VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

Emberhit

Változó Világ Mozgalom

Az Élet Útmutatója

 

Ma  

Támogatásod? Számít!

 

Változó Világ

A Tudás 365+1 Napja

Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

 

Egyéni keresés

 

 

 

...Olyanok lesztek, mint az Isten: jónak és gonosznak tudói...

Mózes I. könyve 3. rész

A világ bölcsessége :: A népek bölcsessége :: 365+1 bölcsesség :: A világ bölcselői

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2017, XVI. évfolyam

 

CHANGING WORLD  v LE MONDE CHANGEANT  v СВЕТЪТ В ПРОМЯНА  v WELT IM UMBRUCH v MENIACI SA SVET

 

 

Május 7.

A Holokauszt-tagadás társadalmi-történelmi háttere az arab országokban

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

 

„Hatmillió zsidó áldozat? Ugyan már, ennél sokkal kevesebben voltak. Vessünk már végre véget ennek a tündérmesének, amely csak arra jó, hogy Izrael maga mellé állíthassa a nemzetközi közvéleményt.” (La Republica, 2000. március 24.)

 

Ezek a jeruzsálemi mufti, Ikrima Szaid Szibri szavai. Többek között ezek a mondatok szerepelnek abban a válaszban, amelyet a Palesztin Hatóság által kinevezett mufti – aki egyben a jeruzsálemi Szentély romjaira épült Aksza-mecset imámja – a Vatikán „Emlékezzünk” című dokumentumára adott, amelyben a római katolikusok bocsánatot kérnek a II. világháború idején tanúsított magatartásukért. Jacques Chirac hasonló tartalmú nyilatkozata és a pápa 2000 tavaszán Izraelben megtartott, bocsánatért esedezõ beszéde szintén ilyen elképesztõ reakciókat váltott ki az arab médiából.

Az arab média, és vele párhuzamosan a kortárs arab politikai-történelmi közbeszéd érvrendszere a „szakirodalmon” alapul: Roger Garaudy Az izraeli politika alapmítoszai című (1996-ban kiadott) műve – amelyben az ex-kommunista francia szerzõ a Holokausztot egyszerűen cionista hazugságnak nevezi – az évek során az írástudó arabok egyfajta bibliájává vált. Garaudynak a marxizmusról és az iszlámról szóló tucatnyi művét fordították le arabra, amelyek roppant népszerűek szerte az arab világban. Így nem csoda, hogy az Alapmítoszok arab fordítása sem váratott sokáig magára. A könyv megjelenése után az arab lapok szinte azonnal interjúkat készítettek a szerzõvel, bõségesen tudósítva a francia bíróságokon Garaudy ellen zajló perekrõl, amelyekben a per tárgya általában a Gayssot-féle törvény megszegése, azaz a Holokauszt-tagadás és az antiszemita izgatás volt. Garaudy az 1998-as Kairói Nemzetközi Könyvkiállítás egyik prominens meghívottja volt, és közel-keleti túráján perei finanszírozásához nem kevés pénzt kapott támogatóitól. Közben művét kiadták Damaszkuszban és Bejrutban is. A Palesztin Írószövetség és az Arab Ügyvédszövetség harcias hangú levélben tiltakoztak perbe fogása ellen. Olyan ismert arab személyiségek fogták a pártját, mint a Nobel-díjas író, Nagib Mahfuz, az Al Ahram neves újságírója, Hasszanin Heikal, vagy a volt libanoni miniszterelnök, Rafik Harari. Egyikük sem kérdõjelezte meg Garaudy azon képtelen és aljas állítását, mely szerint a Holokauszt a cionisták képzeletszüleménye volna.

 

A „Holokauszt mítosza”, avagy hogyan lehet áldozatokból tetteseket fabrikálni

 

Mivel számos arab szerző szerint a Holokauszt a zsidó állam legitimációjának fő eszköze, nagy vehemenciával keresik annak a módját, hogy bebizonyítsák: a Holokauszt, ha volt is, maguknak a zsidóknak a műve. Ez szerintük úgy történt, hogy a zsidók – azáltal, hogy magukra haragították az európai népeket – saját maguk idézték elő a keresztények előre látható bosszúját.

Hasszán Alam például a cionizmus „rák-szerű” terjedéséről ír, amely pogromokat váltott ki a 19. századi Európában a „szeparatista” zsidók ellen. Alam szerint mindez csupán a keresztények érthető önvédelmi reakciója volt a zsidó fenyegetéssel szemben.

Szalah Zahraddin A Garaudy-per történelmi háttere című arab nyelvű művében (Bejrut, 1998) szintén az állítólagos zsidó fenyegetéssel operál. Szerinte az oroszországi pogromok a II. Sándor cár elleni merénylet következményei voltak, míg a Reichskristallnacht oka von Rath német követségi tanácsos párizsi meggyilkolása volt.

Mahmud Fawzi Garaudy, az iszlám és a cionizmus dühe című arab nyelvű művében (Kairó, 1996) már egyenesen azt írja, hogy a zsidók 1939-ben hadat üzentek Németországnak. Erre a németeknek nem is lehetett más választásuk, mint hogy a zsidó származású németeket táborokba zárják. Nem ugyanezt tették-e az amerikaiak 1941-ben a japán származású amerikaiakkal?

 

„Cionizmus egyenlő nácizmus”

 

Az arab sajtóban számos cikk jelent már meg, amely egyenlőséget tesz a cionizmus és a nácizmus között. Ezek szerint a cionizmus rasszista, gyarmatosító mozgalom. A cionisták ugyanúgy a vért tekintik meghatározónak, mint a nácik, csak míg az első arra keresi a választ, hogy ki a zsidó, a második meg arra, hogy kik tartozhatnak a Volk kötelékébe. Zahraddin szerint a cionizmus a nácizmus szellemi örököse. A kairói Október című hetilap főszerkesztője, Radzsab al Banna szerint a világban fellelhető mindenfajta rasszizmus eredője és szülőanyja a judaizmus, továbbá a náci bűnök eltörpülnek a cionisták bűnei mellett.

Anan Bardzsi és Fathi Amar nem voltak restek, és előhalászták az egyik ős-náci, Alfred Rosenberg korai művét (A zsidók nyoma a változó időkben, 1919), azt bizonyítandó, hogy a náci-cionista együttműködésre Palesztina zsidó gyarmatosítása céljából volt szükség. A náci mozgalom legfontosabb célja ugyanis az volt, hogy a német zsidókat áttelepítsék Palesztinába. A nácik és a cionisták céljai tehát egybeestek.

Az arab sajtó szerint az üldöztetés és a deportálások fő felelősei maguk a zsidók voltak. Zahraddin szerint például a táborokban a rend azért volt példás, mert Kasztner Rezső és társai erre ígéretet tettek tárgyalópartnereiknek, a náciknak.

Garaudy érvei visszhangoznak azokban a cikkekben, amelyek azt bizonygatják, hogy az Oslo-i egyezmény szövege egy az egyben megegyezik a Hitler és Pétain közötti szerződés szövegével, amelyben meghatározták a megszállt Franciaország jogállását. Az As-Sahid („A vértanú”) című lap szerint Auschwitz és a palesztin menekülttáborok semmiben sem különböznek egymástól.

 

A Holokauszt tagadása

 

Ha egyszer a cionizmus és a nácizmus között sikerül eltüntetni a különbséget, a Holokauszt tagadása sem várathat magára sokáig. Ennek folyamata már jól ismert, hiszen olyan „szakértők” taposták ki az ide vezető utat, mint Robert Faurisson vagy David Irving. Először meg kell kérdőjelezni a gázkamrák létezését, majd legyinteni kell egyet a statisztikák pontosságára, végül jöhet a relativizálás: nem zsidó áldozatok is voltak bőven, mások is szenvedtek, nem csak a zsidók, stb. Rá kell mutatni, hogy a gázkamra-krematórium ipari komplexum működése „műszakilag nem kivihető”, „a táborokban csak tetvetlenítés folyt”, és „a krematóriumok csak a betegségekbe belehalt néhány fogoly elégetésére szolgálhattak” (As-Saab 1998. március 24, Al-Ahram 1996. május 20, Al-Ahbar 1998. július 14). Mivel Garaudy szerint Dachauban nem volt gázkamra, ebből az arab újságírók azt a következtetést vonták le, hogy nyilván máshol sem voltak. A legnagyobb példányszámú arab napilap, az Al-Ahram („A piramisok”) szerint Európában 1939-ben mindössze 3-4 millió zsidó élt, és összehasonlítva a második világháború sok millió áldozatával, a zsidó áldozatok aránya elenyésző lehetett.

 

A Holokauszt mint a cionisták eszköze

 

Az arab szerzők a Gayssot-féle törvényt, amelynek megszegéséért Garaudyt végül is elítélték, tákolmánynak tartják, amelyet a cionisták erőltettek a franciákra. A cionista lobby ugyanígy nyomást gyakorol többek között a pápára, az ENSZ-re és számos olyan országra, amelyek például hajlandóak évről-évre megemlékezni a Holokausztról. Természetesen a cionista mesterkedések mögött pénzügyi érdek húzódik, „a zsidó profitszerzési vágy.”

Az arab szerzők a náci korszak valós történelmi mozgatórugóit és eseményeit, vagy a zsidók kollektív emlékezetét figyelmen kívül hagyják, és a Holokausztra úgy tekintenek, ahogy Garaudy: azaz a Holokauszt egyszerű mítosz, amelyet a zsidók azért fabrikáltak, hogy igazolják Izrael létét és saját igényüket a vagyoni kárpótlásra.

 

A zsidók megjelenítése az arab sajtóban

 

Míg Garaudy kifejtette, hogy könyvét a maga részéről a cionista politikai mozgalom kritikájának szánja, az arab szerzők számára a cionista egyszerűen a zsidó szinonimája. Ahmed Rami szerint a két kifejezés összemosása azért jogos, mert a Talmud gyűlöletre és bűnök elkövetésére kötelezi a zsidókat, tehát a zsidók akár cionisták, akár nem természetüktől fogva rasszisták.

Ennek az elméletnek az alátámasztására az arab szerzők soha nem mulasztanak el hivatkozni az – arabul nagy számban közkézen forgó – Cion bölcseinek jegyzőkönyvére, továbbá arra az állítólagos tényre, hogy az Egyesült Államok külügyminisztere szinte mindig zsidó. A szemükben újabb megerősítést nyert ez az elmélet a Monica Lewinsky-ügy kapcsán: a hölgyet nyilván a Moszad küldte Clinton nyakára, hogy ezzel Izrael mentesüljön a várható amerikai nyomás alól.

Ahmed Rami az As-Saab („A nép”) hasábjain felvilágosítást ad a zsidó összeesküvés végső céljáról is:

„A cionizmus a maga roppant hatalmával nemcsak Palesztina megszállását tűzte ki célul, hanem a Nyugat minden országának, a világgazdaságnak, a médiának és a nemzetközi és regionális szervezeteknek az elfoglalását is. Az sem kizárt, hogy a kereszténységet is judaizálják. Erre már volt példa a történelemben. Mára odáig jutottunk, hogy Franciaország püspöke egy lengyel zsidó és Lustigernek hívják.”

 

A Holokauszt-tagadó anticionizmus gyökerei

 

Az antiszemita ideológia kialakulása a társadalmi struktúrák modern átalakulásához, azaz a 19. század végéhez köthető. A hagyományos kötődések – család, rokonság, vallás – fellazulásával az egyén a társadalomban alapvetően új helyzetbe került, és egészen másként tekintett a világra. Sokan a nemzetben találták meg a kötődés új, biztosnak vélt közegét. A nemzeti mozgalmak kialakulásával az egyén számára lehetővé vált az azonosulás egy nagy csoporttal mind kulturális, mind politikai téren. Az antiszemitizmus is új értelmet nyert: megmagyarázhatóvá tette a máskülönben érthetetlen társadalmi változásokat.

Mivel az európai társadalmak antiszemitizmusát már elég behatóan kutatták, az eredményeket bátran összevethetjük az arab társadalmak hasonló jelenségeivel. Általában az ideológiákat, és ezeken belül az antiszemitizmust nem a specifikus kultúrák autentikus jelenségeként kell felfognunk, hanem inkább bizonyos gondolkodásmódokként, amelyek a sajátos társadalmi-történelmi összefüggésekből erednek. Sokan feltételezik, hogy az arabok az antiszemita sztereotípiákat Európából importálták, mintha ez kizárólag európai jelenség volna.

A kérdést három oldalról kell megközelítenünk. Az első a vallási – keresztény, illetve az arabok esetében iszlám – háttér, amely tápot adott a zsidó sztereotípiák kialakulásának és amelyből később kifejlődött a fajon alapuló antiszemitizmus. A második a nacionalizmus és a mögötte húzódó gondolkodásmódok. A harmadik pedig az iszlámizmus megerősödése, amelynek éppen most vagyunk a tanúi. Ha mindhárom területet áttekintjük, akkor talán jobban megértjük az arab kultúrák antiszemita jellegét. Ez nem jelenti azt, hogy az arab nacionalizmusok és az iszlámizmus szükségszerűen nyíltan antiszemita jellegűek lennének, csupán azt, hogy ideológiai felépítésükben megbújva, ott lapul az antiszemitizmus.

 

A zsidóellenesség kialakulása az arab világban

 

Számos tanulmány mutat rá arra, hogy az iszlám társadalmak a legtöbb helyen megtűrték a zsidókat, és az arab térség történetében sokkal kevesebb olyan jelenségről van tudomásunk, amelyeket az európai zsidó szenvedéstörténet hosszan sorol. A Korán mind a zsidókat, mind a keresztényeket úgy tekinti, mint „a Könyv Népeit” és az arabok ekképpen is kezelték őket. Bizonyos fokú vallási autonómiával rendelkeztek, biztonságban érezhették magukat, hiszen hitük Allah egyik vagy másik prófétájának (Musza, azaz Mózes, illetve Issza, azaz Jézus) a tanításaiból eredt, noha alapjában véve csak dhimmik, azaz védelem alatt álló másodrendű állampolgárok voltak.

Ugyanakkor a Korán és a Hadisz (Mohamed tanításai) számos negatív példát hoznak a zsidókra, akik azzal, hogy nem fogadták el az iszlámot, magukra zúdították Allah haragját. A zsidók az iszlám Szentírásban ravaszak, gyávák és mindig aljasul rászedik az igazhitűeket; cselt szőnek Mohamed próféta és a muzulmán közösség ellen; továbbá szándékosan elferdítik a saját szent szövegeiket. Szerencsére az iszlám nem tekinti Jézust istennek, ezért a zsidók náluk nem gyilkosai az istennek úgy, mint a keresztényeknél. Összességében elmondható, hogy az arab világban a zsidókkal szembeni megnyilvánulásokat egészen a modern kor hajnaláig a jóindulatú lenézés jellemezte.

Szíria és Egyiptom már igen korán megismerkedett a vallási antiszemitizmussal. A vérvád a 19. század második felében „vált divattá” és az 1840. év tavaszán az ún. damaszkuszi üggyel teljesedett ki. Ezidáig a vérvád az arab világban ismeretlen volt, valószínűleg keresztény szerzetesek terjesztették el. Ugyanebben az időben bukkantak fel Szíriában a francia antiszemita irodalom „gyöngyszemei”, amelyekből a helyi francia telepesek, majd nyomukban a franciául beszélő helyi arabok elsajátíthatták az európai zsidógyűlölet kulcskifejezéseit. Az arab zsidóellenesség fontos fordulópontja a haldokló Ottomán Birodalom utolsó időszaka volt. A vallásos antiszemitizmus ugyanis ekkor kezd átitatódni faji motívumokkal.

 

Arab nacionalista ideológia és a mögötte lappangó antiszemitizmus

 

Bár a nacionalizmus csak a 20. század elején, az ottomán uralom utolsó éveiben jelent meg az arab világban, ugyanakkor az arab „nemzeti ébredés” jelei már korábban is jól láthatók voltak több országban. Ilyen volt például az úgynevezett nahda (újjászületés, felemelkedés), az arab művészet és irodalom felvirágzása a 19. század végén Szíriában.

George L. Mosse szerint a nemzeti hovatartozás kérdésének eldöntéséhez ellenségképre is szükség van. Így vált sok helyen a nacionalizmus szükségszerű velejárójává a zsidónak, mint a nemzet ellenségének a megjelenése Európa egyes országaiban, és az arab világban. Mivel a zsidókat egyszerre tekintették népnek és vallási csoportnak, sok antiszemita publicista olyan nemzetellenes kozmopolitáknak festette le őket, akik nem kötődnek egy-egy országhoz, azok között szabadon vándorolnak, nyelvet és kultúrát úgy cserélgetve, mint más a kabátját. Az arab nacionalisták természetszerűen kizárták a köztük élő zsidókat a nemzettestből.

A 20. század elején tovább élezte a helyzetet a romantikus nacionalizmus és a fenyegetően közelgő modernizmus összecsapása. Ugyanúgy, mint egy fél évszázaddal korábban a német romantikus nacionalisták, az arab nacionalisták is zsidónak tekintettek minden újat, amely véleményük szerint a hagyományosan elképzelt nép-ideált fenyegette, legyen az kapitalizmus, liberalizmus, demokrácia, vagy szocializmus. Tehát, ami korábban csupán mint vallási-kulturális különbség jelentkezett az iszlám és a keresztény-zsidó kultúrkör között, átalakult nemzeti ellentétté az arabok és a nem-arabok között. Az utóbbi ellentét pedig sokszor csapott át az uralkodó faj és az ellenfaj (a 19. századi német Gegenrasse), azaz a zsidók ellentétébe.

 

Iszlám ébredés és a nagy összecsapás rémképe

 

Az arab nacionalizmus virágkorának az arab-izraeli háborúk vetettek véget, melyek során, mind Nasszer Egyiptoma, mind a Baath-párt Szíriája csúfos vereséget szenvedett. Az arab nacionalizmus helyét minden tekintetben fokozatosan átvette a szahwa (iszlám ébredés). Mivel a szocialista-nacionalista modernizációs kísérletek elvetéltek, az arab értelmiség az iszlámba menekült. A qaum (a nép, vagyis a romantikus német Volk) helyét átvette a nála sokkal tágabban értelmezett umma (az iszlám közösség, amelybe a nem-arab mohamedánok is beletartoznak).

Az arabok a társadalmi és politikai konfliktusokat hagyományosan hajlamosak vallásos-kulturális köntösbe öltöztetni, és különösen igaz ez az arab-izraeli konfliktusra. Az iszlámista csoportok Izrael megalakulását Allah büntetésének tekintik azért, mert az arabok hűtlenek lettek a Korán szelleméhez és idegen ideológiákat vettek át. Az arabok és Izrael konfliktusa az igazság és a hitetlenség (cionizmus, materializmus és ateizmus) összecsapásaként jelenik meg.

A „nyugati” dolgok gyökeres visszautasítása kéz a kézben jár a Korán szelleméhez való betű szerinti visszatérés követelésével – ez az iszlámizmus lényege. Az iszlámisták szándékosan visszavetítik az arab-izraeli konfliktust a 20. század első felének gyarmatosító politikájára, és azt állítják, hogy Izrael a Nyugat „előretolt bástyája”, amely Amerika támogatása nélkül azonnal összeomlana. Tehát a cionizmus nemcsak gonosz és hitetlen, hanem a nyugati expanzió eszköze is.

1967 itt is fordulópontot jelentett: a hatnapos háborúban győzelmes Izrael elfoglalta az Aksza-mecsetet, és ezzel örökre véget vetett annak a lehetőségnek, hogy az arabok a zsidókat jóindulatú lenézéssel kezeljék, mint a megelőző 1300 éven át, hiszen a legyőzött a győztessel szemben erre kevéssé lehet képes. A zsidó már nem a Koránban leírt nyomorult, hanem a Nyugat eszköze, az örök ellenfél. Így válik az arab antiszemitizmusban az izraeli a zsidó szinonimájává. Az iszlámisták találtak olyan utalásokat a Koránban, amelyek világossá teszik, hogy a zsidók és a cionista állam tulajdonságai egybevágnak. Szerintük Izrael nem más, mint tumor, parazita az arab világ testén, amelyet a Nyugat helyezett oda, hogy tönkre tegye az igazhitűeket és hagyományos értékeiket. Így az arab világ számos – valóban nyugtalanító – társadalmi és gazdasági problémájának az oka is világossá tehető: ezeket mind a zsidók okozzák. Mivel a meglehetősen elmaradott közel-keleti társadalmak szinte állandó mozgásban vannak, a változások magyarázatára egyre-másra bukkannak fel a fantasztikusabbnál fantasztikusabb magyarázatok, amelyek végső eredője szinte mindig valamilyen távolban szőtt összeesküvés az arab világ ellen. A tudatlanság velejárója, hogy az ostobák minden számukra nehezen, vagy egyáltalán nem érthető társadalmi-politikai jelenséget csak a jó és a gonosz, azaz – iszlámista nyelvre lefordítva – az igazhitűek és a hitetlenek közötti harcként képesek megmagyarázni.

Így válnak a zsidóellenes sztereotípiák az arab társadalmakban megfigyelhető közbeszéd egyik leggyakrabban idézett hívószavává.

1998 óta Garaudy hírhedt Holokauszt-tagadó műve roppant népszerűvé lett az arab értelmiségi körökben. Bár a nyugat-európai, amerikai és kanadai revizionisták és az antiszemita érzelmű arab értelmiség között alapvető ideológiai különbségeket lelhetünk fel, a két csoport a Holokauszt tagadásának formájában megtalálta a közös nyelvet.

 

Götz Nordbruch elemzése nyomán: Rajki András [Szombat]

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 9.

A zsidók története Magyarországon

 K     R     M 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 3.

Sztálin

 K     R     M 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 4.

Rabin

 K     R     M 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 21.

Amerikai politika a XX. században

 K     R     M 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

 A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

    

Tudás, közösség, öröm

Tudás

Kompetencia

Innováció

 

Öröm

Boldogság

Tehetség

 

Kreativitás

Beszélgetés ideje

Jelbeszéd

 

Jobb világ, nyitott ajtókkal

A Változó Világ barátai

Változó Világ Klub

 

Irodalom, könyv, olvasás

Irodalom

Ajánlott irodalom

Az olvasás

 

A könyvek

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

 

Az iskola-könyvtárak

Mutasd meg könyvtáradat...

A könyv védelme

 

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Alapítsunk könyvesfalut!

 

A Változó Világ Mozgalom

Emberhit

Az Élet Útmutatója

A mester beszélgetései

A munkához való jog

A lakáshoz való jog

A büntetőjog humanizálása

 

A tíz alapigazság

 1    2    3    4    5    6    7    8    9    10 

Az alapok

 

Az ember

A család

A lakóhely

 

A magamra találásról

A világról

A szerelemről

 

 

 

www.pafi.hu Keresés az érvényes pályázatok között

 

X

Hirdetés X

 

Intelligenciavizsgálatok

3 éves kortól!

A gyermek jövője szempontjából döntő fontosságú, hogy a szülők tisztában legyenek gyermekük intelligenciaszintjével, és hogy viszonylag korán kiderüljön, melyek azok a képességek, amelyekben jelentősen megelőzi kortársait, illetve mely részfunkciókban mutat lemaradást.

A korai fejlesztés csodákra képes! Ha gyermekünk kiemelkedően tehetséges valamiben, vagy ha fejlődése átmenetileg megrekedt, úgy lehetünk leginkább segítségére, hogy szakember közreműködésével, objektív és megbízható tesztekkel térképezzük fel az intelligenciaszintjét és intelligenciastruktúráját.

Gyermekpszichológus munkatársunk – előzetes időpont-egyeztetés alapján – készséggel áll rendelkezésükre. Az egy órás alapvizsgálat díja 6000 Ft.

Kapcsolatfelvétel: kiado@valtozovilag.hu

Kihívások? Nagy tervek? Kockázatok? Fejlesztés? Pályázat? Befektetés? Válságmenedzselés? Stratégiatervezés?

Alapozd a sikert dinamikus modellel!

Ha ide kattintasz, Solipolis lakossága gyarapszik. Idővel ez emelheti a munkanélküliséget. De ha most ide klikkelsz, bővül Solipolis gazdasága, csökken a munkanélküliség. Csakhogy elégtelen lesz a tömegközlekedés. Persze, erre is van megoldás: kattints ide.

A játék szórakoztató dolog, de ha komoly a feladat, keresd meg a Változó Világ modellező műhelyét!

Ki mit tud? Azt nem tudom.

De azt igen, hogy

ÉN MIT TUDOK!

Idegrendszeri sérült, mozgásfejlődésben elmaradt koraszülöttek, csecsemők DÉVÉNY módszer (DSGM) szerinti gyógyítása. Felnőtteknél komplex mozgás rehabilitáció, www.dsgm.eu

 

X

Hirdetés X

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori iskola

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

Emberhit

Változó Világ Mozgalom

Az Élet Útmutatója

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

Kezdőoldal | Parvis | Olvasószolgálat | Például teszteld internetkapcsolatod sebességét! | Médiaajánlat | Impresszum

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Az oldal tartalma a Változó Világ Internet Portál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 2017

 

2015. június 29-én telepítve.

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

2002. május 15-én telepítve.