VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

Emberhit

Változó Világ Mozgalom

Az Élet Útmutatója

 

Ma  

Támogatásod? Számít!

 

Változó Világ

A Tudás 365+1 Napja

Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

 

Egyéni keresés

 

 

 

...Olyanok lesztek, mint az Isten: jónak és gonosznak tudói...

Mózes I. könyve 3. rész

A világ bölcsessége :: A népek bölcsessége :: 365+1 bölcsesség :: A világ bölcselői

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2017, XVI. évfolyam

 

CHANGING WORLD  v LE MONDE CHANGEANT  v СВЕТЪТ В ПРОМЯНА  v WELT IM UMBRUCH v MENIACI SA SVET

 

 

Április 12.

A MAORT létrehozása

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

Magyarországon az ipari méretű kőolajtermelés megteremtésében több tényező játszott szerepet. Ezek részben a trianoni békeszerződés megkötése után előállt gazdasági kényszerhelyzetből, illetőleg néhány geológus azon meggyőződéséből fakadtak, hogy a határokon belüli kőolajkutatás – bár költséges – hozhat eredményeket. 1937-ig azonban nem igazolódott ez a remény, miközben a fogyasztás egyre növekedett, s energia-importunkban a kőolajbehozatal már elérte az 50%-ot. Ugyanakkor az iparágban a munkanélküliség 55–60% körül mozgott. A külső tényezők hasonlóképpen összetettek voltak: az első világháború utáni erősödő verseny a piacok újrafelosztásáért, a gazdasági világválság következtében előállott helyzet, valamint a világ kőolajtermelésének több sajátossága. A nagy nemzetközi olajmonopóliumok törekvéseit ebben az időszakban két egyezmény tükrözi:

– az 1928-ban, a skóciai Achnacarry kastélyban aláírt "Egyezmény a kőolaj-kitermelés korlátozására és a nemzetközi kőolajpiacok felosztására", mely a Standard Oil Co. of New Jersey, a Royal Dutch-Shell és az Anglo-Persian Oil Co. között jött létre. Későbbi bővülésével(a Gulf Oil , a Standard Oil Co. of California, a Texas Oil Co. és a Socony-Vacuum Oil Co. csatlakozásával) alakult ki a Nemzetközi Olajkartell szervezete. A másik egyezményt 1930-ban kötötték: a "Memorandum az európai piacokról" címmel, amely az európai helyzet – a kőolajhiány – nyújtotta lehetőségek kihasználására jött létre, s a piacot a kartellbe tömörült cégek ellenőrzése alá vonta.

– 1931-ben angol és amerikai tőkével  az Egyesült Államokban (Delaware állam Wilmington városában) alapították meg az European Gas and Electric Company-t (EUROGASCO), melynek feladatául szabták, hogy Közép-Európa olajban szegény országaiban olaj- és gázkoncessziókat szerezzen, valamint víz- és gázüzemű villamos erőműveket építsen. Létrehozói túlzottan nagy kockázatot  nem akartak vállalni. Erre vall, hogy az EUROGASCO a hasonló, és a nemzetközi kőolajkutatásokban szerepet játszó cégekhez képest szerény tőkével rendelkezett. A vállalat először Ausztriában kapott kutatási engedélyt, s a Bécs melletti területen (Oberlaa) rövidesen, jelentős földgázmezőt talált.

 

Az EUROGASCO magyarországi eredményei

 

Magyarországon 1924 és 1933 között csak a magyar kincstár által végeztetett kutatások folytak. Az Alföldön és Budapest környékén lemélyített 19 fúrás nem hozott eredményt. A reményt már csak a Mátra északi peremének, a Bükkaljának, valamint a dunántúli területnek esetleg eredményes kutatása éltette. A kincstári szakértők a Dunántúlon folytatandó kutatásokat túlzottan kockázatosnak és költségesnek ítélték. A helyzet szerencsés megoldódása nem kizárólag a véletlennek, de nem is csak az EUROGASCO általános közép-európai érdeklődésének köszönhető. Jelentős szerepet játszott ebben, hogy a nagy, nemzetközi olajtársaságok szolgálatában 1920 óta külföldön ( Albánia, Törökország, Jugoszlávia, Új-Guinea, Ausztrália, Kanada, USA, Németország) dolgozó Dr. Papp Simon geológus külföldi szolgálata alatt is kitartóan igyekezett külföldi kollégáit meggyőzni a magyarországi olajkutatás értelméről. Tárgyalt az EUROGASCO-ban meghatározó szerepet vivő Standard Oil Co. of New Jersey illetékeseivel is, hogy érdemes Magyarországon befektetni. Egyéni életútját és a magyarországi kőolajkutatásokat döntően meghatározó elhatározásáról a következőket írja önéletírásában: „Németországból 1932 őszén kerültem haza. Itthon és Londonban már kilátásban volt, hogy az European Gas and Electric Co. szénhidrogénkutatásokra koncessziót fog kapni, és ezért elhatároztam, hogy én nem fogom többé a világot járni, hanem itthon maradok. Megkísérlem Magyarországon feltárni az olajat, amiről én meg voltam győződve, hogy nálunk is van kereskedelmileg kinyerhető mennyiségben, dacára az angol kudarcnak."

Az EUROGASCO  már 1931-ben érdeklődött a magyarországi lehetőségek iránt, majd 1932 elején kezdett tárgyalásokat a Pénzügyminisztériumban a cég két vezetője, Henry J. Pierce elnök és Paul Ruedemann alelnök. A tárgyalások azonban elhúzódtak, bár ausztriai koncessziójuk feltételeinél kedvezőbb javaslatot tettek. Imrédy Béla pénzügyminiszter túlzott igényei miatt a megállapodás csak 1933 júniusában született meg. Első lépésként Imrédy Béla és Henry J. Pierce 1933. június 8-án Egyezmény-t (Egyezmény a m.kir. pénzügyminiszter és az European Gas and Electric Company között) és Szerződés-t (Szerződés a m.kir. pénzügyminiszter és az European Gas and Electric Company között) írt alá, amelyekben a Dunántúl egész területére (32 375 km2) a szénhidrogénkutatási és -bányászati jogot az EUROGASCO-ra ruházták. Ezen Egyezmény és Szerződés határozta meg az EUROGASCO jogait és kötelezettségeit magyarországi működése során.

Az Egyezmény a társaság  első 5 éves működését  és az elvégzendő kutatások feltételeit a következőképpen szabályozta: „Az Eurogasco köteles Magyarországnak a Duna folyótól délre és nyugatra fekvő, az idecsatolt és ezen egyezmény kiegészítő térképén zöld vonallal körülhatárolt, egymással érintkező és I., II., III. számmal jelölt területein geológiai vizsgálatokat és kutatófúrásokat végezni, azon naptól számítandó öt évi opciós időszakon belül, amely napon a magyar országgyűlés tudomásul vette a m. kir. pénzügyminiszternek azt a jelentését, amely az 1911. évi VI. t.-c. alapján állami monopólium tárgyát képező ásványolaj, földgáz (a következőkben gáznak nevezve) és más ásványolajfélék kutatási jogának a jelen egyezmény tárgyát képező átruházására vonatkozik, végül köteles erre a célra a szükséges összegeket, de legalább olyan pénzösszeget fordítani, amely megfelel annak a finom aranymennyiségnek, amelyet 300.000 (Háromszázezer) U.S.A. dollár, 1 dollár = 1,5046316 gramm finom arany alapon tartalmaz."

Az EUROGASCO lehetőséget kapott arra, hogy a Pénzügyminisztérium birtokában lévő geológiai térképeket és adatokat felhasználhassa, s a geológiai munkálatokban való közreműködésre a Földtani Intézettel szerződést kössön, valamint – ha az állami munkálatokat nem hátráltatja – igénybe vegye geofizikai vizsgálatainál az állam rendelkezésére álló Eötvös-féle torziós ingákat a szakszemélyzettel együtt. Azonban az ebből származó összes költségeket köteles viselni. Az opciós időszak alatt – a terület részletes geológiai és geofizikai kivizsgálása után – a társaság köteles meghatározott számú (összesen nyolc, de ásványolaj feltárása esetén ez a szám növekszik) kutatófúrást végezni. Olyan fúróberendezéseket kell alkalmaznia, amelyek legalább ezerötszáz méter mélység elérésére alkalmasak, és az egyes fúrásokat a műszaki lehetőség határain belül olyan mélységig kell folytatni, amíg az geológiailag indokolt. Amennyiben üzletszerűen kitermelhető mennyiségű kőolajat vagy földgázt talál, a fúrás körüli 36 négyzetkilométeres négyzet – melynek az eredményes fúrás a középpontja – területén további két fúrást kell telepíteni. Ásványolaj és földgáz feltárása esetén köteles minden technikailag és okszerűen lehetséges intézkedést megtenni az elpocsékolás megakadályozására. Ennek ellenőrzésére a pénzügyminiszter műszaki szakértőt rendelhet ki. Az opció meghosszabbítható, ha annak lejártáig az EUROGASCO munkálatai ugyan befejezést nem nyernek, de a vizsgálatok azt mutatják, hogy valószínű az eredmény.  Kikötötték azonban, ha az EUROGASCO hanyagságból vagy szándékosan nem tartaná be az Egyezmény valamely kitételét, vagy nem teljesítené kötelezettségét, a pénzügyminiszter felszólítását követő két hónapon belül, az átruházott jogok költségmentesen visszaszállnak a magyar államra. Kivételt képezett az az eset, ha "a rendes kereskedő gondosságával el nem hárítható tények és körülmények" akadályoznák meg a kötelezettségek teljesítését.

