Petőfi Sándor

 Életrajz

Petőfi Sándor szlovák eredetű családból származott, apja Petrovics István mészáros, kocsma- és földbérlő, anyja Hruz Mária. Egyetlen testvére: István. A szülők 1824. októberében Kiskunfélegyházára költöztek, Petőfi később ezt a várost vallotta szülőhelyének (innen a máig is tartó születéshely-vita). Isk. pályájának főbb állomásai: Kecskemét (1828 – 31), Sárszentlőrinc (1831 – 33), Pest (1833 – 35, két iskolában); ezeknél fontosabb az Aszódon töltött három tanév (1835 – 38). Itt kezdett ~ verselni, s itt ébredt fel erősebben vonzalma a színészet iránt. Az 1838 – 39. tanévet Selmecbányán folytatta, de az itteni környezetben tanulmányait elhanyagolta, viszont már sikert aratott verseivel az önképzőkörben. A félévi rossz bizonyítvány s a fiáról kapott rossz hírek miatt az apa – aki időközben vagyonilag tönkrement – levette róla a kezét. Petőfi 1839. február közepén elhagyta Selmecbányát. Pestre gyalogolt, egy ideig statiszta és szolga volt a Nemzeti Színháznál. A nyár felé apja itt megtalálta, hazavitte, mesterségre akarta fogni, de az anya közbenjárására Petőfi Ostffyasszonyfára került egy rokoni házhoz, hogy majd ősszel Sopronban folytassa isk.-it. Beleszeretett egy szép, gazdag leányba, Tóth Rózába, verseket írt hozzá, ezért el kellett hagynia a rokoni házat. Más lehetőség híján 1839. szeptemberében Sopronban katonának állt be. 1840. márc.-ban ezredével Horvátországba indult, már útközben megbetegedett, ősszel újra kórházba került s leszerelték. 1841. febr.-ban érkezett vissza Sopronba.

Petőfi Sándor a Magyar Életrajzi Lexikonban

Petőfi Sándor a Wikipédiában

 Élete regénye

Életrajzok a Változó Világban

Balassa Imre: Nagy idők. [Regény Petőfi Sándorról.] Budapest 1926, Világirodalom, 374 p.

Fekete Sándor: Így élt a szabadságharc költője. [Petőfi Sándor élete – saját műveiben, kortársi emlékezésekben és egykorú képekben.] (7. kiad.) Budapest 1997, Móra K., 185 p., ill. (Így élt...)

Harsányi Zsolt: Az üstökös. Petőfi életének regénye. Budapest [1942], Singer – Wolfner, 1-3. köt.

Hunyady József: A viharmadár. Mozaikok Petőfi Sándor életéből. [Életrajzi regény.] Budapest 1972, Kossuth Kiadó, 239 p.

Illyés Gyula: Tűz vagyok… Petőfi élete. Budapest 1964, Móra K., 287 p., 8 t. (Nagy emberek élete.)

Kozma Andor: Petőfi Sándor. Költői regény. Budapest 1927, Pantheon, 246 p.

Sarkadi Imre: Száz éve Segesvárnál. Egy diáktüzér naplója. [Történelmi regény.] Budapest 1980, Magvető, 149 p. (Rakéta regénytár.)

Művei

A portálon olvasható 

Világosságot!

Nemzeti dal

Idézetek

A Változó Világ bölcsességei

A szerelem mindent pótol, s a szerelmet

Nem pótolja semmi.

Szerelemért csupán szerelem kell.

Hazugság, mit tartanak közönségesen,
hogy házasságban megszűnik a szerelem!

Érd el (persze énvelem) az
Ősz hajak késő korát,
Hanem ez ne légyen más, mint
Álarcban az ifjuság.

Most is olyan forrón és lángolóan szeretem a feleségemet, mint hajdanában nőtlen koromban, pedig már egy hét múlva két hete lesz, hogy megházasodtam.

Ajánlott irodalom

Bartha Dénes: A XVIII. század magyar dallamai: Énekelt versek a magyar kollégiumok diák-melodiáriumaiból (1770-1800). Budapest, 1935.

Bodolay Géza: Irodalmi diáktársaságok. 1785–1848. Budapest, 1963.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Kazinczy Ferenc: Jót s jól! Kazinczy-breviárium, 1981

Nagy Júlia: Református kollégiumi irodalom és kultúra a XVIII-XIX. században, 2000

Stoll Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1565–1840.). Budapest, 1963.

Szauder József: Az éj és a csillagok. Budapest, 1980.

Szeli Valéria, Várady Géza (szerk.): Életrajzok - Életrajzi regények bibliográfiája, 2003

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu