|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Támogatásod? |
Gasztronómiai TérGasztronómiai EnciklopédiaGasztronómia | Konyhaművészet | Cukrászat | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Mesterségek | Történelem | Tudományok
Egyéni keresés
Ez, és az összes többi útmutató, címtár, lexikon elektronikus formában vagy nyomtatásban, tetszőleges formátumban és példányszámban, igény szerint szerkesztett, bővített tartalommal, kereskedelmi, belső (magán) használatra vagy reprezentációs célra. |
Gasztronómiai Enciklopédia ~ K ~ |
|
A Változó Világ a YouTube-on, a Facebookon, a Pinterest-en. |
K |
|
||||||||||
|
|
Kaja – A Balkánról hozzánk került és egykoron népszerű étel. Metélt tészta fűszeres húsdarabkákkal behintve, összegöngyölítve és megsütve tálalták. Kakastaréj – Irdalt, sült szalonnaszelet.
Kalafantyula – Négy sarkán összefogott, belül lekváros sütemény. A 20. század elején nagyon népszerű volt, Kiskunfélegyháza környékén divatozott. Kálomista menyország – A 20. századforduló sokat emlegetett és sok helyen leírt (Mikszáth, Jókai, Móricz stb.) főtt tésztaféléje. Dúsan leöntötték tejfeles zsírral és meghintették vastagon túróval és tepertővel. Kanapé – Hússal borított pirított kenyér. Kanda – Régi receptekben gyakori: savóval készített leves. Kaperli – Napjainkban már ritkábban használt délszaki fűszernövény. Elsősorban bimbóját hasznosították. Kapornak – Kesernyés, sós vízben tartósított fűszernövény. Régen gasztronómiával kapcsolatos leírásokban, receptekben gyakran előfordult. Csemegeként olvashatunk róla. Kardinal – Ritkábban a leírásokban "Érsek-ital"-ként is szerepel. A 19. század cukrászdáinak, mulatóhelyeinek kedvelt üdítőitala. Borból, mazsolából, ananászból és cukorból készítették, a vendéglátóhelyeken receptje (mely helyi sajátosságként szerepelt) féltve őrzött kincsnek számított. Az üdítőt hidegen (nyári időben jégveremben megőrzött jéggel) hűtve kínálták. Kárdon – Indiai és mediterrán fűszer és gyógynövény (Takács-mácsonya; latin: Dipsacus) Karlsbadi vacsora – A 19. századvég és a 20. századelő irodalmi alkotásaiban gyakran emlegetett könnyű nyári vacsora (tej, tejeskávé, joghurt szendviccsel, sonkával, kemény tojással, sajttal, vajjal, retekkel, zöldpaprikával, paradicsommal). Általában ivókúrák, gyógykezelések idején fogyasztották, a népszerű fürdőhelyről kapta a nevét. Keszőce – Másként röszterként is olvasható. Nem egészen megfőtt szilvalekvár, vagy más, savanyú gyümölcsből készített mártás. Egyes területeken a savanyított, korpával készített levest is így nevezték. Kevés zsiradékban történő sütés – A sütést minimális, de forró zsiradékban kezdjük, hogy a hús felületén a rostok és a fehérjék a hő hatására védőréteget képezzenek. A hússzeleteket beletesszük a forró zsírba, egyik, majd másik oldalát is szép pirosra, ropogósra sütjük. Kiforralás – Lsd. átforralás Kigőzölés – Pudingok, felfújtak készülnek ezzel a módszerrel, vagyis a pudingformát vízzel telt edénybe helyezzük, és azt zárt térben, (sütőben) hevítjük. Kindli – A 20. századforduló idejétől a polgári konyha kedvelt, rituális eredetű süteménye. Klarifirozni – Hazai régi szakácskönyvekben, ételleírásokban gyakran olvasható konyha-technikai eljárás. A zavaros lé megtisztítását jelenti. Klopfolás – Szeletelt húsok rostjainak lazítása ún. húsverő kalapács segítségével. A szeletelt hús ezáltal könnyebben sül, porhanyósabb és formásabb lesz. Klapfolni – Régi receptek, szakácskönyvek gyakori kifejezése. Jelentése: húsrostokat ütemes veregetéssel fellazítani, kiverni, puhítani, ellapítani. Klődör – Régi magyar kifejezés, de egyes nyelvterületek máig használják. Gombócot, derelyét jelent. Koporsó – A 19. század végi, századunk eleji, főleg a kárpátaljai és a felvidék