|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Támogatásod? |
Az év napjai - A napok enciklopédiájaÁprilis 22.Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok
![]()
Egyéni keresés
|
A nap Budapesten kel 4.42-kor, nyugszik 18.43-kor
A holdkelte adatai évről-évre változnak.
A nap- és holdkelte ma
Ez az év egyik napjának oldala! A mai naphoz az oldal tetején található link vezet. Az időjárás :: A naptárról :: Saját naptár :: A nap fotója
|
|
A Változó Világ a YouTube-on, a Facebookon, a Pinterest-en. |
|
||||||||||||
Euripidész – Mulass, igyál s a mai napot mindig is tartsd magadénak, mert sorsé a többi nap. Kapitány – Nekem minden új nap egy új nagyszerű feladatot jelent. Professzor – Számomra minden nap egy esély. Doktor – Én ajándéknak élem meg az új napot. Mester – A nap az örökkévalóság rám eső fele.
A nap képe:
|
A nap ajándéka Merész személyes ajándék? Ez lehet egy szép fehérnemű - házastársunk részére!...
Napi derű Az idő az, ami akkor is halad, amikor semmi más nem. (Richard Feynman amerikai fizikus, 1918–1988)
Napi séta
|
|
||||||||||
|
||||||||||||
Nemzetközi ünnep, emléknap, esemény
Változó dátumú ünnepek, emléknapok
|
A Föld Napja környezetvédelmi akciónap – Társadalmi kezdeményezésre indult az Egyesült Államokból. Magyarországon 1990 óta rendezik meg. Célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.
A Változó Világ Mozgalom felhívása a Föld Napja alkalmából A Föld az ember számára paradicsom, az egyetlen paradicsom, amelyről tudunk. Az elkövetkező évszázadban az ember megérti majd, hogy képes meghódítani a világot, de soha nem lesz képes nélkülözni ezt az egy paradicsomot. Az ember megérti majd, hogy ahhoz, hogy meghódítsa a világot, nem kell elhagynia a Földet. A Föld örökre otthonunk lesz – hacsak szét nem romboljuk azt. De akkor otthonunkkal együtt maga az ember is elpusztul! Ezért ma nincs fontosabb feladatunk, mint a Föld megóvása. A Földet pedig ma súlyos folyamatok veszélyeztetik. Az egyik legnagyobb veszély a világtenger szennyezése. Ez ma már drámai, tragikus méreteket öltött, és nagyon hamar iszonyatos világkatasztrófa fenyeget.
A fosszilis energiahordozók féktelen
bányászata nem elsősorban azzal fenyeget, hogy egy pár rövid évtizeden
belül összeomlik a civilizáció. A kőolaj, a földgáz és a kőszén
jelentősége a Föld számára még lényegében ismeretlen, de hasonló
lehet mint a nyirokrendszer az ember számára. Ha ezek a készletek
kimerülnek, újabb katasztrofális folyamatok indulnak el. Ide sorolható
például a fokozódó földrengési és vulkáni aktivitás.
A többi súlyos veszély többsége – tömegpusztító fegyverek elterjedése, klímaváltozás, génmanipuláció, erdő- és termőföld-pusztulás – meglehetősen közismert. Mégis, még tétovázunk, terméketlen viták késleltetik, akadályozzák a cselekvést. Figyeld a madarat! Figyeld a Napot! Figyeld a csillagokat! Figyeld a Változó Világot! Akkor megtalálod a tudást, a közösséget, és az örömöt, mindazt, amivel megmenthetjük a Földet! Budapest, 2010. április 22.
|
|
||||||||||
|
||||||||||||
Hazai ünnep, emléknap, esemény
Változó dátumú ünnepek, emléknapok
Őrizzük a régi, alkossunk új ünnepi hagyományokat!
|
Az ápolók napja
Kecel napja (város Bács-Kiskun megyében)
|
Vajon az Advent mikorra esik idén? Mikorra esik a katolikus egyház által ünnepelt Advent négy napja, ezzel együtt a Bronz-, Ezüst- és az Aranyvasárnap, megtudhatod
itt
De van egy legalább ennyire szép ünnepsor: saját gyermekeitek várásának nagy pillanatai. Ti tudhatjátok, mikorra esnek ezek!
|
||||||||||
|
||||||||||||
Külhoni ünnep, emléknap, esemény
Változó dátumú ünnepek, emléknapok
|
|
|
||||||||||
|
||||||||||||
Ezen a napon történt
On this day: |
1912 – Lukács László kormányt alakít. 1913 – Szentpéterváron megjelenik a Pravda, a kommunista párt lapja. 1915 – I. világháború: A németek a nyugati fronton először vetnek be nagyobb mennyiségben harci gázt (mustárgázt), a belgiumi Ypern (Ypres) térségében. 1924 – A legendás 424-es mozdony próbaútja Budapest és Vác között.
1949 – Ingrid
Bergmannak levelet ír Joseph I. Breen, a Motion Picture Association of America
cenzúrahatóság igazgatója. Figyelmezteti a színésznőt, hogy a karrierjét teszi
kockára, ha hozzámegy Roberto Rosselinihez. Felszólítja, hogy térjen vissza az
USA-ba. Ingrid Bergman hírének sokat árt, hogy férjezett asszony révén viszonyt
folytat Rossellinivel, majd el is válik svéd férjétől. A színésznő csak 1956-ban
tér vissza Hollywoodba egy Oscar-díj átvételére. –
1949 áprilisának további hírei
1980 – Országos
tanácskozást tartanak a történelem- és irodalomtanításról. –
1980
áprilisának további hírei
1994 – Meghalt Richard Nixon az USA volt elnöke.
2008 – A
bolgár miniszterelnök meneszti három miniszterét azzal összefüggésben, hogy
az Európai Unió hatékonyabb fellépést követel Szófiától a korrupció és a
szervezett bűnözés ellen. –
2008
áprilisának további hírei
|
|
||||||||||
|
||||||||||||
Névnap
Született
(Vagyis hányan éltek a Földön születésedkor?)
Csillagjegy
|
Ezen a napon ünnepelt nevek: Atilla, Attila, Csilla, Kájusz, Kál, Kelemen, Kelen, Leonidász, Noé, Noémi, Sándor, Tácia, Tatjána
Ezen a napon született: 1724 – Immanuel Kant német filozófus. 1861 – gr. Tisza István – politikus, miniszterelnök (merénylet áldozata lett)
1870
– Lenin
(eredeti nevén Vlagyimir Iljics Uljanov)
– szovjet-orosz politikus, az 1917-es
októberi forradalom, később a Szovjetunió vezetője, a bolsevizmus és a
marxizmus-leninizmus fő ideológusa. –
1876 – Bárány Róbert – magyar-osztrák Nobel-díjas orvos, orr-fül-gégész 1908 – Aszlányi Károly – író, újságíró, humorista, vígjátékíró
Ez a nap az állatöv Bika jegyéhez tartozik.
|
Ó, Romeo, mért vagy te Romeo? Eh, mi a név? Mit rózsának hivunk, Bárhogy nevezzük, éppoly illatos. Az embereknek nevet adtok, és a nevekkel nagyra vagytok, pedig a lélek zugain valami mindig anonim.
