VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

Emberhit

Változó Világ Mozgalom

Az Élet Útmutatója

 

Ma  

Támogatásod számít!

 

Változó Világ

A Tudás 365+1 Napja

Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

 

Egyéni keresés

 

 

 

...Olyanok lesztek, mint az Isten: jónak és gonosznak tudói...

Mózes I. könyve 3. rész

A világ bölcsessége :: A népek bölcsessége :: 365+1 bölcsesség :: A világ bölcselői

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2017, XVI. évfolyam

 

CHANGING WORLD  v LE MONDE CHANGEANT  v СВЕТЪТ В ПРОМЯНА  v WELT IM UMBRUCH v MENIACI SA SVET

 

 

Május 1.

Tokodi ünnepkörök

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

 

Újév napján a fiúgyermekek és a felnőtt férfiak jártak a faluban újévet köszönteni. A gyermekek általában kis köszöntő verset mondtak. Például ilyet: „Kicsi vagyok, székre állok, boldog új évet kívánok.”. Manapság valamelyest még rokoni körben töredékében él ez a szokás. Ezen a napon a háziasszonyok a világért sem főztek volna tyúkot, nehogy elkaparja a háztól a szerencsét. Szívesen főztek viszont lencsét, hogy jöjjön a pénz a házhoz. A karácsonyfát vízkereszt ünnepén – január 6. – szedték le, vizet is szenteltettek a templomban, kérésre a házat is megszentelte a pap. Ilyenkor a ház küszöbére írták a háromkirályok emlékére azok neveinek kezdőbetűit (G. M. B.) és a szentelés évszámát. A víz, a hús, a bor, a ház megszentelése az emberek biztonságérzetét fokozta. A munka és pihenés helyes arányát, az élet ritmusát az egyház szabályozta, a hétköznapok közé iktatott ünnepekkel, böjti napokkal. Balázs-napon – február 3. – balázsolásra, Balázs-áldásra mentek a templomba. Mivel Szent Balázs a torok védőszentje, hogy ne kapjanak torokfájást, „U”-alakúra hajlított gyertyát nyomott a pap az emberek torkának ezekkel a szavakkal: „Szent Balázs püspök és vértanú, ments meg minket a torokbajtól.” Ezt a szertartást toroknyomásnak is nevezték.

A farsang, főként annak utolsó három napja, a farsang farka igencsak vidáman zajlott Tokodon. Báloztak, s a lányok mind a három napon más-más ruhát vettek magukra. Például farsang vasárnapján gyolcsing, fehér szoknya, fehér kötény, piros pruszlik és fekete cipő, hétfőn színes szoknya, színes pruszlik, fekete cipő volt az öltözékük. A farsang utolsó napja volt a legbohókásabb. Ezen a napon a legények – még az 1960-as évek elején is – maskarába, olykor nőnek öltözve, kosárral a kezükbe járták a falut: „tyúkverőztek. A meglátogatott ház gazdasszonyától kaptak tojást, szalonnát, kolbászt is. Mindezt elvitték a kocsmába és a kocsmárossal megsüttették, és azt együtt elfogyasztották. A tyúkverő eredetileg a lakodalom utolsó szakasza volt. A násznép férfi tagjai lakodalom után a vendégeket sorba látogatták, mindenütt ettek egy falatot és fordulót táncoltak, s tovább mentek. Mindez reggeltől délig tartott. Végül is Tokodon ez a szokás a német falvakban dívó kakasnyakazás és a Balázs-napi tojásszedés ötvözetéből származik. A farsangtemetés húshagyó kedden többnyire az esti órákban kezdődött. A legények általában egy részeg embert teknőbe fektettek, s fölötte halotti énekeket énekeltek, ráadásul egy dézsa vizet is ráöntöttek. Mikor annak hatására a legény felugrott, a többiek jót mulattak rajta. A Megyei Monográfia olyat is említ, hogy „A magyar falvakban farsangon hordják a szamárfejet is, amelynek dorongjára Tokodon ráül a legény, és úgy lovagol rajta. Néha szalmával kitömött zsákból van a szamár teste.” Farsangoltak ám az asszonyok is, farsang keddjén kinn a pincéknél. Férfi – ha csak nem nőnek öltözött – nem mehetett be közéjük, de ha a női ruha alatt felfedezték a más nembelit, az igencsak megjárta. Ezt az asszonyfarsangot gúnározásnak is nevezik. Még napjainkban is dívik, de szolidabb keretek között, már a férfiember jelenlétét is megtűrik az asszonyok. Hagyományt teremtve a Hegyeskő Általános Iskola tanulói az 1990-es évek elejétől, a pincék területén a Szőlővögyben farsangtemetést tartanak, természetesen számos néző előtt. Szalmabábut állítanak fel, és azt körülállva tréfás rigmusokat mondanak, jeleneteket adnak elő, s utoljára záró akkordként elégetik a farsangot és a telet szimbolizáló bábut. Szinte minden alkalommal öltöznek be lányok, asszonyok különféle jelmezekbe, s a farsangtemetés után sorra járva a pincéket tréfálkoznak, szórakoznak.

A század első felében még a farsangi mulatságokat éjfélkor abba kellett hagyni, mert kezdődött a böjt, amely hamvazó szerdától húsvétig tart. Hamvazószerdán a templomban az előző évi szentelt barka hamujával a pap keresztet rajzolt a jelenlévők homlokára. Virágvasárnapon barkát szentelt a pap, amelynek egy részét megkapták a hívők, másik részét pedig eltették a következő év hamvazó szerdájára – hamvazásra. Virágvasárnap a nőknek világos színű ruhában illett a templomba menni, fekete vasárnapon pedig feketében. Ezeken a húsvétot megelőző napokon az ünnep tiszteletére minden háznál takarítottak kívül-bévül, valamint az udvaron. Egyébként a szombat volt a tokodiak takarítási napja, rendszerint ilyenkor mázolták be a lakások döngölt padlóit sárga, hígított agyaggal, és szórták le szép tiszta homokkal. Íratlan szabály volt az, hogy – ma is él ez a szokás – szombatonként mindenki összetakarította a portája előtti közterületet is.

Régente szigorúan betartották a böjtöt. Nagypénteken például még a zsíros edényeket is elzárta a gazdaasszony, s a nagyböjtnek a nagyszombat esti mise vetett véget. Nagypénteken és nagyszombaton a falusi templomban két Mária-lány (a Mária Kongregáció tagja) és két levente, az altárói Szent Borbála-templomban pedig egyenruhás bányászok őrizték az Úr koporsóját. Húsvétkor tojást, kalácsot és sonkát vittek kendőbe kötve a templomba, amelyet a pap megszentelt, és otthonukban elfogyasztották azokat. Húsvét vasárnapján főtt tojást festettek. Festésre használták a vöröshagyma héját is, de bolti festéket is vásároltak. A boltban vásárolt festék felhasználásával többszínű tojást festettek, de elsősorban pirosat. Többen készítettek úgy mintázott tojást, hogy a pirosra festett tojásra sósavba mártott tollal megrajzolták a mintát, általában virágmotívumokat. A gyermekek nyuszivárása az ősi germán múltban gyökerezik. Húsvét hétfőjén a fiúk meglocsolták a lányokat, a kölni elterjedése előtt a kutaknál vízzel, azt követően pedig illatos kölnivel. A locsolásra vers, rigmus elmondásával kértek engedélyt, a lányok pedig festett tojást adtak a legénynek.

Május 1-jére virradóra éjszaka a legények szívük választottjának kapujába májfát – májusfát állítottak. Erős zöldágat, vagy növendékfát vágtak ki, feldíszítették színes szalagokkal, előfordult, hogy egy-két üveg bort is kötöttek rá. A leány, ha elfogadta a májfát, kiment a legényekhez, és borral kínálta őket. Májfát a kocsma előtt is állítottak, ahol éppen mulatságot rendeztek. Az ötvenes években a Nagygödör végi kőkádnál rendezett majálison szórakoztak a fiatalok. A hatvanas évektől felvonulással ünnepelte a falu május elsejét. Az említett évtized közepén rendezett a helyi Tanács első ízben összevont felvonulást, amikor mind a négy településrész iskolás gyerekei, óvodásai, munkahelyi dolgozói együtt vonultak végig a Lukácsi Máté Művelődési Háztól elindulva a Béke és a Kossuth Lajos utcán. Ez a felvonulás hagyománnyá vált Tokodon, de a nyolcvanas évek végén megszűnt. Csupán érdekességként említem meg itt azt, hogy magyar vonatkozásban az a fontos esemény is május elsejéhez kötődik, hogy az első magyar postabélyeget 1871. május 1-jén nyomták a Magyar Királyi Államnyomdában.

Május első vasárnapján a közeli Bajót községhez tartozó Péliföld-szentkereszthez zarándokoltak a tokodiak. Elől mentek az iskolások, őket követte a falu papja a ministránsokkal, utánuk következtek a lányok, a menyecskék, majd az idősebbek. Menet közben egyházi énekeket énekeltek. A pincéknél lévő kőkeresztig együtt voltak, ott mindenki elment a saját pincéjéhez, vagy a rokonéhoz, majd meghatározott időben a hegy mögötti „vitéz-keresztnél” gyülekeztek, és mentek tovább ismét együtt a szentkereszti templomig. Ez a szokás olyan változáson ment át, hogy ma már nem gyalog, hanem autóbusszal keresik fel az említett búcsújáró helyet. A szőlőtermelők védőszentjének, Orbánnak tiszteletére Tát–Tokod–Mogyorósbánya határán kápolnát emeltek, és ott kérték Szent Orbán közbejárását a jó szőlőtermés érdekében. A háború alatt a kápolna megrongálódott, romjaiból 1995-ben a tátiak újjáépítették, és azt követően a három község egymást váltva rendezi meg ott évente a május 25., az Orbán-napi ünnepséget.

A jó termés reményében tavasszal, amikor a búza akkorára nőtt, hogy a varjú nem látszott ki belőle, a falu papjával együtt kimentek a búzatáblába, és a pap megszentelte a növő búzát. A szentelt zöld búzából vittek haza a jószágnak, hogy a betegség elkerülje azokat. Ez a szokás már feledésbe merült, viszont az 1990-es évek elejétől kezdődően az aratás kezdőnapja, Péter-Pál környékén ünnepség keretében a falu papja az érett búzát szenteli meg. Amikor megérett a dombok termése, a szőlő, a bíró kidoboltatta a szüret elkezdésének idejét, és így egyszerre szüretelt minden szőlőtermelő. Valóságos ünnep volt ilyenkor Tokodon, a szekereket húzó ökrök nyakában csengő szólt, és sokan dalra fakadtak. A legények szüreti felvonulást, s annak folytatásaként szüreti bált rendeztek a falu valamelyik kocsmájában. A szüreti menet élén cigányoknak öltözött maskarások és purdék mentek gyalog, szekéren, utánuk a bíró és bíróné, hintón vagy szekéren, azután pedig a lovasok következtek. A lányok egy szekérre rakott boroshordót – volt időszak, amikor annak tetejére rozmaringkoszorút tettek – álltak körül és énekeltek. A báltermet feldíszítették szőlőfürtökkel, szalagokkal. A szőlőt csősz vigyázta, s aki abból elcsent, fizetnie kellett a csősznek. Szólt a muzsika és ropták a táncot.

A hatvanas és az azt követő években nemcsak a szüreti bálok, de az egyéb báli rendezvények is kikerültek a kocsmákból a kultúrházakba. Mivel a templomot Szent Mártonnak szentelték, így Tokodon Márton-naphoz kötve, novemberben tartják a búcsút. Ezen a napon délelőtt templomba mentek, délután vendégeket fogadtak, és velük együtt fogyasztották el a kacsa- és libasültet. Este pedig az „első” legények – így titulálták az idősebb korú nőtlen férfiakat –búcsúbált rendeztek. 1960-as évekig a templom előtti területen üthették fel a vásározók sátraikat, és állíthatták fel a hintákat. Ez utóbbiak választéka meg sem közelítette a mait. Általában volt egy lánc, és egy ringlispilnek nevezett körhinta, amelyet gyermekek hajtottak. Versengtek a hajtásért, mert a hajtók mehettek egy-két menetet ingyen a hintán. Volt még egy hajóhinta is. A menetidő leteltét csengőszó jelezte. Később a búcsút az „Aladár kocsma” előtt, majd az új iskola mellett a Béke utcában tartották – ez a jelenlegi helye is.

