Október 23.

Euripidész – Mulass, igyál s a mai napot mindig is tartsd magadénak, mert sorsé a többi nap.

Kapitány – Nekem minden új nap egy új nagyszerű feladatot jelent.

Professzor – Számomra minden nap egy esély.

Doktor – Én ajándéknak élem meg az új napot.

Mester – A nap az örökkévalóság rám eső fele.

Beszélgetések

Kert – Egy boldogabb világért

A nap képe:

Ajándék?

Családi ajándék? Ajándék a család által közösen eltöltött ünnep....

Ajándékot adni

Napi séta

Murin An (Kyoto, Japán): A japánok mindig zavarba jönnek, ha határozott különbséget kell tenniök építészet, kertészet és természet között. Számukra a természet bármely kiemelt része máris kert, ahogy egy faág kész ikebana. Az emberi konstrukciók szorosan kapcsolódnak természeti környezetükhöz, az ösvény kikerüli a fákat, az épület igazodik a domborzathoz: szervesen egészítik ki egymást. A városi szűk udvarokban sem kényszerítik szabályos rendbe a természetet. Inkább sejtetik, emlékeztetnek rá néhány jellegzetes fával, sziklával, virággal. A kert elengedhetetlen tartozék, és bármilyen kicsiny is, elég nagy ahhoz – mondják –, hogy rásüssön a holdfény. Ha végképp nincs egy talpalatnyi föld sem, akkor egy tálcán is lehet miniatűr kertet rendezni (hako-niva), egy cserépben törpe fát – soha szobanövényt! – nevelni. A természet modelljét készítik el a rendelkezésre álló kis területen – esetleg hátteret kölcsönöznek hozzá, hogy nagyobbnak tűnjék.

^AI Bardelli, Giorgio G., Ildos, Angela S.: A világ legszebb nemzeti parkjai, 2001

Amerikai politika...

1956

Bono

Az év könyve

Gundel

étterem

1146 Budapest, Állatkerti út 2.

VVIP-GT

Nemzetközi ünnep, emléknap, esemény

Változó dátumú ünnepek, emléknapok

Hirdetés X

Hazai ünnep, emléknap, esemény

Változó dátumú ünnepek, emléknapok

Őrizzük a régi, alkossunk új ünnepi hagyományokat!

Nemzeti ünnep – a (III.) Magyar Köztársaság kikiáltásának (1989) és az 1956-os forradalom évfordulója.

Vajon az Advent

mikorra esik idén?

Mikorra esik a katolikus egyház által ünnepelt Advent négy napja, ezzel együtt a Bronz-, Ezüst- és az Aranyvasárnap, megtudhatod itt

De van egy legalább ennyire szép ünnepsor: saját gyermekeitek várásának nagy pillanatai.

Ti tudhatjátok, mikorra esnek ezek!

Ünnepeljétek!

Külhoni ünnep, emléknap, esemény

Változó dátumú ünnepek, emléknapok

Világ Útmutató és Címtár

Hirdetés X

Ezen a napon történt

On this day:

1956 – A Műszaki Egyetemen megtartott előző napi gyűlésen a résztvevő körülbelül háromezer diák csatlakozott az egy héttel korábban Szegeden újjáalakított MEFESZ-hez (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége), és megállapodott arról is, hogy – támogatandó a lengyel változásokat – néma szolidaritási tüntetést szerveznek. Az általuk összeállított 16 pontot a Magyar Rádió, kérésük ellenére, nem olvasta be. Reggel a főváros hallgatóinak többsége már tudott arról, hogy valami készül, mivel a Műegyetem lapja, a Jövő Mérnöke hírt adott az előző napi gyűlésről, az újságot pedig lelkes fiatalok egész nap terjesztették a többi egyetemen. Így aztán már délelőtt özönlöttek a diákok a Műegyetemre. A belügyminiszter reggel megtiltja a demonstrációk szervezését, később azonban a rendeletet visszavonták. Kopácsi Sándor, a főváros rendőrfőkapitánya személyesen is megjelent, hogy biztosítsa a jelenlévőket: a tüntetés törvényes. A fiatalok csendesen elindultak a Bem tér felé. Itt találkozott a két irányból – a Műszaki Egyetem felől és a Petőfi szobortól érkező – tüntetők. Az egyre növekvő tömeg már hangosan skandált követelései is egyre radikálisabbak. Itt jelent meg először a forradalom jelképévé vált lyukas zászló is. A magyar trikolor közepéből tüntetők kivágták vagy egyszerűen csak kitépték a szovjet mintára készült, akkor hivatalos címert. A Bem térre több tízezren érkeztek. Beszédet mondott Veres Péter, az Írószövetség elnöke, bár az aznapi Szabad Népben megjelent közlemény szerint az Írószövetség nem helyesel és nem támogatat semmiféle tüntetést. Bessenyei Ferenc színész pedig a szobor talpazatán állva elszavalta a Szózatot. További részletekről a szemtanúk többsége máshogy számol be, mivel a téren nem volt semmiféle hangosítás, így a beszédek, megszólalások többsége beleveszett a forradalom első nagy megmozdulásának zajába. A Bem szobornak háttal álló épület akkoriban laktanyaként szolgált, s a legtöbb katona – hasonlóan a környék házainak lakóihoz – az ablakból követte az eseményeket néhányan még a posztjukat is elhagyták és elvegyültek a tömegben. Délután öt órakor már elkezdett sötétedni, de a tömegnek csak nem akar oszlani. Végül úgy döntöttek, hogy a Margit hídon visszamennek a pesti oldalra és a Parlament elé vonulnak. Mások azonban már ekkor a Városligetben álló Sztálin szoborhoz indultak. A Bem téri tüntetés résztvevői közül csaknem mindenki elindult a Parlamenthez, ez azonban még nem lett volna elég, hogy a tér megteljen. A forradalom első estéjére, azonban mindenhonnan özönlöttek az emberek és hatalmas tömeg kezdte el követelni, egyre erőteljesebben és fenyegetően, hogy Nagy Imre beszéljen. A körülbelül 200 ezer türelmetlen demonstráló az épület tetején kivilágított vörös csillag miatt kiabálni és fütyülni kezdett, amire szinte válaszul a csillag fénye és vele együtt az egész tér kivilágítása kialudt, a bent lévők talán így próbálták elérni, hogy a tömeg feloszoljon. A tüntetők azonban nem adták fel, a többen újságokból fáklyákat készítettek és így világították meg a teret. A Petőfi-szobornál oly nagy tetszést kiváltó Sinkovits Imre, aki akkor már a Parlament épületében volt, nem tudta megnyugtatni a tömeget, de a tömeg már nem volt kíváncsi rá sem, folyamatosan azt skandálták, hogy „Nagy Imrét akarjuk!”. Erdei Ferenc a korábbi parasztpárti miniszter bejelentette, hogy hamarosan megjelenik Nagy Imre, azonban őt is lehurrogták. A több órás várakozás után az emberek többsége pattanásig feszült idegekkel várta, hogy mit fognak mondani az ország vezetői. Gerő Ernő nyolc órás rádióbeszédéről sokan értesültek már a téren is, a régi kommunista, majd a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) egyik vezetőjének beszéde csak tovább szította az indulatokat, ugyanis a demonstrálókat, ha burkoltan is, de a nép ellenségeinek, fasisztáknak minősítette. Gerő beszéde után a tömeg hangulata még inkább haragos lett, így aztán mikor Nagy Imre megérkezett a Parlamentbe, már érzékelhette, hogy itt nem lesz elégendő azoknak a reformoknak az ígérete, amelyekkel előáll. „Elvtársak!” köszöntéssel indított, amit az akkor sebtében összeszerelt hangosításnak köszönhetően mindenki jól hallhatott. A tömeg egy része rosszallóan azt válaszolta: „Nem vagyunk elvtársak!” Az enyhén ellenséges hangulat aztán meg is maradt az este folyamán. A jövendő miniszterelnök csupán az első miniszterelnöksége alatt meghirdetett program folytatását ígérte meg. Beszéde végén pedig a tömeggel együtt elénekelte a Himnuszt, ezután a demonstrálók elkezdtek elszállingózni a térről, ki hazafelé, ki pedig a város „forró pontjai” felé vette az irányt. A Regnum Marianum templom lerombolása után emelt monstrum sokak szemét szúrta a városban, s nem csak a vallásos érzetű emberekét. Sztálin bronzszobrának eltávolítását már korábban is fontolgatta a Fővárosi Tanács, azonban három évvel a vezér halála után még mindig nem került rá sor. Végül ezt