Az erdőtűzek - A VVM javaslatai

A VVM javaslata

Az emberi életfeltételek egyik legnagyobb fenyegetésévé kezdenek válni az erdőtüzek. Az erdők irtása a civilizáció állandó kísérő jelensége volt, és marad ma is. Ennek két döntő oka a mezőgazdasági és lakóterületek nyerése. E mellet két új keletű jelenség tizedeli az erdők területét és minőségét: a régebbi az ú. n. savas esők kártékony hatása, az újabb az egyre gyakoribb erdőtüzek. Amióta vannak erdők, erdőtüzek is voltak, de az elmúlt években egyrészt érezteti hatását a klímaváltozás: egyre melegebb és szárazabb időszakok növelik az erdőtüzek kockázatát és tényleges számát. Ugyanakkor szembe kell nézni azzal a reális veszéllyel, hogy az erdőtüzek tudatosan alkalmazott fegyverré is kezdenek válnak.

A jelentős erdőtüzek nagy területen zajlanak természeti katasztrófa jellegével, amelyeknek kezelésére még nem rendelkezünk hatékony eszközökkel, éppen ezért – legalább időlegesen – az emberiség sebezhető lesz ezen a fronton. A jelenlegi prognózisok figyelmeztetőek. Ha nem teszünk határozott és eredményes lépéseket, az elkövetkező években annyi erdő pusztulhat el erdőtüzekben, amennyi elegendő visszafordíthatatlan klimatikus és környezeti folyamatok kialakulásához.

Az erdőtüzek elleni védekezésnek három fő területe van:

- a megelőzés,

- a gyors észlelés és riasztás,

- újabb, hatékonyabb eszközök az erdőtüzek oltásához.

A megelőzés viszonylag könnyen és eredményesen megoldható feladat. Itt különféle erdőgazdálkodási, mérnöki, nevelési, jogi és hasonló feladatokra kell gondolni.

A gyors észlelés és riasztás terén is adódnak mondhatni forradalmi lehetőségek. Műszakilag már ma is megoldható az erdők szoros és automatikus figyelése az űrből. Megfelelő nemzetközi összefogás mellett akár 10 éven belül kiépíthető egy totális figyelő és riasztó műhold-rendszer.

Bonyolultabb a helyzet az erdőtüzek oltásánál. Éppen a folyamat jellegéből adódóan nem rendelkezünk hatékony oltóanyagokkal és eszközökkel, az oltáshoz hagyományosan használt víz biztosítása reálisan nem oldható meg, az egyéb korszerű oltóanyagok gazdasági és környezetvédelmi okokból sem alkalmazhatók nagyobb eredménnyel.

Ezzel együtt nem lehet, nem szabad lemondani új oltóanyagok és eszközök kutatásáról, hiszen ez az a terület, az a gyenge láncszem, ahol sorsdöntő lenne az áttörés.

Sajnos a közvélemény és a politika nem figyelt fel eléggé erre az új keletű fenyegetésre, ami egy ismerős szituáció, de amibe nem szabad belenyugodni.

Meg kell óvni az erdőket, a föld tüdejét!

Budapest, 2002. július