Helyzetjelentés

Kevés az új ötlet Magyarországon (?)

A benyújtott szabadalmak száma és a kutatás-fejlesztésre költött források volumene egyfajta tükörképe az ország innovációs kapacitásainak, ez pedig lényegesen befolyásolja az adott ország versenyképességét, illetve a válságból való kilábalás sebességét, állapította meg egy minap közzétett európai uniós felmérés az innováció és a gazdasági növekedés kapcsolatáról. Ebből a szempontból kifejezetten rosszul állnak az eurózóna perifériájához tartozó országok közül a görögök, illetve a portugálok és Magyarország sem büszkélkedhet szép eredményekkel.

Az Európai Szabadalmi Hivatal a közelmúltban tette közzé az Európában bejegyzett szabadalmak számáról szóló 2011-es statisztikát, amely szerint az európai országok közül a legtöbb szabadalom németországi vállalatok és magánszemélyek felől érkezett (több mint 33 ezer darab), amelyet a francia szabadalmak száma nagy lemaradással követ (közel 12 ezer darab). Még ehhez képest is alig fele az olaszok által benyújtott szabadalmak száma, amelynek alig felét érik el a spanyolok által benyújtott szabadalmak. Az eurózóna perifériájához sorolt országok közül az általában versenyképesnek tartott Írország mindössze 700 szabadalommal büszkélkedhetett tavaly, míg a gyenge versenyképességűnek ismert Portugália és Görögország 162, illetve 130 szabadalommal. Sajnos hasonlóan kevés szabadalmat tudott felmutatni Magyarország is (169 darab).

Amennyiben az adott országok lakosságához viszonyítjuk a szabadalmak számát, sajnos szintén jól kiütközik a nagy különbség az Európa motorjának számító Németország és a periféria országok között. Míg ugyanis a 2011-es adatok szerint Németországban egymillió lakosra 405 szabadalom jutott, addig ez az olaszoknál 83, a spanyoloknál 54, a portugáloknál 15, a görögöknél pedig mindössze 12 szabadalmat jelentett. Írország lakosságarányosan viszonylag jól állt az egymillió főre eső 158 szabadalommal, Magyarország viszont ebből a szempontból is gyengén teljesített a 17 szabadalommal.

Amennyiben a kutatás-fejlesztésre költött kiadásokat az ország GDP-jéhez viszonyítjuk, ott is kiütközik a periféria országok gyenge eredménye: míg ugyanis Görögország ugyanannyit (0,6%) költött 2009-ben is kutatás-fejlesztésre, mint egy évtizeddel ezelőtt, addig a portugál k+f kiadások a GDP-hez képest 0,69 százalékról 1,66 százalékra emelkedtek az OECD adatai szerint. Mindkettő jócskán elmarad azonban az OECD tagországok 2009-re jellemző 2,33 százalékos átlagától. Az innováció kulcsfontosságú hajtótényező a versenyképességben, amely lehetővé teszi, hogy az adott országok, vagy cégek nagyobb piaci részesedést szerezzenek, illetve a termelékenységüket fokozni tudják.

Peter Dröll, az Európai Bizottság ipari innovációs politikával foglalkozó részlegének vezetője a Reuters-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabadalmak száma és a k+f-kiadások tükörképei egy ország innovációs kapacitásainak és arra is felhívta a figyelmet, hogy adataik szerint meglepően szoros az összefüggés az egyes országok 2004-2009 közötti k+f-kiadásai és a 2011-es GDP-növekedési teljesítményük között. A közelmúltban közzétett elemzésük arra is rávilágított, hogy azok az uniós tagállamok, amelyek többek költöttek az utóbbi években kutatásra és innovációra, könnyebben átvészelték a válságot és gyorsabban ki is lábaltak belőle.

A görög és portugál termelékenység a Rabobank adatai szerint az EU-átlag 65, illetve 77 százalékát éri el, ami jól mutatja azt a versenyképességi különbséget, amely az eurózóna kulcs országai és a periféria országok között húzódik. Leegyszerűsítve az állampapírpiaci befektetők a gyenge termelékenységi és versenyképességi adottságok miatt aggódnak az említett országok államadóssága miatt, azaz nem látják azokat a tényezőket, amelyek a gyorsabb gazdasági növekedést és ezen keresztül az adósságráta leszorítását segítenék. Portugália az elmúlt egy évtizedben átlagosan csupán 1 százalék körüli GDP-növekedést tudott felmutatni.

A termelékenységi és versenyképességi hátrányok csökkentésének egyik útja szakértők szerint a sokszor emlegetett szerkezeti reformok lehetnek, amelyek a munkavállalókat, illetve egyes iparágakat az eddiginél nagyobb versenyre kényszerítik például a szabályozás rugalmasabbá tételével. Természetesen a kutatás-fejlesztési kiadások emelése is segíthet a periféria országok gyenge versenyképességi helyzetének javításán, de önmagában a növekvő kiadások még nem oldják meg a helyzetet. Az új technológiák, az innovációk, illetve a korszerű vállalati menedzsment technikák használata az oktatás színvonalának emelése nélkül nehezen járható út. Portugáliában ebből a szempontból az egyik legnagyobb probléma az alap- és középfokú oktatás gyenge színvonala, emiatt pedig a munkavállalók nehéz átképzése a gyorsan változó gazdasági-vállalkozási környezet idején.

Portfolio, 2012. február 12.

Események

Cikkek, előadások

Az innováció A tudás 365+1 napja sorozatban

Március 25. A kockázati (résztvevő típusú) tőke nagyságával mérik az új, nagy növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalatok finanszírozását...

Április 23. .... elvezet a folyamatos innováció szükségességéhez, és azt a

Június 24. .... elvezet a folyamatos innováció szükségességéhez, és azt a gazdaság működése a társadalmi jólét gyors fejlődésének lehetőségére fordítja le. ...

Július 16. .... elvezet a folyamatos innováció szükségességéhez, és azt a

Október 12. Ebből az a következtetés is levonható, hogy addig, amíg az innováció ily mértékben jellemzi az iparágat, addig önmagában ez a körülmény is fékezi a ...

Október 14. ... amennyiben a nagytőke innovációi elleni harc és az általában vett innováció elleni küzdelem összemosódása éppen a progresszivitást temethette el. ...

Arcképcsarnok

Kiemelkedő újítók

Bacon, Roger

Chladni, Ernst Florens Friedrich

da Vinci, Leonardo

Daguerre, Jacques

Edison, Thomas Alva

Firnas, Abbas Ibn

Fuller, Richard Buckminster

Gutenberg, Johannes

Koenig, Friedrich

Montgolfier testvérek

Nernst, Walther Hermann

Pasteur, Louis

Siemens, Ernst Werner von

Zeppelin, Ferdinand von

Neves magyar újítók

Adorján János

Asbóth Oszkár

Bánki Donát

Batthyány Tódor

Bay Zoltán

Bíró László József

Bláthy Ottó Titusz

Bodor Péter

Bródy Imre

Csonka János

Déri Miksa

Egely György

Enyedi Sámuel

Frommer Rudolf

Goldmark Péter Károly

Haggenmacher Károly

Heller László

Huszty Dénes

Irinyi János

Jánosi Marcell

Jendrassik György

Kármán Tódor

Kempelen Farkas

Kisfaludy György

Kliegl József

Korach Mór

Losonczi Áron

Martin Lajos

Mechwart András

Mihály Dénes

Mihályi József

Oláh György

Petzval József

Puskás Tivadar

Rubik Ernő

Schless István

Schwarz Dávid

Szerelmey Miklós

Tihanyi Kálmán

Zipernowsky Káro

 Életrajzok

 Életrajzi regények ajánló bibliográfiája

Számok

Innováció: a megújulás hajtóerői és akadályai

Az elmúlt évtizedben minden olyan módszer, eszköz, amely a versenyképesség javítását szolgálja, kulcsfontosságúvá vált. Nem véletlen, hogy az EU Nemzeti Program egyik fő területe a versenyképesség fokozásához kötődik. Az éles nemzetközi versenyben az egyes országok esélye, jóléte és a fenntartható fejlődés elsősorban a társadalom és a gazdaság innovatív képességén, tudásán, rugalmasságán és együttműködési készségén múlik.

A vállalkozások piaci pozícióinak erősítéséhez, illetve megtartásához nélkülözhetetlen, hogy termékeiket vagy az azok előállítása során alkalmazott eljárásokat korszerűsítsék, megújítsák. A piaci viszonyok kényszerítik ki a folyamatos változtatást, fejlesztést, de a nem tisztán piaci körülmények között működő szervezetek körében is egyre erőteljesebben érvényre jut a hatékonyság kritériuma, az igényeknek való mind teljesebb megfelelés kényszere.

Ennek következtében az egész világon felértékelődtek az innovációval kapcsolatos információk, és előtérbe kerültek az ezek megszerzését szolgáló felmérések.

A vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységére vonatkozó adatgyűjtés már több évtizedes múltra tekint vissza. A gazdasági életre közvetlenebb hatást gyakoroló innováció tágabb körre kiterjedő vizsgálatára azonban csak 2000-ben került sor először, kísérleti jelleggel.

A jelenlegi 1999-2001 közötti időszakra kiterjedő adatfelvétel az iparban és a szolgáltatási szektorban folyó innovációs tevékenység jellemző vonásait mutatja be.

A felmérés teljes egészében az EUROSTAT által harmonizált és valamennyi tagországban CIS3 néven végrehajtott adatgyűjtés módszertanán alapult. Az adatszolgáltatás önkéntes volt. A 10 főnél több alkalmazottat foglalkoztató szervezetek közül mintegy 36% küldte vissza a kitöltött kérdőívet.

Az innováció alakulásának alapvető mutatója az új vagy jelentősen korszerűsített terméket, illetve technológiát bevezető cégek száma. Az elemzéskor továbbá azt is számba kell venni, hogy volt-e valamilyen törekvés új termék, technológia bevezetésére, amely a vizsgált időszak végéig nem fejeződött be vagy valamilyen okból meghiúsult.

Az innovatív vállalkozások aránya a vegyiparban a legmagasabb, amely a feldolgozóipar 28,8%-os átlagos arányának több mint kétszeresét érte el. Jelentős még az innovatív cégek aránya, a gépipar, villamosgép, és műszergyártás területén, ahol meghaladja a 45%-ot. A leg-alacsonyabb a textil- és bőrgyártási ágazatban, ahol csak minden 11. vállalkozás nevezhető innovatívnak.

A szolgáltatási szektorban lényegesen kedvezőtlenebb volt a kép. Az innovatív vállalkozások részesedése itt nem érte el a 12%-ot. Különösen alacsony az innovatívak aránya a kereskedelem, szálláshely szolgáltatás vendéglátás ágazatokban. Feltehetően az abból is adódhat, hogy míg a feldolgozóipar területén pontosan definiálható az innováció, a szolgáltatási szektorban nehezebben határozható meg.

KSH Sajtóosztály, 2003. december 9.

H-1024 Budapest, Keleti Károly u. 5-7. Tel.: 345-6168
Postacím: Pf. 51 Budapest H-1525
http://www.ksh.hu

Dátumok

1904. november 16. – John Ambrose Fleming feltalálja a rádiócsövet (elektroncsövet).

1945. november 16. – 88 elfogott német rakétatudós érkezik az Egyesült Államokba, köztük Wernher von Braun.

1965. november 16. – Útjára indítják a Venyera–3 űrszondát a Vénusz felé, hogy leszálljon annak felszínre.

