TREND-VÁLTÓTársadalom-kritikaTörténelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok
Egyéni keresés
|
|
-Köszöntjük a Változó Világon!- |
|
Ma: 21. század : 2001 + H | 2002 + H | 2003 + H | 2004 + H | 2005 + H | 2006 + H | 2007 + H | 2008 + H | 2009 + H | 2010 + H | 2011 + H | 2012 + H | 2013 + H 20. század : 1949 + H | 1980 + H 19. század : 1848 + H |
Bárki vagy, tudd, hogy hatalmadban áll megváltoztatni a világot!
Ismeretterjesztő Könyvtár és Elektronikus Tudásszolgáltató A tudás és tudásszerzés új kertje CHANGING WORLD W | LE MONDE CHANGEANT W | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА У | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET |
|
|
TREND-VÁLTÓ |
Tényfeltárás :: Elemzés :: Kritika :: Megoldás
Érdekli? :: Tudja? :: Érti? :: Helyesli?
|
Magyar napilapok
|
Guy Verhofstadt belga miniszterelnök nyílt levele Seattle, Göteborg, Genova... Tízezrek tüntetnek az utcákon, és orkánszerűen
hallatják a hangjukat. Friss szél posztideológiai korunkban. Ha nem járna
vele értelmetlen erőszak, szinte megtapsolhatnánk. A globalizáció
ellenzői jókor jött ellenerőt képeznek akkor, amikor a politika
olyannyira sterillé, sivárrá, technokratává vált. Ez az ellenerő jót
tesz a demokráciának. Ám tulajdonképpen mit is akartok velünk
tudatni, ti, akik ellenzitek a globalizációt? Akartok-e, mint a Black
Block, erőszakot alkalmazni a magántulajdon minden formájával szemben?
Vagy talán a Slow Food mozgalmat reklámozzátok, ezt a mondén klubot,
amely tetszetős kiadványokban ad ötleteket ahhoz, hogyan táplálkozzunk
helyesen elegáns éttermekben? Hirtelen mi lett olyan helytelen a globalizációban? Röviddel ezelőtt
még haladó értelmiségiek is dicshimnuszokat zengedeztek a világot átfogó
piacról, ami jólétet hozna az eddig szegénységgel, gazdasági hanyatlással
küszködő országoknak. Jogosan. A gyakorlat azt mutatja, hogy egy ország
gazdasági nyitásának minden százaléka a lakosság egy főre eső jövedelmének
egy-egy százalékos növekedését hozza magával. Ezzel magyarázható a
szingapúriak gazdagsága, keserű, szembetűnő különbséget mutatva
Mianmar zárt gazdaságával szemben. Egyszóval Seattle-ig a globalizáció
nem bűnnek, hanem az emberiség áldásának számított. Éles ellentét
ez a jobboldali szélsőségesekkel szemben, akik szakadatlanul az identitás
elvesztése miatt akadékoskodnak. De azóta ti is egyfajta korunkbeli
feketehalálként kezelitek a globalizációt, ami nyomorba dönt és bajt
okoz. A globalizáció, a határok lebontása persze gyorsan „határok nélküli
önzésbe” torkollhat. A gazdag Nyugat szemében a szabadkereskedelem
magától értetődő dolog – de jó, ha mégsem a saját gazdaságnak
esetleg ártó termékekről van szó. Nem kell cukor a harmadik világból.
Nem kell textiláru Észak-Afrikából. Az oly nagy hévvel propagált világkereskedelem
általában egyirányú út: a gazdag Északról a szegény Dél felé
vezet, nem pedig fordítva. Mindazonáltal ellentmondást is látok a gondolatmenetetekben.
Ellenzitek az amerikai hamburgerláncokat, a multinacionális vállalatok
által genetikailag módosított szóját, a fogyasztói magatartást
meghatározó, világszerte elterjedt márkaneveket. Néhányotok számára
újra kicsi, kis léptékű kellene hogy legyen minden. Térjünk vissza a
helyi piachoz, a helyi közösséghez. Hacsak nem a migrációról van szó!
Akkor viszont a cél a globalizáció. Hontalanok serege Európa és Észak-Amerika
határai mentén vonulva, rácsodálkozva a jóléti társadalom
kirakataira. Illegálisak milliói, akik kivetett páriákként, nyomorúságos
körülmények között élnek, remélve, hogy valamicske jut nekik a
nyugati gazdagságból. Nem éppen a szabadkereskedelem és a beruházások
hiánya terelte őket a Nyugat felé vezető útra? Másrészt síkra szálltok azért, hogy toleráljuk az együttélés
legkülönbözőbb formáit, a sokféle életstílust. De hát nem a
globalizációnak köszönhető az, hogy manapság multikulturális, toleráns
társadalomban élünk, ahol mindez lehetséges? Azt hittem, csak a múltat
dicsőítő konzervatívok, a saját fajukra esküvő szélsőjobboldaliak
vagy a Bibliát, Koránt lengető vallási fanatikusok kívánják vissza
az egykor körülhatárolt helyi társadalmakat. A globalizáció ellenzői
közül néhányan – akkor is, ha ők nem úgy érzékelik – veszélyesen
kitérnek a jobboldali szélsőségesek vagy populisták irányába, azzal
a különbséggel, hogy az előbbiek azért lépnek fel a multinacionális
vállalatok ellen, mert úgy vélik, hogy azok ártanak a Délnek, míg a
szélsőjobboldaliak – így Le Pen Franciaországban – azért becsmérlik
a multikat, mert szerintük a saját gazdaságnak saját kézben kellene
maradnia. Gyakran teszitek fel a jó kérdéseket. De jók a válaszaitok is? Ki
tagadja manapság az éghajlatváltozást és a Föld felmelegedését? De
nem csak nemzetközi szinten kötött, globális megállapodásokkal birkózhatunk
meg ezekkel a problémákkal? Ki az, aki nem látja a szabad világkereskedelem
értelmét a legszegényebb országok számára? De nincs ehhez szükség
globális szociális és ökológiai normákra is? Vagy vegyük a gyenge pénznemek
elleni erkölcstelen spekulációt, amire néhány évvel ezelőtt a mexikói
peso vagy a maláj ringgit esetében volt példa. Nem lehet nagyobb valutaövezetekkel,
tehát globalizációval elejét venni a spekulációnak? A dollár vagy
az euró ellen spekulálni: ez jobban elriasztja az üzérkedőket, mint bármilyen
adó. Úgy vélem, nincs értelme, ha minden kritika nélkül vagyunk hívei
vagy ellenzői a globalizációnak. A kérdés inkább az, hogyan juthat
hozzá mindenki, a szegény is a globalizáció nyilvánvaló előnyeihez
anélkül, hogy a hátrányait is el kellene szenvednie. Mikor lehetünk
biztosak abban, hogy a globalizáció nem csupán korlátozott számú
szerencsés ember számára, hanem a szegények széles tömegeinek is
nyereséget hoz? Hadd ismételjem meg: a globalizáció ellenzőiként kinyilvánított
aggodalmatok jogos. De ahhoz, hogy a jogos kérdéseitekre jó válaszokat
találjunk, nem kevesebb, hanem több globalizáció szükséges, mondta
James Tobin is. Ez az antiglobalizáció paradoxonja. Mert hiszen a
globalizáció jóra és rosszra egyaránt felhasználható. Ezért van szükség
arra, hogy a környezet, a munkakapcsolatok, a valutapolitika problémáit
világméretűen, erkölcsi indíttatással közelítsük meg. Másképpen
szólva, a kihívást nem a globalizáció fékezése, hanem annak erkölcsi
keretekbe foglalása jelenti. Én ezt „etikus globalizációnak”
nevezném, amely három fontos elemnek, a szabadkereskedelemnek, a tudásnak
és a demokráciának a háromszögéből áll, másképp kifejezve: három
része a kereskedelem, az együttműködés és a konfliktusmegelőzés. A demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása az egyetlen út
az erőszak, a háborúk tartós elkerüléséhez, a kereskedelem és a jólét
lehetővé tételéhez. A nemzetközi közösségnek azonban még mindig
nem sikerült kikényszerítenie a kisfegyverek világméretű betiltását
vagy felállítania egy állandó nemzetközi büntető törvényszéket. Ezenkívül több segítségre van szükség a gazdag Nyugattól. Szégyen,
gyalázat, hogy több mint 1,2 milliárd embernek még mindig nem áll
rendelkezésére kielégítő orvosi ellátás, megfelelő oktatási
rendszer. A kereskedelem egymagában nem fogja kiszabadítani a legkevésbé
fejlett országokat az elmaradottságukból. Több kereskedelem mellé
nagyobb fokú fejlesztési együttműködés is kell annak érdekében,
hogy kikötők és utak épüljenek, iskolák, kórházak létesüljenek,
valamint hogy szilárd jogrendszer fejlődhessen ki. Végül a világkereskedelem továbbfejlesztése. Az összes piac
liberalizálása a fejlődő országok éves jövedelmének 700 milliárd
dolláros növekedésével járna, ami a jelenlegi fejlesztési segély
teljes volumenének tizennégyszeresére rúg. Legyen vége annak, hogy a
nyugati mezőgazdasági túltermelés a harmadik világ piacaira kerül!
Legyen vége a banánra, rizsre, cukorra érvényes igazságtalan, kivételes
szabályozásoknak! Ilyen kivételek csak fegyverekre lehetnek érvényesek!
„Everything but arms” (mindent, csak fegyvert nem) legyen a Világkereskedelmi
Szervezet (WTO) következő tárgyalásainak jelszava. Több szabadkereskedelem, több demokrácia és az emberi jogok nagyobb
fokú tiszteletben tartása, több fejlesztési segély. Elegendő ez az
etikus globalizációhoz? Bizonyára nem! Ami hiányzik, az egy politikai
eszköz, amellyel ez kikényszeríthető. Egy világméretű politikai válasz,
amely ugyanolyan erőteljes, mint a globalizált piac, amiben mi már úgyis
élünk. A gazdag országok G8-csoportjának helyére a regionális együttműködést
támogató, meglévő szervezetek nyolcasának kellene lépnie. Ezen
nyolcak között fontos, igazságos helyet kapna a Dél, ezek a nyolcak jó
pályára irányítanák a gazdaság globalizációját. Más szóval, ez
olyan fórum lenne, ahol egyenjogúan képviselve lennének a legfontosabb
kontinentális együttműködési szervezetek: az Európai Unió, az
Afrikai Unió, a Mercosur, az ASEAN, a NAFTA stb. Ez az új G8 lehet/legyen a munkakörülmények globális erkölcsi
normáiról, a szellemi tulajdonról, a kormányzásról szóló kötelező
érvényű megállapodások megkötésének helyszíne. Egyben ez a megújított
G8 kezdeményezhetné a szükséges irányelveket, adhatna impulzusokat a
nagy nemzetközi intézmények és tárgyalási fórumok, így a WTO, a
Világbank, Kiotó számára. Ezt a G8-csoportot már nem uralják kizárólag
a nagy és gazdag országok, hanem nyitva áll a világtársadalom minden
tagja előtt, és képes megfelelő választ adni a világméretű problémákra,
mint például a nemzetközi emberkereskedelem elleni küzdelem. Csírájában láttunk már ilyen folyamatot elindulni: Bonnban, a kiotói
jegyzőkönyvről folytatott tárgyalások során, amikor is az
Umbrella-csoport, az Európai Unió és a legkevésbé fejlett országok
csoportja közti megállapodások révén végül sikerült az áttörés,
mégpedig a Föld legnagyobb hatalmának, az Amerikai Egyesült Államoknak
az akarata ellen. Az etikus globalizáció elkezdéséhez természetesen nem kell megvárnunk
az új nyolcak első tanácskozását. Lássunk hozzá saját európai
kertünkben. Mi szól az ellen, hogy az unió minden döntését megvizsgáljuk
arra nézve, hogy miképpen hat bolygónk leggyengébb lakóira? Növeli a
szakadékot a gazdag Észak és a szegény Dél között? Mi az egyik vagy
a másik döntés következménye a világméretű ökológiai problémák
szempontjából? Nem kellene esetleg harmadik országbeli tudós elmék véleményét
meghallgatnunk? Mert egy dologban igazatok van: még ha a szándékaink a
legjobbak is, gyakran fontosabbak számunkra egy multinacionális olajtársaság
vagy az európai cukorrépa-termesztők érdekei, mint a Niger deltájában
élő ogoni nép sorsa vagy a Costa Rica-i cukornádültetvényeken dolgozó
munkások szűkös keresete.
Guy Verhofstadt [Guy Verhofstadt belga miniszterelnök, az Európai Unió soros elnöke.
E minőségében vett részt a legutóbb Genovában megtartott G8-csúcsértekezleten.
Ez a nyílt levél – amely ma a világ hetven országában jelenik meg
– az ottani eseményekkel kapcsolatos véleményét tükrözi. A levél
emellett személyes felhívást tartalmaz a nyolcak találkozóinak újraértelmezésére
és átalakítására. A nyílt levélben foglaltak megvitatására 2001.
október 30-án nemzetközi találkozót tartanak a belgiumi Gentben.]
A 2000.-ik év izgalmat, ünnepi hangulatot hozott. A számmisztika akaratlanul is hat és bármennyire is jól tudjuk, hogy az idő folyásában nincsenek a mi hagyományszülte naptáraink által meghatározott törések, mégis úgy tekintünk az új évezred kezdésére, mint a jövő ünnepélyes kitárulkozására. Az ilyen jelképes átlépéseknek végül is szokott lenni hatóereje, érzelmi és értelmi súlya. Egyáltalán nem fölösleges számot vetnünk az elmúlt évszázad vagy akár az elmúlt évezred, és - miért ne - az elmúlt kétezer év alatt megtett utunkkal, hibáinkkal, bűneinkkel. Van okunk bűnbánatra és kesergésre, megannyi okunk van hálára, örömre, vidámságra és bizakodásra. Ezzel együtt érdemes újra elgondolkozni magán a páratlan alkalmon: azon túl, hogy örülhetünk a ritka szerencsének átlépni egy évezredből egy másikba, nincs-e éppen itt az ideje az időszámításunk reformjának?
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Magyar vidéki napilapok
|
Tolna - a Megye névadó települése, - a római kortól lakott volt. Alta-Ripa néven valahol itt az öreg Duna partján erõdítmény állt, mely védte a római birodalom keleti határát. Árpád-házi királyaink uralkodása alatt a település Thelena, majd késõbb Tolna néven fontos vámszedõ és átkelõhelyként volt ismert. Többször tartottak itt országgyûlést, mivel a település a királyné birtokai közé tartozott. Virágzása a török idõkig terjedt, ahol majdnem teljesen elpusztult, alig 70 ház maradt a korábbi virágzó mezõvárosban. A XVIII. század elején kezdõdõ német betelepülés a város dinamikus fejlõdését indította el és ezt követõen a hajózás, a halászat és építõmesterei váltak Európa szerte ismerté. Tolna ma 12500 lakosú kisváros, az élõ Dunától 6, a Megye székhelytõl 15 és a fõvárostól, mintegy 130 km-re fekszik. Közvetlen a környezetünkben található a világhírû Gemenci erdõ, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park. A tolnai holtág a kajak-kenu maraton szakág versenyzõi felkészítéséhez nyújt kitûnõ lehetõséget, melynek eredményeként több világ és Európa bajnokkal büszkélkedhetünk. A városban található Thelena Hotel kitûnõ étel és italkínálattal, magas színvonalú szobákkal várja kedves vendégeit, de további panziók, vendégházak, éttermek és pizzériák várják az idelátogatókat. Tõlünk alig 10 km-re található Fadd-Dombori üdülõtelep, az új Duna-híd és a sokak által oly kedvelt Volent öböl. Minden évben megrendezésre kerül a Tolnai Nyári Fesztivál, az EGÉSZ-SÉG Hónap, valamint Mözs településrészen a Mözsi Lovas Napok. A felsorolt néhány rendezvényen kívül érdemes megtekinteni városunk történetét bemutató állandó kiállítást, az igazi ipartörténeti ritkaságnak számító Selyem Múzeumot, a Martinek Emlékházat, a Mözsi Szabó István tárlatot, valamint a ma is itt mûködõ több mint 150 éves kékfestõ mûhelyt. De érdekességnek és vásárlási lehetõségnek sem utolsó a fazekasok és a kosárfonó népi iparmûvészek mûhelyeinek megtekintése. Látogassanak el minél többen hozzánk, érezzék jól magukat városunkban.
Köszönettel: Dr. Szilák Mihály
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Társadalom-politikai lapok
|
Nyomornegyedtől a műtőasztalig - a vesekereskedelem útja Indiában egész városnegyedek adják el szerveiket a szervkereskedőknek.
[origo]
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Gazdasági lapok
|
A munkanélküliség felszámolható A munkanélküliséget a piacgazdaság egyik tipikus kísérő jelenségének tartják, ami belenyugvást is jelent abba, hogy sokan fölösleges emberré válnak, vagy egyenesen kikerülnek az emberi társadalom világából. A munkanélküliség ma Magyarországon súlyos probléma, és nincs kizárva, hogy még súlyosabbá válik. Az utolsó két-három nemzedék más feltételekhez alkalmazkodott: biztos munkahelyre számíthatott, ezért érvényesülési, érdekvédelmi reflexei tompultak, alkotó készségét, újító szellemét, szorgalmát általában nem díjazták, ezért ez nem is vált igazi erősségévé. A benne szunnyadó képességek az egyéni boldogulás esetleges, megtűrt formáiban törtek a felszínre. A legtöbben megtanulták és megszokták a fusizást, a maszekolást, a seftelést, az ügyeskedést, a kiskapuk keresését és kihasználását. Ez a máshoz szokott társadalom azután váratlanul félresöpörte a szocialista rendszer béklyónak vélt intézményeit, és beleszédült a piacgazdaságba, amelyet ugyan sűrűn minősítenek szociálisnak, de valójában kialakulatlan, kaotikus. Ezzel együtt a piaci reorientáció (magyarán a régi, kialakult külgazdasági kapcsolatok gyors felszámolása és a fejlett piacok irányában történt túlontúl bátor nyitás) megrengette a gazdaságot. A termelés jelentősen visszaesett. Ilyen körülmények között már-már csoda, hogy viszonylag ilyen kedvező a makrogazdasági helyzet. Ám ez ne tévesszen meg minket: az emberek, a magyar társadalom helyzete radikális orvoslást igényel.
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Kritikai lapok
|
A kisebbségi képviseletről Vissza-visszatérő vitatéma a hazai kisebbségek parlamenti képviselete. Nem könnyű súlyos érveket felhozni e megoldatlan probléma fontossága mellett, de eltemetni sem lehet. Azért sem, mert a kisebbségi ügy iránti érzékenységünk igen nagy. Voltaképpen ez a kettősség intézményesül a kialakult ördögi körben: az érintettek (pártok, kisebbségi önkormányzatok) egyetértenek a parlamenti képviselet szükségességében, másrészt teljesen reménytelennek tűnik a konkrét megoldásra vonatkozó minősített egyetértés elérése. Így mára már a politikaformálók körében eldőlt a kérdés: ebben a ciklusban sem lesz döntés. Mégis érdemes átgondolni ezzel kapcsolatban néhány dolgot. Először is: miért csupán a kisebbségi képviselet hiánya jelent gondot? És (a nevezetes példát felhozva) a biciklisták képviselete? Vagy mondjuk, „komolyra” fordítva a szót: a szakszervezetek, a hátrányos helyzetűek, a nők, a nyugdíjasak, az egyházak stb. intézményes képviselete? Különféle társadalmi csoportok, rétegek ilyen korporatív képviselete nem ismeretlen, de semmiképpen nem jellemző, különösen a fejlettnek mondott demokráciákban. Sőt, afféle korrelációt tapasztalhatunk a demokrácia fejlettsége és a korporatív képviselet hiánya között. (Merőben más a helyzet a federatív elvű képviselettel.) Nos, ez nem azt jelenti, hogy fölösleges látni kisebbségieket a parlamentben, de az amerikai kongresszusban sem azért feltűnnek afroamerikaiak, mert ott intézményesítették volna a kisebbségek parlamenti képviseletét. Természetesen a modern polgári demokráciák nem (egészen) úgy működnek, mint a hajdanvolt népi demokráciák, ahol megbízhatóan lehetett megtervezni a fiatalok, a nők, a pártonkívüliek, a kisebbségiek stb. stb. képviseleti arányait. A modern többpárti demokráciában a pártok nem kevésbé gondosan összeállítják jelöltlistáikat, igaz itt szempontjaik egy kicsit mások, de ezt most ne részletezzük. A kérdés az, miért tehát olyan nehéz a demokratikus pártjaink számára, hogy törvényi rendelkezések és eredendő esetlegességgel terhelt intézményi konstrukciók nélkül oldják meg azok képviseletét, akiket indokolt képviselni. Jó, fogadjuk el, hogy nehéz. Fogadjuk el, hogy kockázatok is adódnak. Képzeljük el, hogy a választásokon versengő tíz párt mindegyike 10-10%-ban romajelöltet állít. Ekkor bizony (elméleti síkon) nem zárható ki, hogy a parlamentbe csupán roma képviselő kerüljön be. Miképpen tudnánk ezen segíteni, némi orientációt és ésszerű mértéktartást sugallni a pártoknak? A magyar választási rendszer az egyik legösszetettebb a világon. (A társadalom nagy bánatára ezen, beleértve honatyáink bő számát a pártok legjobb szándékuk ellenére, a többiek miatt képtelenek változtatni.) Addig is tehát, amíg fennáll az országos választási lista intézménye, érvényesíteni lehetne a következő elvet: egy párt országos választási listájának első tíz helyére csak olyan személyeket állíthat, akik köztiszteletnek örvendenek, nem tisztségviselői a pártnak és hiteles, reprezentatív módon képviselnek különböző társadalmi csoportokat, nemzeti és etnikai kisebbségeket. Ezt az elvet érvényesíteni lehetne 1. a törvény erejével, 2. társadalmi (rosszabb esetben: politikai) paktum, 3. hallgatólagos, de a közvélemény által kontrollált megegyezés alapján. Ezt az elvet érvényesíteni egy civilizált országban – amilyen Magyarország is –, meggyőződésem szerint, törvényi rendelkezés nélkül is lehetne, kellene. Ezért el tudom képzelni, hogy már a legközelebbi választások alkalmával megtörik az ördögi kör és a (részben színlelt) politikai bénaság helyett egy hasznos versengés indul el minél több társadalmi csoport hiteles képviselőinek megnyeréséért, bevonásáért az ország ügyeinek intézésébe. Az sem lehangoló látomás, hogy ezek – különösen a kisebb pártok esetében – valamelyest kiszorítják a hivatásos politikusokat. 2001. január
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
Néhány fontos témának a következő időszakban kiemelt figyelmet szentelünk. Ezeknek egy-egy külön dossziét szánunk, amelynek tartalmi és formai megoldásait, sajátosságait fokozatosan, a tapasztalatok, és főleg az olvasói igények szerint alakítjuk majd. Jelenleg a következő dossziékat nyitjuk meg:
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Lapok, magazinok
|
Napihír: Az idei télen a sok éves átlagnál 60%-kal több hó esett, komoly árvízveszély alakulhat tavasszal... Vajon: 1. Mennyi ez az átlag? 2. Mennyire ritka eset, hogy egy évben 60%-kal több hó essék? 3. Egy liter hó hány liter víz? 4. A leesett hó vízmennyisége hogy viszonyul a folyók átlagos vízhozamához? A kérdésekre a választ nem tudjuk, de mindent megtesszünk annak érdekében, hogy megtudjuk, és megosszuk olvasóinkat.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Lapok, magazinok
|
A teljes foglalkoztatásért - Azt valljuk, hogy a munkához való jog ma már nem lehet pusztán elméleti deklaráció... Naptárreform - Az emberiség, az egyesült nemzetek mostanra egységes közösséggé váltak, ezért sürgető egy egységes naptár és időszámítás kialakítása... Jelbeszéd - A jelbeszéd nem egy hátrányos helyzetű embercsoport belső ügye... A könyv védelme - A könyv különleges része az ember kulturális örökségének, hasonló védelem illetné meg, mint egy védett épületet. Ne hagyjuk azt, hogy egyszer újabb máglyák világítsák meg ennek jelentőségét... Az Európai Unió új ünnepei - Az Európai Unió igazi közös ünnepét közösen kellene megtalálni és kialakítani... Az erdőtüzek - Sajnos a közvélemény és a politika nem fordít kellő figyelmet erre az új keletű fenyegetésre. Ismerős szituáció, amibe nem szabad belenyugodni...
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
Pártokhoz közeli tudományos kutatás? A Habsburg Történeti Intézet a tervek szerint kétszázmilliót kap jövőre A Gerő András történész nevével fémjelzett Habsburg Történeti Intézet jövőre páratlanul magas összeget, kétszázmillió forintot hasít ki a büdzséből, ha a parlament is megszavazza a költségvetési törvényjavaslatot. Jó néhányan emlékeznek még rá: a Fidesz-kormányt sok bírálat érte, hogy nem a meglévő tudományos infrastruktúrát támogatta, hanem afféle Fidesz közeli intézményeket kreált állami pénzből. Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy az intézetnek a oktatási tárca 2003-ra 230 millió forintot biztosított, de a megszorítások miatt jövőre nyilván ezt az összeget több mint tíz százalékkal csökkentenék. Az intézet tevékenységével kapcsolatban közölte, hogy az elmúlt hónapokban szervezett, kis létszámú stábbal dolgoznak. A három-négy adminisztratív munkatárs mellett négy tanácsadót alkalmaznak. Megnyerték Szegedi Maszák Mihály irodalomtörténészt, Romsics Ignác történészt, Pálffy Gézát, a Történettudományi Intézet munkatársát és Anton Schillinget, a Tübingeni Egyetem történeti intézetének vezetőjét. A befogadás ellen szavaztak A szakemberek megbízásos viszonyban állnak a közalapítvánnyal. Arra a kérdésre, hogy hol működnek, Gerő elmondta, hogy korábbi elképzelés szerint az Andrássy Egyetem Pollack Mihály téri palotájában kaptak volna néhány szobát, de július végén az egyetem kuratóriuma az alapítvány befogadása ellen szavazott. Jelenleg mint leendő székházról egy budai ingatlan bérléséről tárgyalnak, és az alapítvány a törvénynek megfelelően közbeszerzési eljárást folytat majd az ügyben. Az érdemi munkát a következő hónapban kezdik meg. A Habsburg Birodalom tárgykörében két pályázatot is megjelentetnek. Az egyikre a doktori disszertációját befejező fiatalabb generáció jelentkezését várják, a másikra érett történészek, művészettörténészek adhatják be pályázatukat egyéni kutatási terv alapján. Az intézet saját kutatásokat is folytat majd, ezek eredményét kézikönyvsorozatban teszik közzé. Az intézet részt vesz az I. Ferdinánd születésének 500. évfordulója alkalmából rendezendő októberi pécsi konferencián. Arra a kérdésre, hogy miként őrizhetik meg a függetlenségüket, Gerő András megjegyezte: tudomása szerint a Habsburg Birodalom kutatásában egyik magyar politikai pártnak sincs érdekeltsége, annál is inkább, mert a birodalom már régóta nem létezik. Arra a felvetésre, hogy személyét leginkább az egyik kormányzó párthoz, az SZDSZ-hez kötik, kifejtette, liberális történésznek vallja magát, de a történészi munkát különválasztja attól, hogy melyik pártra szavaz. Elek István, a Heti Választ kiadó Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány vezetője a Habsburg Történeti Intézet jövő évi 200 milliós tervezett támogatását úgy kommentálta, ha már létrehozták az intézetet, a támogatás tényét el tudja fogadni. Információink szerint az Elek által vezetett alapítvány a tervek szerint jövőre húszmillió forint állami támogatást kapna. (2002-ben, a Fidesz-kormánynak köszönhetően 500 millió forinttal, az idén ennek egytizedével gazdálkodhattak.) Elek kifejtette, azt a tendenciát, hogy a baloldali kormányok által alapított kutatóintézetek nagyságrenddel nagyobb támogatást kapnak, mint a polgári kormány által életre hívottak, elfogadhatatlannak és méltánytalannak tartja. A Medgyessy-kormány ötlete A Habsburg Kori Kutatások Közalapítványt idén május 25-én jegyezték be. A közalapítvány a Medgyessy-kormány ötlete volt, elsődleges céljának pedig a Habsburg Birodalom és örökségének tudományos kutatását tűzte ki. A kormány szándéka az volt, hogy hamarosan uniós tagországgá váló hazánkat, illetve európai integrációnkat magas szintű intézmények létesítésével reprezentáljuk, méghozzá olyan kutatásokkal, melyek több európai nemzet problematikájával foglalkoznak. Az intézmény, a tervek szerint, nemzetközi viszonylatban is koordinálná a Habsburg-kutatásokat a legjobb hazai szakemberek részvételével, illetve az újkori Európa történelmének elismert külföldi szaktekintélyeivel. A közalapítványt a kormány határozatlan időre hozta létre, és héttagú kuratórium irányítja egy háromtagú felügyelőbizottság ellenőrzése mellett. Az alapító képviseletét az oktatási miniszter gyakorolja. A kuratórium elnöke Habsburg Ottó, akit a napi adminisztratív munkába nem, csak a fontos döntésekbe vonnának be. A történet némi hasonlóságot mutat a Heti Választ működtető Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítványéval, mely 2000 őszén jött létre, ám működni csak 2001-ben kezdett. A tevékenységhez épületet a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól kaptak, méghozzá úgy, hogy a kezelői jogot szerezték meg tíz évre. A közalapítvány 2002-ben félmilliárdos támogatást élvezett még a korábbi kormánynak köszönhetően, az idén viszont mindössze ennek egytizedével, csupán ötvenmillió forinttal kalkulálhatnak. Debreczeni József politológus véleménye szerint eléggé elterjedt, hogy a Habsburg Történeti Intézet erősen politikafüggő. Gerő András az SZDSZ holdudvarához tartozik, baráti kapcsolat fűzi Magyar Bálint SZDSZ-es oktatási miniszterhez is. Debreczeni József azt nem tudja megítélni, hogy tudományos szempontból mennyire van szükség erre az intézetre, de abban biztos, hogy erre a célra a Fidesz-kormány egyetlen fillért sem adna. Arra a kérdésre, hogy a tudományos kutatómunkához is pártkötődésekhez van-e szükség, Debreczeni azt felelte, hogy a huszadik, huszonegyedik század kutatásához sajnos igen. Ez egyébként, véleménye szerint, nem tesz jót a tudománynak. Miközben köztudott az is, hogy a Fritz Tamás, Schmidt Mária nevéhez kötődő intézetet a Fidesz hozta létre a tudományos műhelyekben megmutatkozó állítólagos baloldali túlsúly ellentételezésére. Arra a kérdésre, hogy ha már így méricskélünk, a Habsburg Történeti Intézet a témája miatt inkább a jobboldalhoz kötődhetne, Debreczeni azt mondta, hogy ez személyfüggő, hiszen ez Gerő kutatási területe. Gerő az egyetemeinek lobbizhatott volna Tamás Gáspár Miklós filozófus, egyetemi tanár szerint a magyar egyetemek és akadémiai kutatóintézetek olyan rettenetes állapotban vannak, hogy az ember habozik egy-egy új intézet megítélésekor: hátha kisül belőle valami jó. "Hajlamos vagyok elhinni, hogy jó dolgok történnek majd az intézetben, de talán mégis szerencsésebb lett volna a tudományfinanszírozás hagyományos eszközeit igénybe venni” - mondta a filozófus. Ha Gerő Andrásnak komoly protekciója van, elvihette volna a summát valamelyik egyetemére, hiszen tanít az ELTE-n és a CEU-n is. Mindenütt nagyon jó helyen lenne az a szép összeg, s Gerő pályázatokkal és ösztöndíjakkal remekül kutathatná a Habsburgokat. Így viszont a látszat kellemetlen, mintha a kormány jutalmazná azokat, akiket szeret. Tamás Gáspár Miklós szerint az is érdekes, hogy miközben pusztul a kultúra, szaporodnak az új intézmények. "Az emberek főnökök akarnak lenni.” mh-összeállítás
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
Hazánkban a baloldali állampolgári irányultságot integráló politikai elit válaszúthoz érkezett. A társadalmi támogatottság stabilizálása, a szavazatgyűjtő-képesség gyarapítása és ezáltal a kormányzati pozíció esélyének megőrzése stratégiai irányváltást igényel az MSZP társadalompolitikájában. A globálkapitalista befolyás dominanciáját érvényesítő rendszertranszformáció eddigi menetében az MSZP adós maradt a baloldali alternatíva körvonalazásával és a baloldali értékekre orientálódó politikai gyakorlat érvényesítésével. A baloldali identitást deklaráló párt politikai cselekvését főként a szituatív sodródás, továbbá a szociálliberális dogmákhoz igazodó cselekvés jellemezte. A helyzet paradox: miközben a hazai politikai mezőt egy igen erőteljes, nagy erőpotenciállal rendelkező baloldali orientáció jellemzi, a szóban forgó politikai minőséget a pártpolitikai mezőben reprezentáló pártnak nincs koherens társadalomstratégiai elképzelése, a baloldali értékkritériumokkal egybehangolt válasza a társadalom jövőjével összefüggő kardinális kérdésekre. Mindenekelőtt arra az alapvető kérdésre, hogy miként képzeli el a baloldal pártja az országban kialakult szélsőségesen egyenlőtlen társadalmi berendezkedés korrekcióját, a polarizációs folyamat lefékezését, a státuszvesztők, az alsóosztályba és a roncstársadalomba sodródottak integrálását, a jórészt szétzilált vagy meggyengített jóléti intézmények regenerálását, továbbá a humánerőforrást újratermelő és gyarapító intézményrendszer kiépítését és hatékony működtetését.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Lapok, magazinok
|
Ki (mi) kormányozza a világot (fajsúlyos elméletek) 5. Titkos társaságok (szabadkőművesek, triádok, mafia)
6.
A multik (speciális változat: a gyógyszer-gyártók)
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
Amit filmek nélkül sohasem tudnál meg...
Akciófilmek A rendőrségi nyomozások szerves része a sztriptíz bárok látogatása. A rendőrségen a nyomozók pszichológiai teszten esnek át, miután kizárólag olyan társat kaphatnak, aki mindenben tökéletes ellentétük. Rendőrfőnök csak olyan ember lehet, amelyik teljesen alkalmatlan rendőrfőnöknek. Ha egy városban üldöznek, fuss a városközpontba, ott éppen karnevál van, és elvegyülhetsz a tömegben. Ha kifogy a lőszer a fegyveredből, nem kell aggódni, mindig van nálad egy tartalék tár, még akkor is, ha meztelenül ugrasztottak ki az ágyból. Bármikor szükséged van egy feszítővasra, egy téglára, kötélre, vagy motoros fűrészre, öt méteren belül megtalálod. Miután meghallod a pisztolylövést, még bőven van időd lebukni az aszal mögé. A géppisztolyok lövedékei a magad elé tartott asztal lapján nem mennek át . Az üveg nem vág. Verekedésnél hiába van túlerőben az ellenfél, nyugodtan vesd magad közéjük, egyszerre mindig csak egy fog megtámadni, a többi addig jobbra-balra ugrál a szoba másik felében. Ha az autóddal tíz métert zuhansz, és összetörik, várj egy másodpercet, és mehetsz vele tovább. Egy nyomozó a felfüggesztése előtt semmilyen ügyet nem képes megoldani. Minden bomba időzítéssel robban. A robbanásig hátralévő idő szép nagy piros kijelzőn látható rajta. Azt a bombaszerkezetet, amit készítője egy hónapig bonyolított, bárki megérti a robbanásig hátralévő 8 másodperc alatt. Egy bomba hatástalanításához a piros drótot kell elvágni. Ha egy robbanásnak háttal állsz, nem árthat neked. A robbanás lángfala pontosan a futó ember sebességével terjed. Egy nagyon nagy robbanás öt percig is eltarthat. Amikor leütnek valakit, soha nem szenved sérülést, vagy agyrázkódást. Pontosan akkor fog felkelni, amikor a tettestársát leütik. Egy férfi nem mutat fájdalmat, még halálos seb esetén sem, de felszisszen, ha egy nő megvizsgálja a homlokán lévő bibit. Minden zárat másodpercek alatt ki lehet nyitni egy hitelkártyával, vagy egy hajcsattal, kivéve azt az ajtót, amelyik mögött egy lángoló csecsemőotthon van. Minden televíziós hírműsorban van legalább egy hír, ami a pillanatnyi munkáddal kapcsolatos. Bármelyik számítógéppel pillanatok alatt be lehet jutni egy ellenséges nagyhatalom titkos adatbázisába. Horror Ha ismeretlen és veszélyes környezetben vagy, hátrálva kell közlekedni. Huzatos helyiségekben, kriptában, erdőben csak gyertyával szabad világítani. Ha a házban szörnyeteg, vagy pszichopata gyilkos motoz, a férfiak alszanak tovább, a nők pedig elindulnak felderíteni, minimális ruházatban. A tizenhét éves szűzlányok, ha a közeli temetőből halálsikolyt hallanak, mindig megnézik közelebbről. A lépcsőfokok mindig nyikorognak, és majdnem mindig leszakadnak. Ha a házban kések, és balták repkednek a levegőben, miközben a bútorok remegni kezdenek, mindig a pincébe, vagy az emeletre menekülj. NE az utcára! A denevér sötétben nem lát, és az emberek haját eszi. Ha éjszaka, vidéken elromlik az autód és esik az eső, a legközelebbi házba ne menj be! Egy gyenge nő számára éjféltájban nincsen csalogatóbb dolog, mint egy kriptából hallatszó halk hörgés. Női dolgok Nem kell aggódni, a rúzs, és általában a smink még búvárkodás közben sem kenődik el. Szintén nem árt a búvárkodás a frizurának, de az estélyi ruhának sem.
