|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Támogatásod? |
Az év napjai - A napok enciklopédiájaDecember 8.Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok
![]()
Egyéni keresés
|
A nap Budapesten kel 7.19-kor, nyugszik 15.53-kor
A holdkelte adatai évről-évre változnak.
A nap- és holdkelte ma
Ez az év egyik napjának oldala! A mai naphoz az oldal tetején található link vezet. Az időjárás :: A naptárról :: Saját naptár :: A nap fotója
|
|
|
|||||||||
Euripidész – Mulass, igyál s a mai napot mindig is tartsd magadénak, mert sorsé a többi nap. Kapitány – Nekem minden új nap egy új nagyszerű feladatot jelent. Professzor – Számomra minden nap egy esély. Doktor – Én ajándéknak élem meg az új napot. Mester – A nap az örökkévalóság rám eső fele.
A nap képe:
|
Ajándék? Egyszerű alkalmi ajándék? Ez lehet egy szép mécses...
Napi séta
|
|
|||||||
|
|||||||||
Nemzetközi ünnep, emléknap, esemény
Változó dátumú ünnepek, emléknapok
|
|
||||||||
|
|||||||||
Hazai ünnep, emléknap, esemény
Változó dátumú ünnepek, emléknapok
Őrizzük a régi, alkossunk új ünnepi hagyományokat!
|
Vajon az Advent mikorra esik idén? Mikorra esik a katolikus egyház által ünnepelt Advent négy napja, ezzel együtt a Bronz-, Ezüst- és az Aranyvasárnap, megtudhatod
itt
De van egy legalább ennyire szép ünnepsor: saját gyermekeitek várásának nagy pillanatai. Ti tudhatjátok, mikorra esnek ezek!
|
||||||||
|
|||||||||
Külhoni ünnep, emléknap, esemény
Változó dátumú ünnepek, emléknapok
|
|
|
|||||||
|
|||||||||
Ezen a napon történt
On this day: |
1941 – Ausztrália, Dél-Afrika, Kanada és Új-Zéland hadat üzen Magyarországnak.
1949 – Kína
nacionalista kormánya Tajvan szigetére menekül. –
1949
decemberének további hírei
1980
– John Lennon, a Beatles volt tagja
New Yorkban gyilkosság
áldozata lesz.
De miért? – Összeesküvés-elméletek
2008 – Kormányellenes
tüntetők felgyújtják Athén karácsonyfáját és egy áruházat, továbbá bankokat,
üzletházakat, valamint kormányhivatali épületeket rongálnak meg. –
2008
decemberének további hírei
|
|
|||||||
|
|||||||||
Névnap
Született
(Vagyis hányan éltek a Földön születésedkor?)
Csillagjegy
|
Ezen a napon ünnepelt nevek: Buzád, Emőke, Immakuláta, Mária, Mátyás
Ezen a napon született: 1842 – Csiky Gergely költő, fordító. 1905 – Hollós Korvin Lajos író, drámaíró, költő, lapszerkesztő. 1789 – Hild József a magyar klasszicizmus legjelentősebb építésze. 1912 – Karády Katalin színésznő.
Ez a nap az állatöv Nyilas jegyéhez tartozik.
|
Ó, Romeo, mért vagy te Romeo? Eh, mi a név? Mit rózsának hivunk, Bárhogy nevezzük, éppoly illatos. Az embereknek nevet adtok, és a nevekkel nagyra vagytok, pedig a lélek zugain valami mindig anonim.