A napok enciklopédiája

Intézmények

A szomszéd fővárosok

Pozsony

Bécs

Kijev

Ljubljana

Bukarest

Zágráb

Belgrád

Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal

Magyar Szabadalmi Hivatal (http://www.hpo.hu)

Gazdasági Versenyhivatal (http://www.gvh.hu)

Országos Mérésügyi Hivatal (http://www.omh.hu)

Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) (http://www.ftt.hu)

Köztestületek

Magyar Tudományos Akadémia (http://www.mta.hu)

MTA kutatóintézetei (http://www.mta.hu/kutatohalozat/)

MTA Területi Bizottságai (http://www.mta.hu/felepites/bizottsagok.php)

Magyar Szabványügyi Testület (http://www.mszt.hu)

OTKA Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (http://www.otka.hu)

Non-profit kutatóintézetek

Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány (http://www.bzaka.hu)

Collegium Budapest (http://www.colbud.hu)

K+F statisztika, adatbázisok, természettudományos és műszaki információ, felsőoktatási kutatás

Központi Statisztikai Hivatal (http://www.ksh.hu)

Országos Műszaki Információs Könyvtár (http://www.omikk.bme.hu)

Magyar Felsőoktatás (http://www.magyarfelsooktatas.hu)

Országos Doktori Jegyzék (http://www.doktorijegyzek.hu/)

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (http://www.tit.hu)

Magyar Elektronikus Könyvtár (http://www.mek.iif.hu/)

Szövetségek, egyesületek, alapítványok

Magyar Innovációs Szövetség (http://www.innovacio.hu)

Magyar Feltalálók Egyesülete (http://www.inventor.hu)

Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (http://www.mtesz.hu)

TéT Alapítvány (http://www.tetalap.hu)

NOVOFER Alapítvány (http://www.novofer.hu)

Doktoranduszok Országos Szövetsége (http://www.phd.hu)

Magyar Biotechnológiai Szövetség (MBSZ) (http://www.hungarianbiotech.org)

Iparfejlesztéséért Közalapítvány (http://www.imfa.hu/)

Kutató Diákokért Alapítvány (http://www.kutdiak.kee.hu/)

Ipari Parkok Egyesület (http://www.datanet.hu/ipe)

Magyar Mérnökakadémia (http://www.mernokakademia.hu)

Magyar Fiatal Tudósok Társasága (MAFITUD) (http://www.mafitud.hu/)

Intézetek, központok, bankok

GKI Gazdaságkutató Rt. (http://www.gki.hu)

INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ (http://www.innostart.hu)

INNOTECH Műegyetemi Innovációs Park (http://www.innotech.hu)

Nemzetközi Technológiai Intézet (NETI) (http://www.neti.hu)

Gazdaságelemző és Informatikai Intézet (http://www.ecostat.hu)

KOPINT-DATORG Rt. (http://www.kopdat.hu)

The Center for Innovation Policy Research and Education for Central and Eastern Europe http://www.cipre.org/

Corvinus Nemzetközi Befektetési ZRt. (http://www.corvinus.hu/)

ATOMKI Innovációs portál (http://atomki.hu/k+f_innovacio/)

Nemzeti Útmutató és Címtár

Budapesti Útmutató és Címtár

Díjak

Kármán Tódor Díj

Magyar Innovációs Nagydíj

Etika

Kreativitás

Kompetencia

Boldogság

Interjúk

Verseny döntsön a pályázók között

Pártos Ferenc

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke

- Egy személyes kérdés: mi vesz rá valakit, hogy a Közép-európai Egyetem dékáni posztja után egy ilyen politikai állást elvállaljon?

- Gazdasági technokrata vagyok, nem politikus. Egész életemet a versenyszférában, külföldi vállalatoknál töltöttem, új vagyok a közigazgatásban és teljesen idegen a politikában. Ez nem politikai állás és nem is szabad, hogy az legyen. A politika rövid ciklusokban működik és gondolkodik, a kutatás-fejlesztés pedig hosszú távon. Az NKTH ugyan – mint tucatnyi más háttérintézmény – kapcsolódik a kormányhoz, de mégsem része a kormányzatnak. Alapvetően szakmai megbízatásként végzem a feladatomat, és csak abból a szempontból érzem, hogy politikai felelősség is terheli a területet, hogy közforrásokból származó pénzekről is döntünk. Érzem a súlyát és a felelősségét annak, hogyan használjuk fel és kezeljük az Innovációs Alapban lévő forrásokat. Az idén az alapban 46 milliárd forint van, ennek a fele a vállalkozások által fizetett innovációs járulékból, fele pedig a költségvetésből érkezik, valamint ez évben még hozzájött 10 milliárd forint, amelyet a korábbi évek innovációs maradványából szabadítottak fel.