a munkát az októberi forradalom tömege végezte el. A fővárosi Traktorgyár munkásainak egy kisebb csoportja, már délben eltervezték a szobor ledöntését. Három traktorral indultak, hogy a tervüket véghez vigyék, azonban a szobor környékén túl sok rendőrt találtak, így többen végigjárták az aznapi demonstrációkat, hogy támogatókat szerezzenek és majd a tömeg védelmében végezzék el munkájukat. Fél öt körül már jelentős számú nézelődő gyűlt össze az akkor Sztálin térnek nevezett területen. A tömeg védettségében végül a traktorgyári munkások drótkötelet vetettek az "Acélember" nyakába, s nyers erővel próbálták lehúzni a talapzatról a bronz monstrumot. Ez a kísérlet azonban kudarcba fulladt, ezért néhányan elsiettek lángvágó felszerelésért, amelynek segítségével fél tíz körül sikerült elválasztani a szobrot a talapzattól. Ezután a traktorok újból munkához láttak és lerántották a helyéről a „makacs” szobrot. Kopácsi Sándor Budapest rendőrfőnöke megtiltotta a jelenlévő rendőröknek, hogy beavatkozzanak, így aztán a forradalom ezen eseménye sérülésektől és halálesetektől mentesen ment végbe. Az MDP lapja a Szabad Nép „Új, tavaszi seregszemle” című cikkel lepi meg a párt vezetőit és az ország lakosait egyaránt. A szerző nem helyesli a demonstrációkat, de nagy terjedelemben foglalkozik az ifjúság mozgalmával, majd a délelőtt folyamán a szerkesztőség, Horváth Márton vezetésével, küldöttséget indít a párt Politikai Bizottságához, hogy változásokat követeljenek. A bűnös elhajlás jutalmaként a Blaha Lujza téri székházba rendelik Révai József kultuszminisztert, hogy felügyelje a további munkát. A nap folyamán a szerkesztőségben tovább folyik a vita a politikai küldöttek és az újság munkatársai között, akik közlik, hogy az addiginál szabadabb szellemben hajlandóak csak a lapot készíteni. Estére a Blaha Lujza téren összesereglő tömeg a gyér védelem miatt szinte akadálytalanul hatolt be az épületbe és ott széttörték a szerkesztőség berendezését, valamint a helyszínen talált, általában marxista-leninista könyvekből az utcán máglyát raktak. A szerkesztőség tagjai a párt küldötteivel együtt kénytelenek elmenekülni. A káosz tökéletessé vált, mikor a felkelők egy – a Rádió ostromakor elesett - forradalmár tetemét hurcolják az épületbe. A Magyar Nemzeti Múzeum mögötti Pollack Mihály téren és a mellette lévő Bródy Sándor utcában már öt óra körül elkezdtek gyülekezni az emberek. Azt követelték, amit a megelőző nap késői óráiban a Műszaki Egyetem diákjai is: olvassák a diákok tizenhat pontját. A tüntetők küldötteit végül beengedték a rádió épületében, ám amikor a többé-kevésbé eredményes tárgyalás eredményét akarnák tudatni a kintiekkel, azok egyszerűen kifütyülték saját küldötteiket. Ekkor a rádió elnöke Benke Valéria is megpróbált a tömeghez szólni, azonban szerencsétlenségére - Nagy Imréhez hasonlóan – ő is „Elvtársaknak” szólította a tüntetőket, akik válaszul megdobálták a kezükbe akadó tárgyakkal. A rádió munkatársai tovább próbálkoztak, kiküldtek egy közvetítő kocsit, hogy a tüntetők követeléseit felvegyék. A rádió azonban nem közvetített szó szerint, ami felbőszítette a tömeget és végül elüldözték a rádiósokat, akik a kocsit hátrahagyva elmenekültek. Ezt a járművet aztán később felhasználták a rádió ostroma során. Benke Valéria telefonok kér segítséget, rövid időn belül meg is érkezik Losonczy Géza és Vásárhelyi Miklós, akik nagy Imre köréhez tartoztak, azonban az ostromlókat ez nem érdekelte. Az utolsó cseppet Gerő Ernő nyolc órás beszéde jelentette, ezután tüntetők másztak be a rádió ablakain, őket azonban a bent lévő AVH-sok kiszorították, majd a tömeget is megpróbálták feloszlatni könnygázzal és tűzoltófecskendőkkel. A helyszínre rendelt Petőfi Akadémia tisztjei, megérkezésük után megpróbálták megnyugtatni a tüntetőket. Ezután több fegyveres alakulat érkezett a helyszínre, ők hozták az első fegyvereket. A tüntetők határozott fellépésének eredményeként egyes katonák átálltak, mások egyszerűen átadták fegyvereiket és távoztak a helyszínről. A többség viszont teljesítette a parancsot: bejutottak az épületbe. A helyszínre rendelt híradó ezred katonái, aki először kiszorították a tüntetőket a Kiskörútra, de mivel nem tudták tartani a pozíciójukat, ezért inkább visszavonultak és védelemre rendezkedtek be. Az első valószínűleg figyelmeztetőnek szánt lövéseket az épületből adták le, az első halálesetek pedig negyed és fél tíz környékén történtek, a fegyveres küzdelem híre futótűzként terjedt a városban. Innen már nem volt megállás. A fegyverropogás éjféltől folyamatossá vált, és már az is nyilvánvalóvá vált, hogy a védők nem kapnak számottevő utánpótlást. A következő nap tíz óra körül a kintiek végül bejutottak a Rádióban, néhányat a védő ÁVH-sok közül azonnal kivégeztek, mások azonban - sok esetben a személyzet segítségével - elmenekültek. A Magyar Rádió ezután a Parlamentből, egy hirtelenjében berendezett stúdióból sugározta adásait.

Hány 56 igazsága?

bike trails

Egyéb szavazások itt!

1980 – A budapesti Fényes Adolf Teremben megnyílik Csizmadia László, Ficzek Ferenc, Gellér B. István, Pinczehelyi Sándor és Valkó László kiállítása. – 1980 októberének további hírei

1992 – A magyar politikai helyzet elmérgesedésének egyik jele: Göncz Árpád nem mondja el az ellene tüntetők miatt 1956-os emlékbeszédét a Parlament előtt.

2008 – Ivo Pukanovic horvát újságírót Zágráb belvárosában bérgyilkosok ölik meg. – 2008 októberének további hírei

Névnap

A név

Született

Életrajzok

Hányadiknak születtél?

(Vagyis hányan éltek a Földön születésedkor?)

Mennyit éltél meddig?

Csillagjegy

Ezen a napon ünnepelt nevek:

Gyöngyi, Gyöngyvér, Ignác, Irén, Jagelló, János, Jozefina, Natália, Odília, Stefánia, Szeverin, Zerind

Ezen a napon született:

1817 – Pierre Larousse francia nyelvész, tanár, lexikológus, a Larousse Könyvkiadó alapítója (Megh. 1875)

1837 – Kaposi Mór magyar orvos, bőrgyógyász, egyetemi tanár, a Kaposi-szarkóma első leírója (Megh. 1902)

1875 – Keményfy (Hartmann) János irodalomtörténész, kritikus, az MTA tagja, jeles Petőfi-kutató (Megh. 1943)

1877 – Szelmár István magyarországi szlovén író (Megh. 1877)

1891 – Palló Imre Kossuth-díjas magyar operaénekes, bariton (Megh. 1978)

1894 – Abonyi Géza magyar színész (Megh. 1949)

1894 – Matusz Ruvimovics Bisznovat szovjet mérnök, repülőgép-tervező (Megh. 1977)

1911 – Kemény Zsigmond festő, szobrász.

1919 – Vámosi Nagy István zenetörténész, bölcsész, tanár, író, antropozófus (Megh. 1992)

1920 – Gianni Rodari olasz író, a gyermekirodalom jelentős képviselője (Megh. 1980)

1922 – Bálint Ágnes József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg (Megh. 2008)

1927 – Leszek Kołakowski lengyel filozófus, történész, író (Megh. 2009)

1927 – Gyarmati Dezső vízilabdázó, 109-szeres válogatott (Megh. 2013)

Ez a nap az állatöv Mérleg jegyéhez tartozik.

Ó, Romeo, mért vagy te Romeo?

Eh, mi a név? Mit rózsának hivunk,

Bárhogy nevezzük, éppoly illatos.

