Illyés Gyula

 Életrajz

Plebejus demokratizmusának összefoglalásaként írta meg Petőfi életét, a mindmáig legjobb Petőfi Sándor könyvet adva evvel a közönség kezébe, Petőfi szellemének vállalására figyelmeztetve (1936). Jelen volt a Múzeum-kertben 1937. márc. 15-én a Márciusi Front megalakulásánál, részt vett a Front szervezésében. 1937-től a Nyugat társszerkesztője volt. Az évtized végéig megjelent két új verseskötete (Szálló egek alatt, 1935, Rend a romokban, 1937) és az Összegyűjtött verseit tartalmazó kötet (1940). Naplójegyzeteit 1938-ban Magyarok címmel tette közzé. 1938-tól a Nemzeti Banknál volt sajtóreferens. Miután Juvanecz Irmától elvált, 1939-ben feleségül vette Kozmutza Flórát. Tanulmánykötetét (Lélek és kenyér, 1939) feleségével együtt írta. A Magyarok Könyvtára sorozatban jelent meg Ki a magyar? (1939) c. esszéje, melyben elhatárolta magát a faji mítosztól, s a szabadságszeretetet minősítette a magyarság legértékesebb történelmi örökségének. A Nyugat 1941. márc. 12-én. Illyés-estet rendezett a Zeneművészeti Főiskola nagytermében, Babits Mihály bevezető sorait Jankovich Ferenc olvasta fel. 1941-ben felépült háza Budán (Józsefhegy u. 9.). Babits Mihály halála után Illyés szerkeszti a Nyugat utódát, a Magyar Csillagot (1941. okt. 1.-1944. márc. 19.), egybefogva benne a népi és polgári írókat antifasiszta irodalmi egységet teremtett. Bátor esszéjében, amelyet A francia irodalom kincsesháza c. antológia bevezetőjéül írt 1942-ben, (a kötetet ő szerkesztette) nyíltan hitet tett a német fasizmussal szemben. Megjelent egy regénye (Koratavasz, 1941), egy esszékötete (Csizma az asztalon, 1941), emlékirata (Mint a darvak, 1942). Első drámai kísérlete, A tűfoka (1944) nem került színpadra. Magyarország német megszállása után (1944. márc. 19.) rákerült a letartóztatandók listájára, vidéken kellett bujkálnia. A főváros ostromát Budán élte át. 1945 tavaszától a Nemzeti Paraszt Párt (NPP) egyik vezető személyisége, nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő. Riportsorozatot írt a dunántúli földosztásról (Kolozsvár, 1945). Legújabb verseit adta közre az Egy év c. kötetben (1945). 1946-tól 1949-ig Sárközi Mártával együtt szerk. az újraindított Válasz c. folyóiratot. Az első számban Az idő kérdései c.-en írt programcikket. A Hunok Párisban c. regényében (1946) párizsi éveit jelenítette meg, bemutatta, milyen zsákutcába vezet a szektás munkásmozgalom s milyen gátja lehet a művészi fejlődésnek a szélsőséges, önmaga dogmájába merevedő avantgárd. Cikkeket írt az NPP lapjába, a Szabad Szóba. 1947-ben utazásokat tett Romániában, Bulgáriában, Olaszországban, Svájcban, Franciaországban. Megírta a Franciaországi változatok c. útirajzát, bulgáriai utazásáról verses naplóban számolt be (Tizenkét nap Bulgáriában, 1947). 1946-tól a nyarakat tihanyi házában töltötte. Megjelentek Összes versei három kötetben és új versei (Szembenézve, 1947).

Illyés Gyula a Magyar Életrajzi Lexikonban

Illyés Gyula a Wikipédiában

 Élete regénye

Életrajzok a Változó Világban

Illyés Gyula: A Szentlélek karavánja. Regény. [Önéletrajzi regény.] (Szöveggond., szerk., előszó, függelék: Száraz György.) Budapest 1987, Szépirod. K., 347 p., [1] t. fol.

Illyés Gyula: Beatrice apródjai. Regény. (Ill. Borsos Miklós.) Budapest 1981, Szépirod. K., 620 p.

Illyés Gyula: Hunok Párizsban. [Regény.] Budapest 1978, 495 p., ill.

Illyés Gyula: Kora tavasz. Regény. [Önéletrajzi regény.] Budapest 1972, Szépirod. K., 402 p.

Tüskés Tibor: Illyés Gyula alkotásai és vallomásai tükrében. Budapest 1984, Szépirod. K., 452 p., ill. (Arcok és vallomások.)

Művei

Ajánlott irodalom

Bartha Dénes: A XVIII. század magyar dallamai: Énekelt versek a magyar kollégiumok diák-melodiáriumaiból (1770-1800). Budapest, 1935.

Bodolay Géza: Irodalmi diáktársaságok. 1785–1848. Budapest, 1963.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Kazinczy Ferenc: Jót s jól! Kazinczy-breviárium, 1981

Nagy Júlia: Református kollégiumi irodalom és kultúra a XVIII-XIX. században, 2000

Stoll Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1565–1840.). Budapest, 1963.

Szauder József: Az éj és a csillagok. Budapest, 1980.

Szeli Valéria, Várady Géza (szerk.): Életrajzok - Életrajzi regények bibliográfiája, 2003

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu