesség | Hedonizmus | Epikureizmus | Életmód | Kultúra | Egészség | Mesterségek
Egyéni keresés
|
Élvezetek lexikonja M |
|
M |
A Változó Világ a YouTube-on, a Facebookon, a Pinterest-en. |
|
|
Masszázs – Az érintés egy sajátos és intenzív formája a masszázs. Ez kétségtelenül az élvezetek egyik legintenzívebb és legélvezetesebb formája, amelynek köztudottan sok formája van, a hagyományos keleti masszázsoktól kezdve a modern svéd vagy sport masszázsig. Ide tartoznak még olyan procedúrák, mint az iszapfürdő, különféle kozmetikai vagy gyógyászati pakolások, mézzel, viasszal, meleg kövekkel, mindezek az eljárások, procedúrák, ezek is tulajdonképpen az érintésünket mobilizálják, vagy azon keresztül fejtik ki hatásukat és nyújtják az élvezeteket. Mese – A mese bearanyozza minden ember, minden emberré felnővő gyermek életét. Ezt a különleges, titkos kapcsolatot érdemes ápolni életünk végéig. Meztelenség – Testünk minden élvezet kiinduló és célpontja, ugyanakkor a modern világban azt elrejtjük, megfullasztjuk több réteg szoros és gyorsan büdössé váló ruházat alatt. Ezért ragadjunk meg minden alkalmat, hogy szabaddá tegyük testünket. Naponta legalább két kiváló alkalom kínálkozik erre: felkelés után, illetve lefekvés előtt érdemes pár percig élvezni a teljes meztelenséget…
Babits Mihály Mese a nagyvilágról És így képzelem, hogy Sokrates és Phaidros folytathatnák a párbeszédüket: Phaidros: Ó Sokrates! ahogy a művészetet minden emberi tevékenység csúcsára állítod, szemmel láthatólag léha és téves dolgokat beszélsz. Nem fontosabb, komolyabb dolgok-e a kor nagy problémái, a világpolitika, a szocializmus küzdelmei vagy akár csak a saját megélhetésed, a saját szerelmed is ama játszó és mesélő művészetnél? Nem akkor fontos és izgató-e a művészet is, ha ezekre vonatkozik? A te művészeted csak játék, Sokrates, de emitt a megélésről van szó. Sokrates: Valóban, emitt csak a megélésről van szó. De vajon az élet csak arra való, hogy megéljünk? Ha a legmagasabb dolog volna az életben megélni, akkor nem volna érdemes megélni. Szomorú cirkulus volna, ha csak azért élnénk, hogy fenntartsuk életünket és fajunkat. Szerencsére nem így van. Mindannyian érezzük, hogy élni érdemes és érdekes, mert az életben élvezetek, azaz új érzések jöhetnek (a szó egy tágabb értelmében minden új érzés élvezet és életérték) és addig érdemes élni, míg ilyenek jöhetnek. Ezeknek az új érzéseknek kedvéért érdemes életünket fönntartanunk és érdemes jó politikát csinálnunk nagyobb jólétünkre, hogy gondtalanul élhessünk művészi életet. Phaidros: Szerinted tehát a művészet az élet célja? Sokrates: Hogy felelhetünk arra a kérdésre, mi az élet célja? Nézzük az élő lények természetes törekvéseit. Az első kétségkívül életüket és fajukat fönntartani. Ezt épp oly joggal nevezhetem eszköznek, mint célnak. Ami marad új érzéseket érezni és kelteni, új dolgokat látni és alkotni, az aktiv és passzív művészet, a szó legtágabb értelmében. Phaidros: A létért való küzdelem tehát nagyon alárendelt dolog? Sokrates: Ellenkezőleg, a létért való küzdelem főmotívuma az életnek. Minden ami van, elsősorban lenni akar, de ez nem elég neki, több és más akar lenni, nőni behatolni abba is, ami nem ő, hatni, változtatni. Ez a törekvés pedig legelemibb formájában is összeütközés harc. Mennél jobban él valami annál harcosabb. S ki hasznos a harcban? Az erős, aki több változást képes okozni. Phaidros: Ez már egészen a Nietzsche morálja. Sokrates: Ez a Nietzschéét magában foglalja mint részét. Phaidros: De nézd csak Sokrates. Ha az életnek célja és természetes törekvése ez a folytonos változás újítás és harc, akkor hogyan magyarázod meg a morálnak létezését? Hogy lehet, hogy az emberi életben kifejlődött egy törekvés ép e nagy harc ellen? Egy törekvés, amely az élettel ellenkező irányban, csak békére, halálra vinne. A morál, mely ellensége a harcnak, az az örökké újító, elégedetlen, változtató gyűlöletnek engedetlenségnek, szabadságnak, az új érzéseket, kéjeket teremtő szabad művészetnek; az életet sokszorozó szerelemnek, minden gyönyörűségnek. Az élet ellensége. Hogy magyarázható az önmegtagadás iránya, a kereszténységé s buddhizmusé? a böjt iránya? a puritán erkölcs? S vajon ez az egész erkölcs rossz? Sokrates: Dehogy rossz. Sőt, ez az életnek egyik legnagyobb értéke. Gondolj először a halál értelmére. Ha mindig ugyanazon lények élnének mennyivel szegényebb lenne a világ, mint így, a folytonos születéssel és halállal! Az élet különböződésének eszköze, nemcsak térben, hanem időben is, ez a születés és a halál. Phaidros: Az egyénre nézve pedig a halál az élet értéket emeli. Sokrates: Mint ahogy minden rossz emeli a jó értékét. A rossznak, a fájdalomnak a léte egészen külön tény a világ differenciálódásában, egyenrangú a »tükröződés« vagy az »alkotás« a lélek vagy a művészet létével, és ismét minőségileg különböző azoktól. Megjelenik a világban a nyomósító ellentét, az Isten mellett az ördög. Ez is kell a világhoz, és aki a világot akarja, ezt is akarja, mert mennél többféle érzést, mennél különbözőbb érzéseket akar. A halált, és élni kell a fájdalmat és élvezni, ez az egyetlen állásfoglalás a nagy Rosszal szemben. A rossz hozzátartozik a jóhoz, a Titanic katasztrófája a világ szépségéhez. Mindazon borzasztóságok és rútságok nélkül, amik vannak, szegényebb és csúfabb lenne az élet. Phaidros: A puritán morálról akartál szólni ó Sokrates. Sokrates: A puritán morál más állásponton van a fájdalomra nézve. Phaidros: Az élvezetet rossznak tartja és a szenvedést jónak. Sokrates: Dehogy, a fájdalmat rossznak tartja és vele együtt az élvezetet. Ez elválaszthatatlan. A puritán morál (nyilván látjuk oly tiszta kifejezéseiben mint a Buddha vagy a Jozafát története) úgy akarja elkerülni a fájdalmat, hogy lemond mindenről, az élvezetekről is, az életről is (de anélkül, hogy a halált választaná, amely mint mondtam, mégis az élethez tartozó dolog.) Helyesen mondtad imént ó Phaidros, hogy a puritán morál az élettel ellenkező irányú, az élet negációja. Az a formája az önmegtagadásnak, mely a pozitív fájdalomban élvezetet talál, már közeledés az életszerető erkölcshöz, mint a középkor atyja a művészi reneszánsznak. Phaidros: Kétféle erkölcs van hát, ó Sokrates. Emlékszel-e Kalliklésre? Hajdan ő képviselte előtted az életszerető erkölcsöt. Már akkor milyen világos volt ez a dolog. Az elnevezések változtak azóta, de az ellentét ugyanaz maradt, Heine görög és zsidó erkölcsnek nevezte. Nietzsche ura és rabszolga morálnak. Sokrates: Valóban ez az ellentét örök és a világtörténetet ebből a szempontból lehetne megírni. De figyelj arra ó Phaidros, hogy a két érzésmód amire gondoltunk, végletes és tiszta alakjában csak értelmi konstrukció bizonyos irányoknak ideális asymptotája. A világosság kedvéért szerkesztettük meg, a valóságban tisztán nem találhatjuk. A valóságban a kettőnek különböző vegyülékeit találjuk, ezer meg ezer fokozatban, hol az egyiknek, hol a másiknak túlsúlyával. S valóban könnyű belátni, hogy az abszolút élet éppoly lehetetlen, mint az abszolút élettagadás. Phaidros: Az egyik csupa tarkaság, különbség, egyenlőtlenség, változás, harc, erkölcstelenség, a másik egyformaság, lemondás, demokrácia, béke, erkölcs, az egyik a gyökeres pluralizmus, a másik a monizmus. Értelek Sokrates. Milyen különös vegyülék például a mai úgynevezett természettudományos világnézet a maga monizmusával, demokráciájával, békevágyaival, művészet ellenességével, s a másik oldalon a szabaderkölcs hirdetésével. Sokrates: Élettagadás felé hajlik a buddhizmus, az én régi tanom, Spárta, a stoicizmus, a régi kereszténység, a puritán protestantizmus, a szocializmus, a monizmus, Schopenhauer, Tolsztoj tana, az egységesítő tudomány. Az élet felé Athén, a tarka művészi ököljogos középkor a reneszánsz, katolicizmus, a romanticizmus, Nietzsche, a művészet. Az egész világtörténeten végig kísérhetjük e két nagy irány harcát. S mindig az élet erkölcsét követtűk, az ellenkezőjét hirdettük inkább. Phaidros: Hát most már felelj nekem ó Sokrates, előbbi kérdésemre és magyarázd meg az élettagadó erkölcs létezését. Hogyan lehetséges, hogy egy szellemirány, mely az élet irányával ellentétes, felmerülhetett és jónak tűnik fel? Sokrates: Ennek a szellemiránynak alaptünete a szemérem. Némely primitív