|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Támogatásod? |
Gasztronómiai TérA szlovén konyhaGasztronómia | Konyhaművészet | Cukrászat | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Mesterségek | Történelem | Tudományok
![]()
Egyéni keresés
|
A szlovén konyha |
|
A Változó Világ a YouTube-on, a Facebookon, a Pinterest-en. |
|
||||||||||
|
A magyarországi szlovének az első világháború végéig elsősorban árpakásából, kukoricából és babból, illetve káposztából és babból készült egytálételeket (rič) ettek, de táplálkozásukban gyakoriak voltak a kása-, a káposzta- és a burgonyaételek, a sok lisztes és tejes étel is. Húsétel csak disznóöléskor, nagyobb ünnepek, munkák során került az asztalra. A kukoricával párhuzamosan terjedt el a tök, s vele a tökmagolaj használata.
A második világháború előtt munkanapokon reggel pépet, délben gánicát, este pedig sült krumplit ettek tejjel. A tízórait és az uzsonnát kint a mezőn fogyasztották el. Nagyobb munkák alkalmával, vasár- és ünnepnapokon ebédre levest, káposztát, húsételt és málét ettek. Péntekenként tészta került az asztalra. Kenyeret régen két-háromhetente sütöttek, háromkilósból 5-8 kereket, lapostetejűt. A rozsliszthez egy kevés kukorica-, árpa- vagy zablisztet, illetve főtt burgonyát kevertek. Ínséges időkben és rossz termés esetén pedig szárított és őrölt bükkfakérget és kukoricacsutkát is. Szakonyfaluban ünnepnapokon aszalt gyümölcsöt (szilvát, körtét, almát) sütöttek a kenyérbe. A kenyeret kamrában, kenyértartón tárolták. A dagasztóteknőben maradt vakarékot megsütötték és a legfiatalabb gyereknek adták, akit szintén vakaréknak hívtak (postrüžnjek). A kenyér megszegése előtt aljára késsel keresztet rajzoltak. Ha egy darab kenyér a földre esett, felvették, megcsókolták és megették. A közmondás szerint "A Vid-napi köd megeszi a kenyeret". Búza-, kukorica- és hajdinalisztből készültek a pépek, gánicák és málék. Csak búzalisztből pedig a levesbe főzött és a vízben kifőzött tészták, valamint a sült lepénykenyér, béles, perec, rétes, illetve a zsírban kisütött fánk. Az eresztett pép (močnik) úgy készül, hogy a kukorica- vagy búzalisztet leforrázzák tejjel vagy vízzel, belekeverik a tejbe, majd felforralják. Reggelire fogyasztották. A burgonyapép, dödölle (dödele) hámozott, vízben péppé főtt, tört burgonyából, kevés liszttel sűrített, hagymás zsírba szaggatott étel. Ebédre vagy vacsorára ették, nyers vagy aludttejjel. A gánica (žgónke, žgaunitje) készülhet hajdina- és kukoricalisztből. A lisztet a forrásban lévő, sós vízbe öntik, összekeverik és a masszát főzőkanállal vagy kanállal kiszaggatják. A málé lehet búza-, kukorica- és hajdinalisztből. A kukorica és hajdinamálét élesztővel készítik. A kukoricamáléba almát is reszelhetnek. Reggelire és ebédre fogyasztják. Péntekenként általában kifőtt tésztákat esznek, mákkal, dióval, túróval meghintve. A burgonyagombócokat és burgonyametéltet pedig morzsával vagy mákkal fogyasztják. Tésztaszűréshez az 1960-as évekig cserép tésztaszűrőt használtak. A lepénykenyér (gibice) vékonyra nyújtott, erjesztetlen sült tészta. Vízzel vagy tejjel leforrázva, tejföllel leöntve vagy mákkal és cukorral megszórva fogyasztják (mákos guba). A béles (pogače, zaunik) kerek kovásztalan sült tészta, amely lehet répával, almával, tökmaggal töltött vagy töltetlen. Háromszög alakban szeletelik fel és ebédre fogyasztják, főként böjt idején. A perec kerek, búzalisztből készült kenyérféle, melynek közepén lyuk van. Lehet fonott is, – minden lakoma és nagyobb munka szertartásos étkezésén megtalálható. A rétest és a kalácsot elsősorban nyáron és ősszel, nagyobb munkák vagy nagyobb ünnepek alkalmával fogyasztják. A nyújtott rétest almával, mákkal, répával, káposztával, cseresznyével vagy túróval töltötték, a kelt kalácsot mákkal, túróval vagy tökmaggal. Főzeléket nyáron és ősszel friss zöldségből, télen és tavasszal pedig savanyú káposztából és répából főznek. A káposzta a disznótoron, nagyobb munkáknál és ünnepeken állandó étel. A saláták házi almaecettel és tökmagolajjal készülnek madársalátából, fejes salátából, uborkából, főtt babból, illetve főtt bab és savanyú káposzta keverékéből.
Jellegzetes szlovén ételreceptek
Szögleves
Túróleves
Ricset
Hajdinakása
Dödölle
Savanyú káposzta babbal
Madársaláta burgonyával
Kukoricamálé
Kelt kukoricamálé
Kukorica gánica
Hajdina málé
Kelt hajdina málé
Hajdina torta
Forgácsfánk
Gyümölcskenyér
|
|||||||||
|
||||||||||
Az italok közül a vízen kívül leggyakrabban házilag készített gyengébb (pikoló) és jobb (most) minőségű almamustot ittak. Ha megsavanyodott, ecetnek használták. A szőlőművelés 19. század végi hanyatlása óta csak kevés bort készítenek. A pálinkát almából, körtéből és szilvából vagy csak szilvából égetik. Aratáskor és csépléskor házi sört is főztek pörkölt árpából és vadkomlóból.
|
||||||||||
|
A világ helyzete, 2008 Babits Mihály: Az európai irodalom története, 1943 Hees, Frank Erhard: Belgium, 1993 Pevsner, Nikolaus: Az európai építészet története, 1972 |
|
||||||||
|
|
|||||||||
X |
Hirdetés X |
A sorozat katalógusából kiválaszthatod, és akár személyre szabott vagy céges kivitelben megrendelheted: Főleg budapesti cégek, szervezetek, intézmények részére: Cégek, szervezetek, intézmények részére:
Magánszemélyek, cégek, szervezetek, intézmények részére:
SAJÁT NAPTÁR
(1, 12 vagy 365 lapos is, idézetekkel!) Mindenféle papíralapú vagy elektronikus kiadvány elkészítéséhez – évtizedes tapasztalatok, meggyőző referenciák birtokában – készséggel biztosítjuk professzionális szolgáltatásainkat
|
– ...Ha a háború véget ért, talán hasznára lehetünk a világnak. – Valóban azt gondolják, hogy akkor hallgatni fognak magukra? – Ha nem: tovább várunk. Átadjuk a fejünkben őrzött könyveket gyermekeinknek, s majd ők várnak tovább... De nem kényszeríthetjük az embereket arra, hogy meghallgassanak. Maguknak kell rájönniük, ha majd egyszer elkezdenek gondolkodni, s kérdéseket tesznek fel: miért is robbant fel a világ alattuk? Egyszer csak eljön az ideje. – Hányan vannak maguk? – Sok ezren az elhagyott utak és sínek mentén.... ![]() Figyeld a Változó Világ Mozgalom blogját![]()
|
|
X |
Hirdetés X |
1995 óta
|
1991 óta |
1992 óta |
1992 óta |
Az idők kezdete óta |
|