|
|||||||
|
|||||||||
A nap szép és örömteli pillanatai
[ Szóló felület ]
|
Babits Mihály Az írástudók árulása 13. Így oldódnak föl lassanként ebben a szomorú században a legfelsőbb, legszellemibb dolgok e földi, és, hogy úgy mondjam, testi élet harcaiba, melynek csúcsa és koronája a fajok és nemzetek körül való harc úgy, mint az állatoknál a falkák, rajok és bolyok körüli. Ezen a lejtőn nincs megállás; a szocialisták hiába hirdetik s olykor hiszik is magukat a Béke és Emberközösség különb professziójú* harcosainak: ők csak egy lépéssel tovább mennek még ezen az úton, s a Faj és a Nemzet még mindig magas, még mindig önzetlen, az egyén közvetlen céljain túlnyúló harcait cserélik meg pusztán az egyén minél jobb megélhetéséért küzdő szövetkezetek immár egyenesen s bevallottan anyagi célú harcaival. Kenyérért küzdeni bizonnyal nagy és vitális* dolog a testi és praktikus életben: de ki ezt a küzdelmet avatja az emberi kultúra tengelyévé – mint a szocialista írástudó –, az máris azonosítja az emberi kultúrát az állatival. Gondolat, vallás, erkölcs és művészet, mindaz aminek őrzése az írástudók vállain nyugszik, becsüket vesztik az ily kultúrában; csupán az ösztönök, a Cselekedet, a Haszon maradnak ott becsben. Ilyen nyár a mi kultúránk annyira, hogy az igaz, a jó, a szép szinte fogalmakként és értékjelzőkként sem szerepelnek többé – helyüket a vitális vagy a szociális foglalja el, a nemzeti vagy a földszagú, vagy a mai. A tudomány az Élet harcainak szolgája lesz, iszonyatos szolga, emberirtó háborús masinák gépésze. Sőt a „szellemi” tudományok sem szellemiebbek: földi szenvedélyek – társadalmi küzdelmek, nemzeti hiúságok és ambíciók – kiszolgálói ők is. Háborús kultúra, kommunista kultúra és „nemzeti” kultúra – például a parvenü Balkán-államoké – egy húron pendül ebben. Hol van a régi, nagy, tiszta, európai kultúra, mely a görögből sarjadva, egész a XIX. század végéig megtartotta egységét és önzetlen fenségét? A klasszikus nyelvek és ismeretek lassú kiirtása az iskolákból – ez a közös gyökértől való egyre bevallottabb elszakadás – egyik legjelentősebb és legszomorúbb tünete századunknak. A kor tükre, a művészet, tisztán mutatja minde változásokat. Az „irodalom bukásáról” beszélnek, s csakugyan nyilvánvaló az érdeklődés rohamos megapadása e legszellemibb művészét iránt, melynek legalább eszköze a gondolat. Teljes hatásukat csak azok a művészetek tartották meg, melyek közvetlen és testileg hatnak az ösztönökre: mint a zene, a tánc. A színházakban a színész fontosabb lett a darabnál. S mindén művészet napról napra jobban veszíti azt, ami benne szellemi, intelligens, egyáltalán ami speciálisan művészi: harmóniát, ritmust és kompozíciót; nem ambicionálván mást, mint az ösztönök mentül nyersebb, mentül primitívebb kifejezését és testi, szuggesztív izgatását, akár a néger művészet, mélyét ideáljává választott. Legtöbbet veszít persze az irodalom, melynek legtöbb a szellemi és értelmi poggyásza. Megszabadulva minden klasszikus „ballaszttól”, egyre jobban az „ösztönös zsenik” prédájává lesz, azzá, amit a francia így mond: littérature des illettrés*. Amit ma még várnak tőle, azt a vadzseni is nyújtani tudja. Műveltség, intelligencia, műgond: már-már inkább tehertétel egy író számláján. Gondolatgazdagság, szerkezeti harmónia, zenélő verselés, tiszta és magas nyelv: azelőtt a legnagyobb dicséret volt, amit egy költői műről el lehetett mondani. Ma mindez inkább gáncs; mindez csak akadálya annak, ami egyedül fontos: legmélyebb, szinte állati ösztönéletünk közvetlen és őszinte kifejezésének. Azelőtt az író a magas szellemiség embere volt. Ma legfőbb céljául minden szellemiség tagadását és kompromittálását tekinti. Még és még kíméletlenebb leleplezés az Emberiség állatiságáról, még és még szemérmetlenebb vallomás önnön állati mélységéből: ez az, amiben ma egyik író túl akar tenni a másikon. Nem a Szellem emberének fájdalmas igazságszeretete, hanem a Testiség kaján csempészének diadala beszél ezekből az írásokból. A mai író nem is abba helyezi hiúságát, hogy a „kultúra oszlopa”, szellemi erő legyen e világban. Inkább „természeti erő akar lenni, „őserő”. Ezért lehet az, hogy ma sok íróról imponáló érdem gyanánt emlegetik válogatás és önkritika nélküli termékenységét, ami minden más korban gáncs lett volna; mintha valóban fizikai erőről lenne szó, ahol a teljesítmény mennyiségét nézzük. S csak ily korban vallhatja büszkén az író, hogy ő nem törődik a művészettel, csak az „Élettel”; nem is közönyt, hanem megvetést tanúsítva tanulmány, forma és nyelv iránt – még külön formatörő szándék és avantgardizmus nélkül is. Néhol – mint például a franciáknál – ma még lassítja e leírt folyamatot a művészetnek, nyelvnek és formának bizonyos előkelő nemzeti hagyománya. Nálunk éppen nemzeti tekintetek gyorsítják, a vadmagyar duhajság és parasztság „ősereje” nemzetibbnek tűnvén föl, mint a fiatalabb és európai eredetű kultúrmagyarság. Mit szólt volna még Gyulai Pál* oly irodalomhoz, melyben ez a fajta „ösztönös és állati” magyarság értékként szerepel? Ez a fajta nemzeti irodalom egytestvér a modern erotizmussal, közös gyökerekből táplálkozva. Művelői, éppen ösztönösségüknél fogva, talán nagy írók is lehetnek. De nem egyes írókról beszélek. Az egész irodalom kulturális értékéről szólok; mely mégis egyre koldusabb lesz, mert egymás után ejti el a szellemiség kincseit, amik azelőtt fő büszkeségét tették, s csupán mintegy primitív nyersanyagát tartja meg. E nyersanyag azon forró lerögzítése esetleg elég egy művészt naggyá tenni: de szegényes egy egész művészet – éspedig a legszellemibb művészet – egyetlen nagyságául! Ezt a szegénységet az irodalom maga is érezte. De – méltón az írástudók árulásának korszakához – hiányzó gazdagságát pillanatig sem kereste a Szellem és Művészet, hanem még mindig az Élet irányában, s csak úgy képzelt magának jelentősebb tartalmat adhatni, ha az Élettel való kapcsolatait erősíti. Nem ismert nagyobb vágyat, mint végképp és praktikusan is leszállni az Élet harcainak piacára, s Alkotás helyett a Cselekvést írta a zászlóra. Evvel elvileg lemondott a megmaradásról, mely eddig minden művészet magától értetődő célja volt; s amivel ő már úgyse sokat törődött, többre becsülvén a közvetlen hatást. Az Alkotás örök, a Cselekedet időszerű. A művészet azonban, mely kilép természetes halhatatlanságából, és belép az Életbe, hogy annak ösztöneit kiszolgálja, vagy küzdelmeinek kikiáltója és plakátja legyen, nagyon kicsiny hellyel kénytelen ebben az Életben megelégedni. Ösztönök kiszolgálói, harcosok, kikiáltók és plakátok bizonnyal vannak különbek és közvetlenebbek őnála. Ahol a Kultúra értékmérőjét nem a Szellemiség adja, hanem az Életesség princípiumai*, a harcos Tett s az Ösztönök ereje és primitívsége: ott bizonyára nem logikus az író, ha csekély megbecsültetéséről panaszkodik. Ott a Kornak van igaza, mely őt detronizálja a magaslatról, hova előző századok állították, s helyébe az Aviatikust*, a Bokszbajnokot vagy legföllebb még a néger táncosnőt helyezi. Maga az író adta az értékskálát ehhez az új rangsorhoz, mikor minden kultúra ideálját a legösztönösebb primitívségben, minden művészet igazi eszményét ősi törzsek mámoros ugrálásaiban s félig öntudatlan harci kiáltásaiban – egyszóval valami testi és szinte állati művészetben – keresi maga is.
|
|
|||||||
|
|||||||||
Népi, vallási és egyéb szokások, legendák
|
A szeplőtlen fogantatás napja – Az egyik legfontosabb keresztény ünnep, több országban munkaszüneti nap (például Ausztriában).
Atlasz: Iapetosz és Aszia fia, Prométheusz, Epimétheusz, és Menoitiosz testvére, az égboltot vállain tartó titán. Atlasz részt vett a titanomakhiában, mint a titánok vezére, ezért az lett a büntetése, hogy az égboltot időtlen időkig a vállain kellett tartania. Felesége Pléióné a Pleiászokat és a Hüászokat szülte neki, Nüx pedig a három Heszperiszt. A Heszperiszek földjén lakott, s még halála után is tartania kellett az égboltot. Vesztét egy régi jóslat okozta, igaz közvetve. A jóslat szerint nem bízhatott meg az idegenekben. Mikor Zeusz fia Perszeusz éppen hazatérőben volt, miután megölte Meduszát, Atlasz országán kellet keresztülhaladnia. A jóslat miatt Atlasz eléggé gorombán viselkedett vele, sőt még meg is sértette a hőst azzal, hogy szerinte az, hogy megölte Meduszát hazugság. Perszeusz úgy bizonyította igazát, hogy felmutatta a levágott Gorgó-főt, s ettől Atlasz kővé változott, belőle lett az észak-afrikai Atlasz-hegység, amely ma is Marrakechtől Tuniszig húzódik. AJÁNLOTT IRODALOM: Petz György: Kérdések és válaszok a görög mitológiáról, 1974.
|
egy új hit jegyében
|
|||||||
|
|||||||||
A nap a Változó Világban
Írd is!