Az Egyezménnyel egyidejűleg aláírt Szerződés arra az esetre szólt, ha az EUROGASCO munkálatai során üzletszerűen kitermelhető mennyiségű kőolajat vagy földgázt tárna fel. Ha ez megtörténik, a cég az opciós időszak lejárta előtt köteles határozni arról, hogy a feltárt gáz vagy kőolaj kitermelése céljából megalakítja-e az önálló magyar (értsd: Magyarországon bejegyzett, de nem magyar tőkével működő) részvénytársaságot 500 000 aranydollárnak megfelelő, minimális alaptőkével. Az önálló magyar részvénytársaság feladatául szánták a részére átengedett területeken – az 1911. évi VI. t.c. alapján – az állami monopóliumban lévő kőolaj és földgáz, valamint más ásványolajfélék kutatását és bányászatát (értve ez alatt: termelését, szállítását, értékesítését), ásványolajfinomítók építését, megszerzését, üzemben tartását és a fentiekkel kapcsolatos üzleti tevékenységet. Az új társaság megalakulásával az EUROGASCO bányajogosítványai megszűnnek, s a jogok a magyar részvénytársaságra szállnak, amely a kutatást az előírt mértékben tovább folytatja. Kőolaj feltárása esetén a termelést a szokásos üzleti feltételekkel kell folytatni és – feltéve, hogy az a társaságnak méltányos jövedelmet biztosít – addig kell fokozni, amíg az ország belső szükséglete biztosítva nincs. Mind az ásványolaj, mind a földgáz termelési munkálatainak végrehajtásánál, valamint a termékek feletti rendelkezés alkalmával a társaság köteles, amennyiben saját érdekének kára nélkül teheti, Magyarország gazdasági érdekeit szem előtt tartani. A kitermelt kőolaj után 15%, a földgáz után 12% termelési részesedés illeti meg az államot, amelyet természetben vagy készpénzben vehet igénybe a pénzügyminiszter előzetes jelzése alapján. A Szerződés rendelkezett arról is, hogy a magyar részvénytársaság üzemeiben magyar állampolgárságú tisztviselőket, altiszteket és munkásokat alkalmaz, kivéve olyan munkakörökben, ahol a munka magyar honosokkal nem látható el megfelelően.

A megalakítandó magyar társaság az 1933. évi XIX. t.c. értelmében teljes körű mentességet kapott adók és illetékek fizetése alól. A koncesszió időtartama 40 év, mely 20 évvel meghosszabbodhatott, ha a társaság a harmincötödik év lejártáig legalább tízmillió dollárnak megfelelő értéket fektetett be magyarországi vállalataiba. Az 1933. június 28-án az országgyűlés felsőháza által is tudomásul vett, és ezáltal jogerőre emelkedett Egyezmény és Szerződés egyenrangú felek korrekt megállapodása volt, amely messzemenően figyelembe vette a magyar állam érdekeit. Elegendő csak arra utalni, hogy a költséges kutatás összes kockázatát és költségeit az EUROGASCO és a megalakítandó magyar részvénytársaság viselte, viszont a termelésből az állam jelentős részesedést kapott, emellett kellő figyelmet fordítottak a magyar ipar támogatására és a munkanélküliség enyhítésére.

Az országgyűlési jóváhagyás után az EUROGASCO körültekintően, tudományosan megalapozott módszerekkel és a kor technikai színvonalán álló, megfelelően fejlett eszközökkel kezdte meg a kutatásokat. 1933 szeptemberétől már részletes felszíni geológiai kutatásokat folytattak, majd októberben elkezdődtek a koncesszió egész területén a geofizikai vizsgálatok is. A geológiai és geofizikai munkák megszervezésével Papp Simont, aki az EUROGASCO főgeológusa lett, az adminisztráció vezetésévelÁbel Bódogot, a Teudloff–Dittrich Gépgyár volt igazgatóját bízták meg. A kutatásokat jeles magyar geológusok, geofizikusok végezték: Dr. Lóczy Lajos geológus, egyetemi tanár, a Földtani Intézet igazgatója, Dr. Vendl Aladár geológus, műegyetemi tanár, Dr. Strausz László geológus, Dr. Kretzoi Miklós geológus, Dr. Vajk Raul, Oszlaczky Szilárd és Facsinay László, Scheffer Viktor geofizikusok. A geofizikai mérések először azzal az Eötvös–Rybár-féle torziós ingával történtek, amelyet a Földtani Intézettől kölcsönöztek. Ezt egészítették ki graviméteres és szeizmikus vizsgálatokkal. Magyarországon első ízben az EUROGASCO végzett graviméteres méréseket. A szeizmikus méréseket az amerikai Carter Oil Company felszerelésével és négytagú csoportja közreműködésével végeztették el. Az előzetes geológiai, geofizikai vizsgálatok szükségesek voltak ahhoz, hogy felkutassák a mélyben lévő, szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezeteket és ezek ismeretében jelölhessék ki a kutatófúrások helyét. A kutatófúrási munkálatok a koncessziós területet ábrázoló térképen I. számmal jelölt területen, a Kisalföld peremén, Mihályi község határában 1934. november 21-én kezdődtek meg.