- A magyar GDP egy százaléka jut kutatásra és fejlesztésre, az unió pedig 3 százalékot szeretne elérni.

- Jelenleg az EU-ban az átlag a magyar költés duplája, még úgy is, hogy az utóbbi években az újonnan jövők lehúzták ezt az arányt. Az éllovasok a skandinávok, a finnek, a svédek 3,5–4 százalék közötti szinttel. Az uniós cél ráadásul az, hogy 2010-ig a k+f-re költött pénz átlagosan elérje a GDP 3 százalékát, de ez a jelenlegi folyamatok alapján láthatólag nem fog teljesülni. Úgy látszik, Európa – néhány országot kivéve – leszakad a világ technológiai éllovasaitól, amelyek többsége Ázsiában van. Magyarországon ma a teljes magyar k+f összeg mintegy 240 milliárd forint, ebből a hivatalunkra az idén 56 milliárd jut. Az arányokat és az öszszegeket tekintve valóban szerényebbek a lehetőségeink a többi európai országénál, mégis meg kell próbálnunk ezen eszközökkel is ösztönözni az eredményes kutatásokat.

Folytatás

Interjúk

Képzés

Innovációtranszfer pályázat

A támogatás célja, hogy korábbi Leonardo da Vinci vagy egyéb projektek innovatív eredményeit vagy tartalmait adaptálják, és beépítsék a köz- vagy magánszférában működtetett szakképző intézménybe vagy képzési rendszerbe nemzeti, helyi, regionális vagy ágazati szinten, és ezáltal vonzóbbá tegyék az európai szakképzési rendszert, javítsák minőségét.

Az innovatív képzési tartalom vagy eredmény adaptálásának folyamata a következő elemeket tartalmazza (amelyek részben már a pályázat előkészítése során felmerülnek feladatként):

- a megcélzott felhasználói kör elvárásainak meghatározása és elemzése;

- az olyan innovatív tartalmak kiválogatása és elemzése, amelyek alkalmasak az elvárások kielégítésére;

- az eredmények beépítése (vagy elismertetése) európai, nemzeti, regionális, helyi szinten és/vagy ágazati képzési rendszerbe és gyakorlatba, amely magába foglalja:

o a megcélzott felhasználói kör szükségleteihez és elvárásaihoz, valamint a képzési rendszerhez, kultúrához történő átdolgozást, illesztést (a termék korszerűsítése, stb.)

o az új nyelvi, szocio-kulturális környezethez való átalakítást

o az új ágazatban vagy célcsoporti körben való alkalmazást, beleértve a köz- vagy magánszféra intézményében lebonyolítandó kísérleti képzést.

A 2008-2010. évi pályázati felhívás prioritásai részletesen:

2009 - A szaknyelvi nyelvtanulás és a tartalomalapú nyelvoktatás a többoldalú Leonardo projektek teljes skáláján alkalmazandó prioritások.

Hasznos tudnivalók

Az innovatív, más néven originális gyógyszer - Olyan új hatóanyagot tartalmazó és új terápiás lehetőséget nyújtó gyógyszer, melyet a gyógyszeripari vállalatok több évtizedes kutatómunkával, nagy szellemi és anyagi ráfordítással fejlesztenek ki. Sokszor több száz kutatónak a tudását, szakértelmét, 10-15 éves munkáját testesíti meg egy innovatív gyógyszer. E hatalmas szellemi befektetés mellett, az innovatív gyógyszer kifejlesztése igen nagy anyagi invesztíciót is jelent: átlagosan 800 millió USA dollárba kerül, és 12-15 évet vesz igénybe. Az újonnan kifejlesztett gyógyszert, pontosabban annak hatóanyagát termékszabadalmi oltalom védi.

X

Hirdetés X

X

Hirdetés X

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

2010. június 20-én telepítve.