|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Támogatásod? |
Az év napjai - A napok enciklopédiájaNovember 1.Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok
![]()
Egyéni keresés
|
A nap Budapesten kel 6.28-kor, nyugszik 16.26-kor
A holdkelte adatai évről-évre változnak.
A nap- és holdkelte ma
Ez az év egyik napjának oldala! A mai naphoz az oldal tetején található link vezet. Az időjárás :: A naptárról :: Saját naptár :: A nap fotója
|
|
|
||||||||||||||||
Euripidész – Mulass, igyál s a mai napot mindig is tartsd magadénak, mert sorsé a többi nap. Kapitány – Nekem minden új nap egy új nagyszerű feladatot jelent. Professzor – Számomra minden nap egy esély. Doktor – Én ajándéknak élem meg az új napot. Mester – A nap az örökkévalóság rám eső fele.
A nap képe:
|
Ajándék? Nagyszerű emlékezetes ajándék? Például együtt meghallgatni egy operaelőadást...
Napi séta
|
|
||||||||||||||
|
||||||||||||||||
Nemzetközi ünnep, emléknap, esemény
Változó dátumú ünnepek, emléknapok
|
|
|
||||||||||||||
|
||||||||||||||||
Hazai ünnep, emléknap, esemény
Változó dátumú ünnepek, emléknapok
Őrizzük a régi, alkossunk új ünnepi hagyományokat!
|
Mindenszentek napja – A katolikus egyház ünnepe, amely Magyarországon fél évszázad után, 2000 óta ismét munkaszüneti nap. Több más, túlnyomóan katolikusok lakta országban, például Ausztriában is az.
|
Vajon az Advent mikorra esik idén? Mikorra esik a katolikus egyház által ünnepelt Advent négy napja, ezzel együtt a Bronz-, Ezüst- és az Aranyvasárnap, megtudhatod
itt
De van egy legalább ennyire szép ünnepsor: saját gyermekeitek várásának nagy pillanatai. Ti tudhatjátok, mikorra esnek ezek!
|
||||||||||||||
|
||||||||||||||||
Külhoni ünnep, emléknap, esemény
Változó dátumú ünnepek, emléknapok
|
|
|
||||||||||||||
|
||||||||||||||||
Ezen a napon történt
On this day: |
I. e. 82 – Lucius Cornelius Sulla csapatai beveszik Róma városát. 1335 – I. Károly (Róbert) magyar, III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király a visegrádi királytalálkozón megkötik a cseh–magyar–lengyel szövetséget. 1587 – Magyarország áttér a Gergely-naptár használatára; ennek következtében ebben az évben október 21-ét november 1-je követi. 1599 – Erdély Vitéz Mihály havasalföldi vajda ellenőrzése alá kerül. 1604 – Shakespeare tragédiája, az Othello bemutatója a londoni Whitehall Palace-ban. 1611 – Shakespeare romantikus komédiája, A vihar bemutatója a londoni Whitehall Palace-ban. 1755 – Földrengés sújtja Lisszabont. Több mint 60 000 ember veszti életét. 1800 – John Adams lesz az első amerikai elnök, aki megválasztása után a Fehér Házba költözik, és ott lakik. 1848 – Kossuth Görgei Artúr tábornokot nevezi ki a honvéd haderő főhadparancsnokává, a schwechati csatavesztés nyomán lemondott Móga János helyére. 1876 – Megnyílik az Északi-tengeri-csatorna. 1884 – Washingtonban, a Nemzetközi Meridián Konferencián, 25 nemzet képviselője döntést hoz a világ időzónákra való felosztásáról. A kezdő délkört az angliai Greenwichben jelölik ki. 1894 – Párizsban bejelentik a diftéria elleni vakcina felfedezését. 1896 – Lezajlik Magyarországon az első hivatalosan megrendezett labdarúgó-mérkőzés, a Budapesti Torna Club két csapata között. 1911 – az Olasz Légierő repülőgépe bombát dobott le a Tanguira oázisra Líbiában, ez volt az első légi bombázás a világon. 1915 – Megjelenik Kassák Lajos A Tett című folyóiratának első száma. 1918 – Gróf Károlyi Mihály liberális reformpolitikus önálló magyar kormányt alakít. – A pólai hadikikötőben olasz tengerésztisztek aknával elsüllyesztik a Viribus Unitis csatahajót, amelyet előző nap Horthy Miklós ellentengernagy már átadott a Délszláv Nemzeti Tanácsnak, a hajón csak a délszláv származású tengerészek és a leendő délszláv flotta tisztjei maradtak. Mintegy 400 ember veszti életét. – Róth Ottó bánsági német politikus kikiáltja a Bánáti Köztársaságot, hogy meggátolja a terület elcsatolását Magyarországtól és ennek megfelelően megszervezze a svájci-modell alapján. 1922 – Törökországban eltörlik a szultánátust. 1932 – Wernher von Braun-t kinevezik a német rakétaprogram vezetőjének. 1936 – Benito Mussolini bejelenti, hogy Olaszország és Németország egyezményt írtak alá, amellyel megalkották Európa „tengelyét”. 1940 – Őskori falfestményekre bukkannak egy barlangban a franciaországi Lascaux mellett. 1944 – Brit-amerikai légitámadás a kapuvári vasútállomás ellen. 1952 – Az Egyesült Államok hadserege a Csendes-óceáni Eniwetok-atollon (Marshall-szigetek) felrobbantja az első hidrogénbombát. A program vezetője Teller Ede. 1954 – Ismeretlen tettesek 70 összehangolt merénylet-sorozatot hajtanak végre Algériában, ezzel kezdetét veszi az algériai függetlenségi háború. 1956 – Nagy Imre magyar miniszterelnök kormánya felmondja a Varsói Szerződést, kinyilvánítja Magyarország semlegességét. A semlegesség támogatására az ENSZ Biztonsági Tanácsának négy állandó tagját kéri föl. Elhangzik Kádár János rádióbeszéde felvételről, miközben Münnich Ferenccel Moszkvába távozik. – A tranzisztor feltalálói: Walter Brattain, John Bardeen és William Shockley megosztott fizikai Nobel-díjat kapnak. Hány 56 igazsága? 1961 – Az SZKP XXII. kongresszusának határozata szerint Joszif Visszarionovics Sztálin holttestét eltávolítják a Vörös téren álló Lenin-mauzóleumból. 1962 – A Szovjetunió elsőként indít repülőszerkezetet a Marsra. – Görögország belép a Közös Piacba (az Európai Unió elődjébe). 1963 – Katonai puccs Dél-Vietnamban. A tábornokokból álló új vezetés a kommunizmus ellen hirdet harcot. 1968 – Lyndon B. Johnson amerikai elnök leállítja Észak-Vietnam bombázását. Párizsban megkezdődnek a béketárgyalások. 1969 – A Budapesti Orvostudományi Egyetem felveszi Semmelweis Ignác nevét.
1980 – A
budaörsi Jókai Művelődési Házban megnyílik Regős Imre kiállítása. –
1980
novemberének további hírei
1993 – Életbe lép a maastrichti szerződés. 2006 – Saját honlapot nyitott Charles Simonyi űrturista-jelölt. A magyar származású amerikai szoftverfejlesztő, aki 2007. március 9-én utazik a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) egy Szojuz TMA-10-es orosz űrhajó fedélzetén, három célt jelöl meg a www.charlesinspace.com honlapon: a polgári űrrepülésnek, az ISS-t közvetlenül szolgáló kutatásoknak, valamint a fiataloknak az űrutazással kapcsolatos tudományokba való bevonásának előmozdítása.
2008 – Négynapos
közel-keleti körutat kezd Gordon Brown brit kormányfő, aki arra szeretné
rávenni a Perzsa-öböl menti gazdag olajtermelőket, hogy vállaljanak központi
szerepet a pénzügyi világválság megoldásában. A miniszterelnök elsőként
Szaúd-Arábiát keresi föl, onnan Katarba és az Egyesült Arab Emírségekbe
megy. –
2008
novemberének további hírei
|
|
||||||||||||||
|
||||||||||||||||
Névnap
Született
(Vagyis hányan éltek a Földön születésedkor?)
Csillagjegy
|
Ezen a napon ünnepelt nevek: Benigna, Benignusz, Benke, Marianna
Ezen a napon született: 1607 – Georg Philipp Harsdörffer német író, heraldikus (Megh. 1658) 1636 – Nicolas Boileau francia költő, esztéta, műkritikus (Megh. 1711) 1757 – Antonio Canova olasz szobrászművész (Megh. 1822) 1757 – Böszörményi Pál Debrecen főbírája, országgyűlési követ (Megh. 1825) 1818 – Szacsvay Imre ügyvéd, politikus, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja (Megh. 1849) 1830 – Adelburg Ágost lovag, zeneszerző, hegedűművész (Megh. 1873) 1842 – Thék Endre bútorműves, a magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtője. (Megh. 1919) 1845 – Gróf Teleki Sámuel magyar világutazó, az egyik legnagyobb magyar Afrika-kutató, MTA tagja (Megh. 1916) 1870 – Olgyai Viktor magyar grafikus, festő. (Megh. 1929) 1879 – Gróf Teleki Pál magyar földrajztudós, miniszterelnök, az MTA tagja (Megh. 1941) 1885 – Haraszti Emil magyar zenetörténész, a Nemzeti Zenede igazgatója (Megh. 1958) 1900 – Bruckner Győző kémikus, gyógyszervegyész, a magyarországi szerves kémia kimagasló jelentőségű alakja, az MTA tagja (Megh. 1980) 1900 – Komáromy Andor magyar karmester, zeneszerző, zenei rendező (Megh. 1983) 1902 – Eugen Jochum német karmester (Megh. 1958) 1902 – Nordahl Grieg norvég költő, dráma- és regényíró (Megh. 1943) 1903 – Lengyel Gizi magyar színésznő (Megh. 1984) 1923 – Victoria de Los Angeles katalán opera-énekesnő (Megh. 2005) 1930 – Árkus József magyar Táncsics Mihály-díjas újságíró, szerkesztő, humorista (Megh. 1992)
Ez a nap az állatöv Skorpió jegyhez tartozik.
|
Ó, Romeo, mért vagy te Romeo? Eh, mi a név? Mit rózsának hivunk, Bárhogy nevezzük, éppoly illatos. Az embereknek nevet adtok, és a nevekkel nagyra vagytok, pedig a lélek zugain valami mindig anonim.
|
||||||||||||||
|
||||||||||||||||
A nap szép és örömteli pillanatai
[ Szóló felület ]
|
RÖVIDLÁTÁS Két rövidlátó ember minduntalan az éles szemével dicsekedett. Valaki hírül adta nekik, hogy a templomban emléktáblát helyeznek el. Mindketten szerették volna tudni, mi lesz a tábla szövege. A táblaavatás napján együtt mentek a templomba. Felnéztek a templom homlokzatára, egyikük megszólalt: - Nézd csak, nem azok az írásjelek vannak felírva, hogy „Fényesség” és „Becsületesség” ? A másik bólintott. - A kisebbek meg, azokat biztos nem tudod kiolvasni, azt jelentik: X. Y. írása, ennek meg ennek a hónapnak ezen és ezen a napján! Egy járókelő megkérdezte, mit bámulnak. Amikor megmondták, a járókelő elnevette magát: - A táblát még fel sem tették, hogyan tudnátok elolvasni, mit írtak rá? [ Klasszikus kínai tanmesék ]
|
|
||||||||||||||
|
||||||||||||||||
Népi, vallási és egyéb szokások, legendák
|
Mindenszentek napja – A katolikus egyház ünnepe, amelyen azon szentekről emlékeznek meg a hívők, akiknek nincs külön emléknapjuk. November 1-je 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben.
Halloween – November első napjához kapcsolódik az Egyesült Államokból indult, angolszász-kelta eredetű ünnep, amelyet egy ideje Közép- és Kelet-Európában is igyekeznek népszerűsíteni, ami komoly indulatokat vált ki, főleg a katolikus hívők körében. Ünneplése gyakorlatilag a nap előestéjén zajlik.
Aidósz: A szemérmetes becsületérzést megszemélyesítő istennő, akit Zeusz azért küldött Hermész által a földre, hogy rendet teremtsen az emberek világában. AJÁNLOTT IRODALOM: Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.
|
egy új hit jegyében
|
||||||||||||||
|
||||||||||||||||
A nap a Változó Világban
Írd is!
|
A Magyar Posta eredetileg A Magyar kir. Posta Jogász és Mérnök Tisztviselői Országos Egyesülete lapjaként indult. Az egyesület 1918. májusi megalakulását követően, 1918 decemberében jelentette meg Gazdy Jenő, az egyesület egyik megalapítója szerkesztésében. 1919 februárjában még megjelent a lap, majd az egyesülettel együtt 1920 júniusáig felfüggesztette működését. 1921-ben jelent meg újra és 1927 novemberéig az egyesület lapjaként funkcionált. 1927-ben, miközben a lap anyagi nehézségei ellenére is igyekezett talpon maradni, nagy változásokról döntöttek a Kereskedelemügyi Minisztériumban. A postaszemélyzet továbbképzésének és önművelésének segítésére magas színvonalú szaklap hivatalos kiadását határozták el, és erre a célra a mérnök-jogászegyesület kiadásában eddig megjelent szaklapot jelölték ki. 1927. november 1-jén megjelent az új formátumú, a korábbinál kisebb méretű szaklap. Az új „Magyar Posta” nem folytatta a régi évfolyamszámozást. I. évfolyam 1. számaként került az érdeklődők kezébe, pedig ekkor a „Magyar Posta” már a X. évfolyamában járt.
Az adókivetés alapja a rovás (dica) volt. Egységesen állapították meg a rovás értékét, amelyet időnként változtattak. 1696-ban egy rovás havonként 96 3/4 dénár volt, 6 hónapra 5 forint, 80 féldénár. 6 ökör, vagy 12 gulyaökör képezett egy rovást, továbbá ugyanezzel egyenértékű 12 borjas tehén, vagy 24 meddő; 24 gulyástehén, vagy 12 harmadfű tinó; 24 kettőéves tinó, vagy 6 ló; 60 juh; 60 kecske; 30 disznó; 80 kas méh; 90 mérő (kereszt) búza; 120 mérő árpa; 240 mérő zab; 120 mérő köles; 45 akó bor. Ebben az évben a megyegyűlés a marhahús fontját 5 1/2 dénárban, a birkahúst 6, a borjúhúst 10, a disznóhúst 7, a sör itcéjét 3 dénárban szabta meg. 1696. katonai évben (1696 november 1-től 1697. november 1-jéig) az egész országra 2 millió forint adót vetettek ki.
|
|
||||||||||||||
Első nap:
|
||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
Ismeretek, érdekességek, rendezvények, programok
|
Apáthy-szikla Budapest, II. ker. Nagybányai utca Madár u., Páfrányliget u., Görgényi út. 1977 óta áll fővárosi védettség alatt. Szabadon látogatható Az 5,7 hektáros természetvédelmi terület a főváros egyik olyan komplex természeti értéke, amely az élő és élettelen természet ritkaságainak bemutatásán túl igen jelentős tájképi értékkel is bír. A látogatók, kirándulók nagy száma jelenleg még nem veszélyezteti a terület állapotát, de a kerékpározásból, és a nagymértékű szemetelésből eredő problémák egyre súlyosabb gondot okoznak. Botanikai érték: A terület növénytársulásai a mészkedvelő tölgyes, a sajmeggyes és cserszömörcés karszt-bokorerdő valamint a sziklagyepek. Ez utóbbiak tekinthetők növénytani szempontból a legértékesebbeknek. A Budai-hegységben megtalálható öt sziklagyep társulástípus közül négy (sziklahasadék-társulás, nyílt dolomitszikla-gyep, sziklafüves lejtősztyepp, nyúlfarkfüves gyep) megtalálható itt. A terület egyik különlegessége a jégkorszaki maradványnak tekinthető budai nyúlfarkfű (Sesleria sadleriana). Ezen kívül még további 26 védett növényfaj is él itt, köztük a hegyi árvalányhaj (Stipa joannis), a törpe nőszirom (Iris pumila), a magyar repcsény (Erysimum odoratum) és az István király szegfű (Dianthus plumarius ssp.regis-stephani). Zoológiai érték: Természetvédelmi szempontból fontos rovarfajok élnek a területen. Többek között hét védett futrinka faj, mint például a dunántúli kékfutrinka (Carabus germari), valamint a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), az imádkozó sáska (Mantis religiosa), a kardoslepke (Iphiclides podalirius), az admirális lepke (Vanessa atalanta) és a halálfejes lepke (Acherontia atropos) is. Hüllők közül gyakori a sziklákon sütkérező fali gyík (Podarcis muralis) és az erdőben látható törékeny kuszma (Anguis fragilis). A Budai Tájvédelmi Körzet közelségének köszönhetően előfordul erdei sikló (Elaphe longissima) is. Az itt megfigyelhető madarak is a közeli nagyobb kiterjedésű erdők fajaiból kerülnek ki. Gyakran hallható itt a holló (Corvus corax) jellegzetes hangja, és előfordult olyan is, mikor a héja (Accipiter gentilis) a közeli házak galambjaira vadászott...
|
Programajánlatok
|
||||||||||||||
|
||||||||||||||||
Tanácsok, hasznos tudnivalók
|
Boros hagymaleves Hozzávalók 4 személyre: 500 g vöröshagyma 1 kis csokor petrezselyem, 2 evőkanál olaj 100 g reszelt juhsajt, 3/4 l zöldségalaplé 1 citrom, 1/4 l száraz fehér bor, só, 8 szelet teljes kiőrlésű lisztből készült bagett, cayenne-i bors. Elkészítési idő kb. 30 perc. A vöröshagymát meghámozzuk, vékony karikákra vágjuk, és forró olajban alacsony hőmérsékleten gyakori keverés mellett üvegesre és puhára pirítjuk, de nem barnítjuk.
Felöntjük a zöldségalaplével és a borral, felforraljuk, majd fedő alatt alacsony hőfokon 5 percig főzzük.
Közben a bagettszeleteket megpirítjuk, és előmelegített tányérokra helyezzük. A
petrezselyem-zöldet megmossuk, szárazra törölgetjük, és apróra vágjuk. A felét a sajt felével együtt a kenyérre szórjuk.
A citromot megmossuk, megszárítjuk, a héja negyedét lereszeljük, és 1 evőkanálnyi levet kifacsarunk belőle.
A levest a citromhéjjal, a citromlével, a sóval és bőséges cayenne-i borssal ízesítjük. A forrásban lévő levest a kenyérre öntjük. A maradék sajtot és
petrezselyem-zöldet a tetejére szórjuk.
|
|
||||||||||||||
|
Bradbury, Ray: Fahrenheit 451, 2003 Dolto, Françoise: A gyermek és az öröm, 2002 Évszakok, Négyszer negyven haiku, 2003 Lévi-Strauss, Claude: Szomorú trópusok, 1979 Macuo Basó: Százhetven haiku, 1998 Rácz Zoltán: Családi és társadalmi ünnepek, 1964
|
|
||||||||||||||
Hírek |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
1995 óta
|
1991 óta |
1992 óta |
1992 óta |
Az idők kezdete óta |
|
CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА
|
|
Változó Világ, 2023 |