|
|
|
|||||||
|
|||||||||
Ismeretek, érdekességek, rendezvények, programok
|
|
Programajánlatok
|
|||||||
|
|||||||||
Tanácsok, hasznos tudnivalók
|
EFT (Érzelmi Felszabadítás Technikája) Az EFT (Érzelmi Felszabadítás Technikája) egy alternatív gyógyító, öngyógyító és személyiségfejlesztő módszer. Az EFT elmélete szerint minden rossz érzésünket és így a betegségeinket is a szervezet energiaáramlásának zavarai okozzák. Az EFT kezelés során az úgynevezett meridián pontokat kopogtatják, közben a negatív érzelmek feldolgozására koncentrálnak, és pozitív megerősítéseket mondanak. Az EFT elsősorban 8-14 speciális pontot használ, amelyek kapcsolatban vannak a meridiánokkal, melyek a hagyományos kínai orvoslásban is használatosak. Ezek kopogtatásával felgyorsulhat a probléma megoldása, így a kezelés is. A pontok a kézen, illetve a testen találhatók, melyek közül néhánynak a neve: "karate pont", "gamut pont", "fájdalmas pont". A testünkben futó energiavezetékeket a kínaiak meridiánoknak nevezték el, ezen meridiánok végződéseit stimuláljuk enyhe kopogtatással. Az EFT sikere valószínűleg abból következik, hogy a módszer bőven alkalmazza a tradicionális gyógymódok elemeit.
Citromos tészta rókagombával Könnyen elkészíthető, jól előkészíthető, elkészítési idő kb. 2 perc. Adagonként kb. 1560 kJ / 375 kcal-t, 13 g fehérjét, 12 g zsírt, 59 g szénhidrátot tartalmaz. Hozzávalók 4 személyre: 35 dkg rövid tészta (pl. orsótészta 1 nagy csokor petrezselyem vagy penne 3 evőkanál olaj, 50 dkg friss rókagomba só, fekete bors, 1 citrom csipetnyi őrölt rómaikömény, 3 mogyoróhagyma 1 evőkanál vaj A tésztát bőséges mennyiségű gyöngyözve forró sós vízben rugalmasra főzzük, majd szűrőbe öntjük, és folyó hideg víz alatt leöblítjük. Jól lecsepegtetjük. A rókagomba szárát levágjuk, és konyhai papírtörlővel tisztára dörzsöljük. A nagyobb gombákat félbevágjuk. A citromot forró vízzel megmossuk, megtöröljük, a héját vékonyan lehámozzuk, és finomra aprítjuk. A mogyoróhagymát megtisztítjuk, és hosszában félbevágjuk, majd keresztben vékony csíkokra szeljük. A petrezselymet megmossuk, lerázogatjuk, a leveleit finomra aprítjuk. Felforrósítjuk a wokot, felmelegítjük benne az olajat. A gombát folytonos kevergetés mellett erős lángon 5 percig sütjük benne. Hozzáadjuk a mogyoróhagymát, és további 1 percig sütjük. Belekeverjük a tésztát, A citromhéjat és a petrezselymet, és az egészet felforrósítjuk. Sóval, borssal és köménnyel pikánsra fűszerezzük. Belekeverjük a vajat, és azonnal tálaljuk. Tanács: A rókagombát lehetőleg ne mossuk meg, mert könnyen magába szívja a vizet. Továbbá sütés közben ne sózzuk meg, különben szintén magába szívja a vizet, és nem pirul meg.
* * *
Házasságkötés – A házasodni szándékozók a házasságkötésre irányuló kérésüket bármelyik – szabadon választott – anyakönyvvezetőnél jelenthetik be, aki előtt házasságot kívánnak kötni. Be kell mutatni a házasságkötést megelőzően a házasulandók személyi igazolványát és a 35. évet be nem töltött magyar állampolgároknak igazolniuk kell, hogy előzetes orvosi tanácsadáson megjelentek. Gyámhatósági engedély szükséges minden 16-18 év közötti férfiak és minden 14-16 év közötti nőnek, akik házasságot kívánnak kötni. |
|
|||||||
|
Bradbury, Ray: Fahrenheit 451, 2003 Dolto, Françoise: A gyermek és az öröm, 2002 Évszakok, Négyszer negyven haiku, 2003 Lévi-Strauss, Claude: Szomorú trópusok, 1979 Macuo Basó: Százhetven haiku, 1998 Rácz Zoltán: Családi és társadalmi ünnepek, 1964
|
|
|||||||
Hírek |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА
|
|
|
1995 óta
|
|
2001 óta |
|
1991 óta |
|
1992 óta |
|
Az idők kezdete óta |
|
Az idők kezdete óta |
© Változó Világ, 2024 |