Késő ősszel búcsú után kezdődött a tollfosztás, amely munka ugyan, de szórakozás is. Jó ismerősök, utcabeliek ültek össze a ház egy helyiségében az asztal körül, amelyen fel volt halmozva a toll. A kezük járt, és közben beszélgettek, viccelődtek, olykor nótáztak is. Nemcsak asszonyok, leányok is részt vettek a tollfosztáson, s ha a legények ezt megneszelték, az ablak alá gyülekeztek, ott leselkedtek befelé. A tollfosztás rendszerint este 9 óráig tartott, és akkor a háziasszony pattogatott vagy főtt (szemes) kukoricával, tökmaggal kínálta meg a segítőket, sőt még egy üveg bor is körbejárt közöttük. A legények az ablak alatt várták a lányokat, s amikor azok kimentek, beszélgettek velük, s ha megengedték, hazakísérték őket.

A téli napforduló táján kezdődtek el Tokodon a disznóvágások. Néhány helyen még ma is családi ünnep a disznótor. Általában a gazda, vagy a rokonságból valaki szúrta le és dolgozta fel a hízót. Reggel, még mielőtt bármit is tettek volna, égetett pálinkával koccintottak, s forralt borral melegítették magukat. Szükség is volt erre, mert decemberben igen csak hidegek a napok. Miután leszúrta a gazda a disznót, segítséggel hasra fektették és beszórták szalmával. A szalmát meggyújtva perzselték le a szőrét, és közben vasvillával szórták rá és igazgatták rajta az égő szalmát mindaddig, míg szép pirosra nem sült mindenhol a bőre. Azután lemosták, a hátára fordították, úgy bontotta és darabolta fel a gazda. Tíz óra körül reggeliztek, a malac nyakán a füle melletti részről származó abált szalonnát és főtt májat fokhagymával, vöröshagymával. Reggeli után folytatták a munkát. Lassan a disznó négy sonkává, szalonnává, kolbásszá, disznósajttá, májas és véres hurkává változott. Az ebéd friss pecsenye volt, amelynek zsírjában előfőzött krumplit sütöttek. Ebéd után kisütötték a zsírszalonnát, besózták a füstölésre szánt dolgokat, és este hét órakor ünnepeltek. Több fogásos vacsorával – leves, főtt hús tormával, toroskáposzta, hurka, kolbász és pecsenye – megtartották a „disznótort”. A háziasszony a gyermekekkel kóstolót küldött a komaasszonynak és a legközelebbi rokonoknak.

A legnagyobb ünnep a karácsony volt. A gyermekek karácsony hetében elkezdték a betlehemezést, főként azoknál a családoknál, akiknek állatait pásztorok őrizték. Ez a szokás a kilencvenes évek elején újraéledt a faluban. Nem így az ostyahordás. A XX. század derekáig szokás volt Tokodon, hogy Ádám–Éva napján a harangozó karácsonyi mintázatú ostyát sütött. Gyülekeztek nála tányérjaikkal a gyermekek. Egy-egy tányérba 7-8 ostya került, s azokat a gyermekek széthordták a családokhoz. Bementek, köszöntek, verset mondtak, és máris tartották markukat az ilyenkor nekik járó 10 fillérért. A háziak liszt-, vagy néha babadományát pedig kis batyuba kötve vitték a harangozónak. Volt, hogy két-három gyermek együtt ment a családokhoz, ahol feltették a kérdést: „Meghallgatják-e isten igéjét? – „Hányan vagytok?” – kérdezték vissza a háziak - „hárman” –, „no akkor annyi felé szaladjatok” – mondták nekik. Természetesen meghallgatták az igét, és a gyermekeket dióval, naspolyával, cukorral jutalmazták. December 24-én éjféli misére mentek az emberek. Mikor onnét kijöttek, az volt a szokás – még a harmincas években is –, hogy a pásztorok ostoraikat csattogtatták-pattogtatták és tülköltek, a legények meg szikrázó csillagszórókat dobáltak a templom előtt. Karácsonyra készülve a családok borovicskát (boróka fenyő), vagy ágat vágtak, és lakószobájukban azt csúcsával lefelé a gerendára akasztották, vagy ahol nem volt gerenda, a falra. Pattogatott kukoricával, dióval, tökmaggal, esetleg egy kis angyalhajjal díszítették, no és ráakasztották a gyermekek által vitt ostyát. Egy szakajtóban az asztal hídjára ocsút tettek, egy köteg szénát, meg járomszeget.

 

Soós Rezsőné [Változó Világ 39.]

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 39.

TOKOD

 K     R     M 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

 A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

    

Tudás, közösség, öröm

Tudás

Kompetencia

Innováció

 

Öröm

Boldogság

Tehetség

 

Kreativitás

Beszélgetés ideje

Jelbeszéd

 

Jobb világ, nyitott ajtókkal

A Változó Világ barátai

Változó Világ Klub

 

Irodalom, könyv, olvasás

Irodalom

Ajánlott irodalom

Az olvasás

 

A könyvek

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

 

Az iskola-könyvtárak

Mutasd meg könyvtáradat...

A könyv védelme

 

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Alapítsunk könyvesfalut!

 

A Változó Világ Mozgalom

Emberhit

Az Élet Útmutatója

A mester beszélgetései

A munkához való jog

A lakáshoz való jog

A büntetőjog humanizálása

 

A tíz alapigazság

 1    2    3    4    5    6    7    8    9    10 

Az alapok

 

Az ember

A család

A lakóhely

 

A magamra találásról

A világról

A szerelemről

 

 

 

www.pafi.hu Keresés az érvényes pályázatok között

 

X

Hirdetés X

 

Intelligenciavizsgálatok

3 éves kortól!

A gyermek jövője szempontjából döntő fontosságú, hogy a szülők tisztában legyenek gyermekük intelligenciaszintjével, és hogy viszonylag korán kiderüljön, melyek azok a képességek, amelyekben jelentősen megelőzi kortársait, illetve mely részfunkciókban mutat lemaradást.

A korai fejlesztés csodákra képes! Ha gyermekünk kiemelkedően tehetséges valamiben, vagy ha fejlődése átmenetileg megrekedt, úgy lehetünk leginkább segítségére, hogy szakember közreműködésével, objektív és megbízható tesztekkel térképezzük fel az intelligenciaszintjét és intelligenciastruktúráját.

Gyermekpszichológus munkatársunk – előzetes időpont-egyeztetés alapján – készséggel áll rendelkezésükre. Az egy órás alapvizsgálat díja 6000 Ft.

Kapcsolatfelvétel: kiado@valtozovilag.hu

Kihívások? Nagy tervek? Kockázatok? Fejlesztés? Pályázat? Befektetés? Válságmenedzselés? Stratégiatervezés?

Alapozd a sikert dinamikus modellel!

Ha ide kattintasz, Solipolis lakossága gyarapszik. Idővel ez emelheti a munkanélküliséget. De ha most ide klikkelsz, bővül Solipolis gazdasága, csökken a munkanélküliség. Csakhogy elégtelen lesz a tömegközlekedés. Persze, erre is van megoldás: kattints ide.

A játék szórakoztató dolog, de ha komoly a feladat, keresd meg a Változó Világ modellező műhelyét!

Ki mit tud?

Oszd meg a Változó Világon, mit tudsz, mihez értesz!

 

 

X

Hirdetés X

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori iskola

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

Emberhit

Változó Világ Mozgalom

Az Élet Útmutatója

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

Kezdőoldal | Parvis | Olvasószolgálat | Például teszteld internetkapcsolatod sebességét! | Médiaajánlat | Impresszum

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Az oldal tartalma a Változó Világ Internet Portál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 2017

 

2015. június 29-én telepítve.

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

2002. május 15-én telepítve.