kávéházakban nevezték így tréfásan a borovicskát. Köböl – Hazai eredetű űrmérték. Eredetileg dongás faedény. Koronként és helyenként változott, általában 62, 94, 125 l (szemes termény, darabos anyag, folyadék). Legismertebbek: bécsi, budai, erdélyi, kassai stb. Közönséges – Régi hazai receptekben, szakácskönyvekben, leírásokban, irodalmi alkotásokban stb. nagyon gyakran alkalmazott kifejezés. Jelentése: szokásos, mindennapi, általános. Kráncli – A 19. század végétől a polgári konyha kedvelt, rituális eredetű süteménye. Kremzli – Régi hazai egyszerű népi étel. Reszelt burgonyából, nagyon szegény helyeken vagy ínséges időkben tökből is készítették. Krokett – Ropogós. Krupnik – Régi hazai, de lengyel eredetű étel. Marhahúsleves gyökérrel, sárgarépával, darával, burgonyával és vékony hússzeletkékkel. Kruton – Pirított zsemleszelet. Kucia – Eredetileg szláv területeken kedvelt, de a 19. század második felétől nálunk is elterjedt és divatossá lett karácsonyi tésztaféle. Összetétele: törött mák, méz, búza. Kudari vagy katrabóca, katrabuca – Savóból, aludt tejből, savanyú tejből készített, eleink kínálatában gyakran kínált habart leves. Nagyon sok és érdekes irodalmi alkotásban szerepel. Például Gvadányi "Peleskei nótárius"-ában olvashatjuk: "Látván, felesége teríti asztalát, vetrecés pecsenyét, egy tál katrabucát, teve föl, de mivel nem volt látni borát, kulacsomból töltém kettőjük poharát." Kukoris – Fonott kalácsféle. Ezzel a régi kifejezéssel ma is találkozunk egyes területeken. Kukrejt – Régi receptekben, szakácskönyvekben, leírásokban általánosan használt kifejezés, a mindennapi konyhaművészetben használt fűszernövények gyűjtőneve. Kukujza – Áfonya egyes területeken használt megjelölése. Kulics – Szláv húsvéti kalács, tetején kereszttel. Egyes kutatók véleménye szerint a magyar "kalács" szó is a kulicsból eredeztethető. Kupolya – Dongázott, fedeles liszttartó készség, fűzfa abronccsal megerősítve. Általában mogyorófából készítették. Kuszkusz – Búzából vagy más gabonából készült, durvára őrölt dara, illetve ennek főtt változata, vagy ebből és húsból, zöldségből álló egytálétel.
|
| |||||||
Fogalommá vált nevek |
||||||||||
Kisbuda Gyöngye Halétterem – Népszerű étterem Budapesten.
| ||||||||||
|
A Franklin kézi lexikona I-III. 1912. Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983 Dudás Róbert: A táplálkozás, 1998 Földes J., Ravasz L.: Cukrászat, 1999 Gyapay Dénes: Olaszország, 2006 Gyivicsán A., Krupa A.: A magyarországi szlovákok, 1996 Huotari Juhari: Finnország, 2005. Kozár Mária: A magyarországi szlovének, 2006 Manherz Károly: A magyarországi németek, 1997 Pintér Attila: Görögország, 2005. Szűcs R. Gábor: Dánia, 2003.
|
|
||||||||
|
||||||||||
X |
Hirdetés X |
Változó Világ Extra
E 001
Dac a végtelennel
VVE 002
Most, valamikor
VVE 003
Apeva 2017
VVE 004
Apeva 2018
VVE 005
Sose búcsúzz
VVE 006
Apeva 2019
VVE 007
Juliádák
VVE 008
Apeva 2020
VVE 009
Az Életútmutató
VVE 010
Apeva 2021
VVE 011
Levelek
Kínából
VVE 012
Apeva 2022
VVE 013
Halljad,
világ
|
A sorozat katalógusából kiválaszthatod, és akár személyre szabott vagy céges kivitelben megrendelheted: Főleg budapesti cégek, szervezetek, intézmények részére: Cégek, szervezetek, intézmények részére: SAJÁT ÉVKÖNYV Magánszemélyek, cégek, szervezetek, intézmények részére: SAJÁT NAPTÁR (1, 12 vagy 365 lapos is, idézetekkel!) Mindenféle papíralapú vagy elektronikus kiadvány elkészítéséhez – évtizedes tapasztalatok, meggyőző referenciák birtokában – készséggel biztosítjuk professzionális szolgáltatásainkat |
|
X |
Hirdetés X |
CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА
|
|
|
1995 óta
|
|
2001 óta |
|
1991 óta |
|
1992 óta |
|
Az idők kezdete óta |
|
Az idők kezdete óta |
© Változó Világ, 2023 |