népek szemérme, mely nem engedi őket tanuk előtt étkezni (Stanley beszél erről) már az élet legegyszerűbb törekvését, az önfenntartást is szégyennek találja. A nemi szemérem, a költő a művész szemérme, (mely a kezdő költőnél ép oly erős, mint a szűzeknél) a társadalmi szemérem, mely az önzés, a harc, az arisztokratizmus uralmát békés, erkölcsös demokrata formákkal leplezi el, a szeméremnek az a formája, amelyet lelkiismeretnek neveznek, mind megegyezik abban, hogy az élet valamely természetes iránya elleni lelki visszahatás, visszadöbbenés. És ez minden léleknél meg van. S ellentétben a szeméremmel áll a vágy az élet irányában. Phaidros: Ez igaz. Sokrates: Ebből azt látod ó Phaidros, hogy a szemérem és az egész puritán erkölcs a lélek ellenkezése az élettel szemben, amely arra szolgál, hogy az életet mint bűnt még izgatóbbá tegye, mint a szemérem izgatóbbá teszi a meztelenséget. Ezt az egész lelki visszahatást az élet teremté, a saját ellentétéül és izgatójául, a differenciálódásnak az a módja teremté mely ellentéteket teremt s melyről előbb beszéltünk, mely a halált, a fájdalmat teremté. Phaidros; Ó Sokrates te folytonos hypostasissal dolgozol és úgy beszélsz az életről, a differenciálódásról mintha élő teremtő valóság, nem elvonás volna. Sokrates: Ez csak szólásmód, másképp nehéz kifejezni. Tehát, amint mondtam, az erény arra való, hogy megadja a bűn értékét, mint ahogy a halál az életét, a kín a kéjét. Phaidros: Ez erkölcstelen filozófia. Sokrates: Éppen nem. Hisz az egészet megfordítva és elmondhattam volna az élettagadást, a szemérmet, a békét, az erényt tüntetve fel úgy, mint a lélek természetes kezdeti irányát. Sőt az egész természetben a differenciálódás helyett az egységesülés irányát tüntethettem volna fel alapiránynak, melynek hiszen meg kell lenni, máskép nem volna lehetséges a tudomány, mely a természetet folyton egységekre redukálja, csodák helyett a halál irányát, melyet a Clausius-féle elv fejez ki. Megmutattam volna, hogy ez az irány, mint minden irány csak akkor képzelhető, ha van egy ellenkező irány is, mely emennek az értékét megadja, és ez a Vágy (az újra) a Vágy, amelyből származik az idő, mint Plotinos kimutatta, az idő, mint a legyező, mellyé a világdifferenciálódás szétvetődik. Ekkor a vágy lesz az ellenség, mely a béke irányának útjában áll, mely harcot teremtve a békét édessé értelmessé teszi. Ekkor a bűn lesz csak arra való, hogy az erény értékét megadja. Végelemzésben a két világnézet közti választás konvenció dolga, mint a geometriák közti. Phaidros: És mért választottad a másik kiindulást ó Sokrates? Sokrates: Mert tudtam, hogy ez neked jobban fog tetszeni. Phaidros: Ó Sokrates te léha nihilista lettél.
|
| ||||||||||
Masszázs – A szerkesztő ajánlata |
|||||||||||||
Több masszázs
|
Budapesten Kovács Szilvia, Horváth-Kovács Diána – Svéd és többféle ayurvédikus masszázs. Somhegyi Judit Ágnes – Ma-uri masszázs. Judit – Svéd, kötőszöveti, kondicionáló masszázs, pedikűr. Végh Marianna – Svéd masszázs, fogyókúra, személyi edzés.
Tatbánya Bánfi Andrea – Alternatív mozgásmasszázs, hangmasszázs.
|
||||||||||||
X |
Hirdetés X |
A sorozat katalógusából kiválaszthatod, és akár személyre szabott vagy céges kivitelben megrendelheted: Főleg budapesti cégek, szervezetek, intézmények részére: Cégek, szervezetek, intézmények részére: SAJÁT ÉVKÖNYV Magánszemélyek, cégek, szervezetek, intézmények részére: SAJÁT NAPTÁR (1, 12 vagy 365 lapos is, idézetekkel!) Mindenféle papíralapú vagy elektronikus kiadvány elkészítéséhez – évtizedes tapasztalatok, meggyőző referenciák birtokában – készséggel biztosítjuk professzionális szolgáltatásainkat |
A tudás hatalom – Egy kompetens világért Változó Világ könyvírási pályázat Az én napom a Változó Világban Az én helyem a Változó Világban Az én lapom a Változó Világban Olvasni öröm – Egy olvasó világért Tudni, tenni, emberhittel – Egy jobb világért Új Kert – Egy boldogabb világért |
|
X |
Hirdetés X |
CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА
|
|
|
1995 óta
|
|
2001 óta |
|
1991 óta |
|
1992 óta |
|
Az idők kezdete óta |
|
Az idők kezdete óta |
© Változó Világ, 2024 |