|
||||||||||
|
||||||||||||
A nap szép és örömteli pillanatai
[ Szóló felület ]
|
IMMANUEL KANT Ez a szatirikus fölírás egy hollandus fogadósnak a cégtábláján olvasható - amelyre egy temetőt festettek. Kinek szól a szatíra? Az emberiségnek, általában? Vagy különösen az államfőknek, akik a háborúval nem tudnak betelni? Vagy csak épp talán a filozófusoknak, akik álmodják azt az édes álmot? Ne feszegessük ezt. Egyet azonban kiköt magának e munka szerzője. A gyakorlati politikus úgyis csak úgy tekint le mindig a teoretikusra, nagy önelégültséggel, mint valami iskolai bölcsre. Az államnak, szerinte, tapasztalati elvekből kell kiindulnia: a filozófus azt, élettől üres eszméivel, úgysem veszélyeztetheti. Mindig bátran ledobhatja miatta egyszerre mind a kilenc bábuját: a világismerő államférfiúnak még csak rá sem kell hederítenie. Legyen hát következetes vele véleménykülönbség esetén is. Ne szimatoljon jó szerencsére megkockáztatott és nyilvánosan kimondott meggyőződései mögött - veszélyt az államra! Evvel a clausula salvatoriával akarja tudni a szerző ezennel a legjobb formában kifejezetten biztosítva művét minden rosszhiszemű magyarázat ellen.
ELSŐ SZAKASZ, 1. "Nem szabad igazi békeszerződésnek tekinteni az olyant, mely egy jövendő háború anyagának titkos fenntartásával köttetett." Mert hiszen akkor az csak fegyverszünet volna, az ellenségeskedések eltolása. Nem béke. A béke minden hostilitásnak a végét jelenti: s az örök jelzőt hozzátenni már gyanús pleonázmus. A békeszerződés egyszerre eltöröl minden meglévő okot eztáni háborúra. Azokat is, amiket a békülők talán még maguk sem ismernek. Ha mégoly éles szemű ügyeskedéssel halászgatják is majd őket elő a levéltári dokumentumokból... Minden reservatio mentalis a jezsuita kazuisztikához tartozik. Fenntartása régi igényeknek - amiket még csak a jövőben fognak kigondolni... (Amikről egyelőre egyik fél sem akar említést tenni, mert mind a kettő nagyon is kimerült, hogysem a háborút folytassa. De bennük már a rosszakarat felhasználni e célra az első kedvező alkalmat.) Uralkodók méltóságának alatta áll az ilyen. És az ilyesféle dedukciókra való készségesség a minisztereik méltóságának. Ha ugyan úgy ítéljük meg a dolgot, ahogy magában van. Ha azonban az államokosság felvilágosult fogalmai szerint az állam valódi becsületét a hatalomnak bármely eszközzel való folytonos nagyobbításába helyezzük: akkor persze ez az ítélet iskolásnak, pedánsnak tűnik fel... 2. "Nem szabad, hogy valamely különálló állam (kicsi vagy nagy, az itt mindegy) egy másik állam által, öröklés, csere, vásárlás vagy ajándékozás útján megszerezhető legyen." Az állam nem birtok (patrimonium) - mint például a föld, amelyen elterül. Az állam emberek társasága. Fölötte senki sem rendelkezhet vagy diszponálhat, csak ő maga. Az államnak mint törzsnek megvan a maga külön gyökere. Ojtóág gyanánt beiktatni egy másik államba, annyi, mint erkölcsi személy voltát megszüntetni és tárgyat csinálni belőle. Ellenkezik tehát az eredeti szerződés eszméjével, amely nélkül nem lehet elgondolni jogot egy nép fölött.[1] Micsoda veszélybe hozta Európát (mert a többi világrész sohasem ismerte) az ilyen szerzésmód előítélete, az újabb időkben egész napjainkig! Hogy tudniillik államok is köthetnek házasságokat. Mindenki ismeri ezt, egy új nemét az ambíciónak: erőelhasználás nélkül, családi kötések révén, nagyobb hatalomra jutni: részint pedig a területi birtokot növelni ily módon. Ide kell számítani valamely állam csapatainak elkötelezését is egy másik állam számára nem közös ellenséggel szemben. Úgy használják ekként az alattvalókat - és elhasználják -, mint tárgyakat, melyek tetszés szerint kezelhetők. 3. "Állandó hadseregeknek (miles perpetuus) idővel egészen meg kell szűnniök." Mert ezek állandóan háborúval fenyegetik a többi államot készenlétük által, hogy mindig arra fölfegyverkezve jelennek meg. Ingerlik őket fölülmúlni egymást a fegyveresek számával, melynek nincs határa. És mivel a rájuk fordított költség miatt a béke végre még nyomasztóbb lesz, mint egy rövid háború: ők maguk lesznek támadó háborúk okaivá, hogy ezt a terhet megszüntessék. Ehhez járul, hogy ölésre vagy öletésre veszik zsoldba a sereget. Mit foglal ez magában? Minden látszat szerint embereknek puszta gépként és eszközként való használatát egy másvalaki (az állam) kezében. Ezt nem nagyon lehet összeegyeztetni az emberség jogával a mi saját személyünkben. (Egészen más beszámítás alá esnek az állampolgároknak időnkénti önkényt fölvállalt fegyvergyakorlatai, hogy magukat és hazájukat külső támadások ellen biztosítsák.) Kincsek halmozásának ugyanaz az eredménye lenne. Más államok háborús fenyegetésnek tekintenék. Így megelőző támadásokra kényszerítene ez is. (Hisz a három nagyhatalom, a Sereg, a Szövetség és a Pénz hatalma közt joggal látszhatnék az utolsó a legmegbízhatóbb hadieszköznek.) Csak az enyhíti e veszélyt, hogy nehéz fölbecsülni a kincsek nagyságát. 4. "Nem szabad államadósságot csinálni a külső államüzletek vonatkozásában." A nemzetgazdaság céljaira (útjavításra, új telepítésekre, raktárakat szerezni várható rossz esztendők elé s így tovább) aki az államon kívül vagy belül segítséget keres: ez a segélyforrás nem esik gyanúba. De más a mai hitelrendszer (egy kereskedőnép elmés találmánya ebben a században), ahol az adósságok a beláthatatlanba növekednek, s mégis a jelen követelésre mindig biztosítva vannak - mert hisz az sosem történik minden hitelező részéről egyszerre. Ilyen rendszer - mint a hatalmaknak egymás ellen működő gépezete - veszélyes pénzerő. Mert oly kincset adhat a hadviselésre, mely az összes többi államok kincseit összevéve fölülmúlja, s csak az illetékeknek egyszer bekövetkező kimaradása által merülhet ki - amit azonban a közlekedés élénkítésével (az iparra és a kereskedelemre való visszahatás folytán) még soká föl lehet tartani. Így könnyűvé válik háborút viselni. Ez a könnyűség, hozzájárulva a hatalom birtokosainak arra való nagy hajlandóságához, ami szinte, úgy látszik, az emberi természetbe van plántálva: nagy akadálya az örök békének. Kell tehát, hogy ennek eltiltása legyen egyik előzetes cikke. Annál inkább, mert másképp az államcsőd végre mégiscsak kikerülhetetlen, és szükségképpen más államokat ártatlanul kárába bonyolít. Ez pedig azoknak nyilvános megsértése volna. Ezért legalább más államok jogosítva vannak egy ilyen ellen és hatalmaskodásai ellen szövetkezni. 5. "Egy állam se avatkozzék bele erőszakosan egy másik állam alkotmányába és kormányzásába." Mert mi jogosíthatná őt föl arra? Talán a botrány, amit amaz egy másik állam alattvalói számára okoz? Hisz ez inkább példaadás lehet: a nagy bajok, amiket egy nép törvénytelensége által a saját fejére vont, intésül szolgálnak. És különben is a rossz példa, amit egy szabad személy ád a másiknak (mint scandalum acceptum), annak számára nem sértés. Ebbe ugyan nem kellene még beleérteni azt, mikor egy állam belső meghasonlás folytán két részre szakad, és mindegyik magában külön államként szerepel, amely az egészre igényt tart. Ha itt az egyiknek segélyt ad egy külső állam, azt nem lehet ennek oly módon fölróni, mint a másik alkotmányába való avatkozást. (Mert hiszen ez akkor anarchia.) Ameddig azonban ez a belső viszály még nincsen eldöntve, külső hatalmaknak ily beavatkozása megsértése lenne egy népnek, mely csak a saját belső bajával küszködik, és nem függ senki mástól. Maga is botrány oka lenne tehát, s bizonytalanná tenné valamennyi állam autonómiáját. 6. "Egy állam se engedjen meg magának egy másikkal való háborúban oly ellenségeskedéseket, melyek a kölcsönös bizalmat a jövendő békében szükségképp lehetetlenné tennék. Ilyenek az orgyilkosok (percussores), méregkeverők (venefici) alkalmazása, a kapituláció megszegése, árulásra (perduellio) való bujtogatás az ellenséges államban." Ezek becstelen stratagémák. Mert valamelyes bizalomnak az ellenség gondolkodásmódjában meg kell maradnia a háború kellős közepén is. Hisz másképp nem is lehetne békét kötni, s az ellenségeskedés irtóháborúvá: bellum internecinum-má fajulna el. Pedig a háború mégiscsak nem egyéb, mint szomorú kisegítőeszköz a természeti állapotban (hol nincsen törvényszék, mely jogerősen ítélkezhetnék), hogy erőszakkal érvényesítsék a népek jogukat. Nem lehet ott a két fél közül egyikről sem kinyilvánítani, hogy nincsen igaza - mert az már bírói döntést föltételez. Hanem a harc kimenetele dönti el - akár valami úgynevezett istenítéletnél -, kinek a részén van az igazság. De semmiféle büntető hadjárat, semmiféle bellum punitivum államok között el nem gondolható. Mert nem áll fenn köztük olyan viszony, mint felsőség és alávetett között. Mi következik ebből? Az, hogy egy irtóháború, melyben egyszerre mind a két félnek s velük minden jognak pusztulása is bekövetkezhetik, az örök békét csak az emberi nem nagy temetője fölött engedné beállni. Ily háború tehát szükségképp teljesen megengedhetetlen. S így azon eszközök használata is, melyek ilyenre vezetnek. A mondott eszközök pedig kikerülhetetlen ilyenre vezetnek. Mert ezek a pokoli művészetek - aljasak magukban is -, ha már egyszer használatba jöttek, nem maradnak soká a hadviselés korlátain belül. (Mint például a kémek alkalmazása - uti exploratoribus -, ami tulajdonképpen csak kihasználása a mások becstelenségének: ezt pedig bizony sohasem lehet kiirtani.) Hanem átmennek ezek a béke állapotába is, s így ennek az állapotnak az igazi célját teljesen megsemmisítenék. A fölsorolt törvények objektíve, azaz a hatalmon lévők intencióihoz képest csupa tilalmi törvények (leges prohibitivae). De egynéhány közülök a szigorú fajtához tartozik, mely a körülményekre való tekintet nélkül érvényes. Ezek leges strictae: a tiltott állapotok azonnali megszüntetésére sürgetnek; mint az 1., 5. és 6. számú. Más részük azonban - mint a 2., 3. és 4. számú - engedélyeket tartalmaznak. Nem ugyan mint kivételeket a jogszabály alól, de mégis annak végrehajtása tekintetében, a körülmények szerint, szubjektív a jogkört tágítva - leges latae. Engedélyeket a teljesítés elhalasztására: de a célt soha szem elől nem vesztve. A cél nem tűri meg kitolni ezt a halasztást - például a 2. pont szerint bizonyos államoktól elvont szabadság visszaállítását - a sohanapjára; mint Augustus szokta ígérni: ad calendas Graecas. Nem a nem teljesítést, hanem csak a haladékot engedélyezi: hogy ne történjék semmi elsietve és így a szándékkal ellenkezőleg. A tilalom itt úgyis csak a szerzés módját illeti, amelynek ezentúl nem szabad érvényesnek lenni; nem pedig a birtokállapotot, melyet, bár kívánatos jogcíme nincsen meg, mégis a maga idején - a jóhiszemű megszerzés idején - az akkori közvélemény szerint minden állam elismert jogosnak.[2]
MÁSODIK SZAKASZ, A békeállapot az emberek között, akik egymás mellett élnek, nem természeti állapot: status naturalis. A természeti állapot inkább a háború állapota. Azaz ha nem is mindig kitörő ellenségeskedés, legalábbis folytonos fenyegetés azzal. A békeállapotot tehát először intézményileg létesíteni kell. Az ellenségeskedések elhagyása erre még nem elég kezesség. Márpedig amíg szomszéd szomszédnak erről kezességet nem nyújt: addig az, aki őt erre fölhívta, méltán bánhat vele úgy, mint ellenséggel. [ Forrás: MEK ]
LVII
SHAKESPEARE, SZONETTEK, Fordította: Szabó Lőrinc
Esopus fabulái, mellyeket mastan újonnan magyar nyelvre fordított Pesti Gábriel 112 Az paraszt emberről és Herculesről. M eg álla szekere a paraszt embernek egy mély sárba. Kezde könyergeni Hercules istennek, hogy meg segítené őtet. Szózat lőn mennyből hozzája, mondván: Balgatag ember, sujtold jól meg a lovakat, és tennen magad is tolj hátul a szekér kerekin, és úgy híjad Hercules segétségét, mert kilemben meg nem segít tégedet.Értelme. Az istenek embert akkoron segítnek, Nyomtatott Bécsbe, János Singrenius míhelyébe, kisasszony havába. Ezer ötszáz harminchat Esztendőbe.
|
|
||||||||||
|
||||||||||||
Népi, vallási és egyéb szokások, legendák
|
Polüphémosz: Poszeidón és Thoósza fia, ijesztő külsejű egyszemű óriás, küklópsz. Ijesztő külseje ellenére szerelemre gyulladt a szép Néreisz, Galateia iránt, de az elutasította közeledését, mert a szép Akiszt szerette. Ezért Polüphémosz a tengerparton sétáló párra sziklát dobott, amely Galateiát elkerülte, de Akiszt leterítette. Az ifjú szikla alól kiszivárgó véréből folyó keletkezett, s ő ebben a folyóban élt tovább, mint annak istene. Polüphémosznak egy jós egyszer azt jövendölte, hogy Odüsszeusz fogja elvenni szeme világát. A küklópsz csak legyintett rá, de egyszer aztán a Trója alól hazatérőben lévő Odüsszeusz csakugyan betért hozzá, de őt és társait az óriás foglyul ejtette, s többet megevett közülük. Odüsszeusz azonban leitatta Polüphémoszt és társai segítségével egy gerendával kiszúrta egyetlen szemét. Polüphémosz őrjöngött a fájdalomtól és a dühtől és Odüsszeuszéknak csak csellel sikerült a barlangból elmenekülniük. Mikor már a hajón voltak visszakiáltott az óriásnak és elárulta a nevét. Annak eszébe jutott az egykori jóslat és erősen megalázva érezte magát, hisz azt várta, hogy, hozzá hasonló óriás lesz az, aki megfosztja látásától. Apjához Poszeidónhoz fohászkodott, hogy büntesse meg megvakítóját, az meghallgatta kérését és tíz évi bolyongásra ítélte Odüsszeuszt. AJÁNLOTT IRODALOM: Kerényi Károly: Görög mitológia, 1977.
|
egy új hit jegyében
|
||||||||||
|
||||||||||||
A nap a Változó Világban
Írd is!