Shakespeare

Az embereknek nevet adtok,

és a nevekkel nagyra vagytok,

pedig a lélek zugain

valami mindig anonim.

Goethe

Nevek eredete és jelentése

A nap szép és örömteli pillanatai

Irodalom

Olvastál ma már?

Nyitott ajtók

[ Szóló felület ]

A JÉGMADÁR

A jégmadár félénk állat, a fa tetejére rakja fészkét, hogy védekezzen a veszély ellen. Amikor a fiókái kikelnek, attól retteg, hogy kiesnek a fészekből, ezért lejjebb másik fészket épít. Amikor a fiókák tollasodni kezdenek, elővigyázatból még alacsonyabban is rak egy fészket. Ez azonban már olyan alacsonyan van a fán, hogy bárki megkaparinthatja a fiókákat.

[ Klasszikus kínai tanmesék ]

A mester és Margarita

Anne Sauger

Eros 366

A masszázs

Népi, vallási és egyéb szokások, legendák

Változó Világ Enciklopédia

Vallási Útmutató és Címtár

Vallások naptára

Dióné: Ókeánosz és Téthüsz leánya, Ókeánisz, Aphrodité anyja, az eső és a források istennője. Dióné megtetszett Zeusznak, aki szerelmével ajándékozta meg az istennőt és e szerelem gyümölcse lett a szépséges Aphrodité. Zeusz felvitte kedvesét az Olümposzra, hogy ott éljen a többi isten körében, akárcsak tőle született leányát, aki nagyhatalmú istennő lett.

Görög istenek

AJÁNLOTT IRODALOM: Cox, George William: Görög regék, 1991.

A jövendő évezred közössége,

egy új hit jegyében

365+1 legenda

A nap

a Változó Világban

Olvasd a Változó Világot!

Írd is!

Könyvírási pályázat

Íróiskola

Változó Világ blog

1956 ősze próbára tette az NDK-t és az NSZEP-t. A szomszédos Lengyelországban sztrájkok, tüntetések, tömegmegmozdulások kikövetelték az addigi párt- és állami vezetés eltávolítását, és helyébe – Władysłav Gomułkával az élen – a párton belüli ellenzéki irányzatú, a sztálinista üldözést és koncepciós pereket elszenvedett politikusokat állítottak. Még nagyobb megrázkódtatás volt Ulbrichték számára október 23-án a magyar forradalom kitörése. Berlinben már október 24-én mozgósították a munkás milíciát (a magyar munkásőrségnek megfelelő, önkéntesekből álló fegyveres szervezetet) „a szocialista vívmányok védelmére” és nagyszabású demonstrációkat is szerveztek a nagyüzemekben a magyarországi „ellenforradalmi provokáció” leleplezésére. A magyar forradalom leverését a szovjet csapatok segítségével november 4-én, és azt, hogy Kádár János vezetésével megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, az NSZEP Központi Bizottsága már november 6-án „az ellenforradalom felett aratott győzelemként” értékelte.

VÁLTOZÓ VILÁG 48.

NDK

K R M

AZ INNOVÁCIÓ A VÁLTOZÓ VILÁGBAN

AZ EURÓPAI UNIÓ A VÁLTOZÓ VILÁGBAN

KISEBBSÉGEK A VÁLTOZÓ VILÁGBAN

Kiadói szolgáltatások

Ismeretek, érdekességek, rendezvények, programok

Múzeumi rendezvények

Szám-blog

296. tétel az igazságról

Az ész bajjal jár. (Gribojedov)

Programajánlatok

Tanácsok,

hasznos tudnivalók

Hasznos tudnivalók

Használati útmutatók

Engedd el a keresztforgalmat, ha egyszer már úgy is meg kellett állnod.

1001 tanács

Készíts leltárt igényeidről!

Készíts leltárt igényeidről! Egy komoly, őszinte és teljes leltárt. Így tudod tudatosítani magadban, mi az, ami valóban fontos, és mi az, ami kevésbé. A feladat azért nehéz, és azért jelentős, mert sokszor nem vagyunk kellően tisztában azzal, mire van igényünk. Igényeink pedig vannak, és általában erősek. Erősek, de általában rejtőzködnek, mi magunk sem ismerjük eléggé...

A teljes szöveg

Életútmutató