Általános tanulságok Étteremben, bárban, taxi kifizetésénél nyúlj a zsebedbe, az első kezedbe akadó papírpénz pontosan a számla értékét fedezi. A konyhákban nincs világítás, éjszaka a hűtőszekrény ajtajának kinyitásával világíthatsz. Egy pályaudvar méretű barlang teljes bevilágításához elegendő egyetlen zseblámpa, vagy gyertya. Ha a gyertyát a kezedben magasabbra emeled, biztosan elvilágít a folyosó végéig. A kormánykereket mindig mozgatni kell jobbra-balra, még egyenes úton is. Minden épület főbejárata előtt van egy szabad parkolóhely. Bárhol állsz meg autóval, meg fognak büntetni tilosban parkolásért. A szélvédőn hagyott büntetőcédulát szét kell tépni. A polgármestert kizárólag az elnök várható látogatása izgatja, a közelgő szökőár, és a városban dühöngő szörnyeteg nem érdekli. Ha egy nagy üvegtáblát visznek, valaki nemsokára át fog esni rajta. Telefonbeszélgetés elején és végén sohasem köszönünk. Ha esetleg úgy döntenél, hogy táncolni kezdesz az utcán, mindenki tudni fogja a lépéseket.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
Nézz szét, mi van itt! Mindenütt csalás, hazugság és önös érdekek. Nyakkendőtűk csillogása, rádiótelefonok és benzingőz. Hajtás, stressz és a barátaid szépen elmaradnak. Lassan már semmihez sem lesz kedved. Már majdnem belefáradsz a harcba és beilleszkedsz, majdnem behúz téged is a nagyvárosi daráló és tucatember leszel. De éppen jókor fordítasz hátat ennek az egésznek, rájössz, hogy neked több kell, neked más kell, neked vannak fontosabb érzéseid is. Összeszeded a pénzt, persze még több pénzt, mint tavaly. Új hátizsákra megint nem futotta, szakadt bakancsod is maradt a régi. De nem baj, a lényeg, hogy nem ülsz otthon egész nyáron. Fél éve kitaláltad már, hová mész, az útikönyvek, térképek mind a fejedben vannak. Szokás szerint előző este pakolsz össze, reggel álmosan rontasz ki az állomásra. Tolongás, tömeg, zűrzavar, de te már nem azért mész, mint a többi, neked komoly céljaid vannak. Végre fent vagy a hegyekben. Sátorban alszol, hajnalban kelsz, álmosan indulsz napfelkeltét nézni. Iszonyú hideg van, de itt a hideg is jó. Köd van, de hihetetlenül tiszta a levegő. Mások a dimenziók. Leegyszerűsödnek és felélénkülnek az ember érzései, nincs stressz, semmi sincs, ami a „másik“ világból megzavarna. Itt most nagyon-nagyon jó minden... Hajnal – napfelkelte. Fantasztikus... Reggeli az alpin konyhaművészet remekeiből. Összepakoltok, rettentő hátizsákok súlya alatt görnyedtek, de itt szenvedni is jó, olyan magasztos érzés. Tapossátok az utat, egyre feljebb és feljebb. Meg kell mászni azt a nagy hegyet, ami előttetek van, fel kell jutni a tetejére. Hogy miért? Buta kérdés, mert ott van... Lepusztulva, fáradtan, de feljuttok. Nem igaz, mi van itt! Őrület! Nem érted, miért pocsékoltad eddig másra az életed. Ez ér valamit. Lehet, hogy ez éri a legtöbbet? Nem beszéltek, emelkedett a hangulat. Mindenki magába mélyed. Valaki sír, nem bírja befogadni ezt az egészet... Van a természet, vagy te, van a hátizsákod, és vannak az érzéseid, a félelmeid, a vágyaid. Ilyen egyszerű, más nem kell. Korlátot csak saját határaid jelentenek. Ez az, amit úgy hívnak: szabadság. Egyre nehezebb rátalálni, egyre messzebbre kell menekülnöd a hétköznapokból, hogy megtaláld. De még vannak helyek, ahová menekülhetsz, ahol olyan más minden. Lejöttök, megpihentek a völgyben. Sátrat állítasz, berámoltok, vízért mész a patakhoz, már egy hete nem mosdottál, de világmegváltó gondolataid vannak. Haza kell menned, hisz kezdődik az iskola, a munka. De közben más ember lettél, máshogy lesz ezután már minden. A fontos dolgokból lényegtelenek lettek, a lényegtelenekből a legfontosabbak. Valahogy minden átértékelődött. Te tudsz valamit, amit a többiek nem. Te jobban kibírod ezt az egészet, ezt az emberalkotta embertelen világot. Te választhatsz, hogy melyik kell... Persze a legfontosabb itt is, hogy magaddal legyél tisztában. Választhatsz! Akár most is... Rajta!
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
És mit szólna, ha most arról beszélnénk, amire állítólag minden egészséges felnőtt öt percenként gondol? Hogy maga nem gondol a szexre öt percenként? Miből gondolta, hogy a szexre gondoltunk? Mert jól gondolta! Mindig ezt a logikát kövesse! Most pedig - ha elmúlt 18 éves - ugorjunk át ide... |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
Szudoku - az egyik legélvezetesebb szellemi torna
Töltse ki az üres mezőket úgy, hogy minden sorban, oszlopban és rekeszben 1-től 9-ig minden szám pontosan egyszer szerepeljen.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
VÁLTOZÓ VILÁG 1995 óta Könyv- és magazinsorozat |
ÚTMUTATÓ 1991 óta Tudnivalók, tanácsok, ajánlások |
TREND-VÁLTÓ 1992 óta Tényfeltárás, elemzés, kritika, megoldások |
ÉRTÉK-REND 1988 óta Kompetencia, kreativitás, felelősség |
MOZGALOM 1996 óta Tudás, közösség, öröm |
|
:: Könyvrendelés :: :: Legyél szerzőnk! :: |
|
|
|
:: Nyitott ajtók :: :: Beszélgessünk! :: :: A mester beszélgetései :: |
|
X |
|
Hirdetés X |
Nyitó oldal :: Olvasószolgálat :: Tesztelje internetkapcsolata sebességét! :: Médiaajánlat :: Impresszum
|
Az oldal tartalma a Változó Világ Internetportál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel ( GFDL-közeli feltételek). 1988-2012 |
|
Köszönjük a látogatást! Thanks for visit! |