|
A 11. osztrák ezred parancsnoka, akinek csapatai Rastatt mellett állomásoztak, közölte ekkor Albini báróval, hogy Metternich utasítására a város nem élvez többé diplomáciai mentességet. Von Albini ennek megfelelően április 22-én bezártnak nyilvánította a tanácskozást. Az ezredparancsnok ezt követően a francia követeket levélben arra szólította fel, hogy 24 órán belül hagyják el a várost, amit ők – bár már beállt az este – meg is tettek. A delegáció hintói alig hagyták el a várost, amikor az említett osztrák ezred egy különítménye rájuk támadt, a követség tagjait meggyilkolta, a náluk lévő iratokat pedig elrabolta. A diplomáciai tárgyalások történetében szokatlan ügy kivizsgálását követően a bíróság a 11. ezred parancsnokát 2 évi börtönbüntetésre ítélte. Kiszabadulása után azonban ezredesből azonnal tábornokká léptették elő. Máig sem tisztázott, hogy az ezredparancsnok kitől kapta a parancsot a követség tagjainak legyilkolására, csak gyanítják, hogy a forradalom vérengzéseitől megundorodott, sikertelen közvetítő, Franz von Thugut állhatott a történtek hátterében.
|
|
||||||||||
|
||||||||||||
Ismeretek, érdekességek, rendezvények, programok
|
|
Programajánlatok
|
||||||||||
|
||||||||||||
Tanácsok, hasznos tudnivalók
|
|
|
||||||||||
|
||||||||||||
Nyelv-tudás Naponta gyakoroljuk, gyarapítsuk! Az egynyelvű és egyszokású ország erőtlen és romlandó. I. (Szent) István
The New York Times | Zsemnim Zsibao | Правда | Le Monde | Süddeutsche Zeitung | El País | La Repubblica | Diario de Noticias | Mainichi Shimbun | Ha'Aretz | Lidové Noviny | Politiken | Gazeta Wyborcza Pravda | День | Adevarul | Danas | Vjesnik | Dnevnik | Die Presse
Les lycées français dans le monde
|
Angol - Kezdőknek for once – ez egyszer
Egy szó, haladóknak: Jehu (Noun) Pronunciation: [jee-hyu] Definition 1: Someone who drives very fast and recklessly; someone who loves driving. Usage 1: Not to be confused with "yahoo," the race of bestial people in 'Gulliver's Travels' or the popular search engine on the Web. Today's word has no relatives in English (though it may be used as a verb); however, you will find many other interesting words that have migrated from Hebrew to English in the JPS Dictionary of Jewish Words at http://www.yourdictionary.com/cgi-bin/shopper.cgi?listcategories=action. Suggested usage: Jehus may also be drivers or chauffeurs, but the term is used most often in reference to dare-devil driving off the track: "Clarence, don't drive like a jehu; this is a funeral procession, after all." Since this term is relatively rare in the US, the metaphorical possibilities have hardly been explored: "Some jehu out there on the information highway hacked my website last night." We hope you never meet a jehu on life's highway. Etymology: A communization of the proper name "Jehu" from 2 Kings 9:20 "The lookout reported, 'He has reached them, but he isn't coming back either. The driving is like that of Jehu, son of Nimshi—he drives like a madman.'" Jehu drove a one horsepower chariot—so we can no longer blame a horsepower-crazed Detroit for freeway driving. We may then say that Jehu, son of Nimshi, is the eponym of today's word and, since it is now a common noun, we may write it with a small letter, even though most dictionaries still capitalize it. (We thank Whitney Schauer of Eau Claire, Wisconsin for suggesting today's word and wish him jehu-free driving wherever he goes.)
Francia poisson d'avril - áprilisi tréfa (poisson=hal)
|
|
||||||||||
|
A Franklin kézi lexikona I-III. 1912. Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994. Hahn István: Istenek és népek, 1968. Hésziodosz: Istenek születése, 1974. Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996. Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902. Román József: Mítoszok könyve, 1963. Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973. Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988. Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988. Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974. Topper, Uwe: A nagy naptárhamisítás, 2003
|
|
||||||||||
|
||||||||||||
Hírek |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА
|
|
|
1995 óta
|
|
2001 óta |
|
1991 óta |
|
1992 óta |
|
Az idők kezdete óta |
|
Az idők kezdete óta |
© Változó Világ, 2024 |