 A Mihályi-1. jelű fúrás jelentős fordulópontot jelentett a magyarországi mélyfúrások történetében: ez volt az első rotary-rendszerű (forgatva működő, iszapöblítéses) mélyfúrás Magyarországon. A fúrásban 1150 méteres mélységnél benzinszagú gáz, majd 1510–1557 méter közt nagynyomású, viszonylag tiszta széndioxid gáz tört fel. A fúrást 1603,6 méterig folytatták, azonban kőolajat és földgázt értékelhető mennyiségben nem találtak. (Az 1937 utáni években – ebből a szénsavgázból szárazjég előállításával próbálkoztak, azonban a kedvezőtlen értékesítési lehetőségek miatt üzemszerű termelésre nem került sor.)

A második kutatófúrás helyét a koncessziós terület III. számmal jelzett részén, a görgetegi vasútállomás mellett jelölték ki. Ezt, a szénhidrogének felhalmozódására alkalmas, föld alatti földtani szerkezetet – amely Somogy megyében Nagyatád és Lábod községek között, Görgetegen át, mintegy 25–30 kilométer hosszúságban és 12 kilométer szélességben észak–dél irányban húzódik –, geofizikai módszerekkel mutatták ki. A fúrást 1935. október 14-én kezdték meg és 1936. április 4-én fejezték be 2059 méter mélységben. A fúrásnak eredménytelensége mellett is van egy technikatörténeti érdekessége: itt alkalmaztak először elektromos fúrólyuk-vizsgálatot (Schlumberger eljárás) az átfúrt kőzetrétegek megismerésére.

A Somogy megyei Inke környékén kimutatott földtani szerkezeten 1936. május 10-én Iharosberény község határában kezdték meg az Inke-1. jelű fúrást, melyet 2140,5 méter talpmélységig folytattak. A hosszadalmas kútvizsgálati eljárások sem biztattak jelentős eredménnyel: e fúrásban csupán 61% szénsavgázt és 36% metánt tartalmazó, nem éghető gázt találtak. Elkeserítő volt a több mint három évi munka eredménytelensége. Erre senki sem számított. A geológusok azonban biztosra vették, hogy a II. számú területen, a Zala megyei Budafapuszta környékén – noha itt az 1920-as években a Hungarian Oil Syndicate fúrása nem hozott eredményt – érdemes még próbálkozni, emellett ezen a területen az Egyezmény is kutatásokra kötelezte az EUROGASCO-t. A budafapusztai első (B-1. jelű) kutat – a Papp Simon által kijelölt fúróponton – 1936. július 13. és 1936. december 2. között fúrták, 1764 méter mélységig. A kút az 1066–1805 méter közötti homokrétegekből  jelentős mennyiségű ( 15 mm-es fúvókán át napi 418 000 köbméter) földgázt és eleinte heti 2,5 vagon  jó minőségű kőolajat adott. A termelés 1937. február 9-én indult meg. Ez volt a trianoni Magyarországon az első termelő olajkút. A belőle termelt gázt használták fel a 2. és a 3. fúrás gőzkazánjainak fűtéséhez.

Az EUROGASCO a magyarországi kutatásokba 1933. július 28-tól 1936. május 31-ig 300 000 aranydollárnak megfelelő – tehát az egész kutatási tevékenységre előirányzott – összeget fektetett be. Amíg az EUROGASCO a budafapusztai szerkezet fúrásokkal történő kutatásáig eljutott, sok nehézségen ment át, ugyanis nem volt olyan mértékben tőkeerős vállalat, mint amilyen értesülésekkel arról a magyar kormány rendelkezett. Erre az időre már a vállalat belső szervezeti viszonyai is változtak: a kezdetben angol–amerikai tőkeérdekeltségben az amerikai tőke jutott túlsúlyba. Az angol tulajdonosok nem akartak további beruházásokat eszközölni az eredménytelen kutatásokba, másrészt az EUROGASCO kénytelen volt kölcsönt felvenni a magyarországi kutatások folytatására a New Yorkban székelő Standard Oil Company of New Jersey-től. (Az EUROGASCO akkori elnöke,Henry  J. Pierce által kieszközölt 250 000 dollárt egy év múlva részvényekké konvertálták.) A Jersey mind több és több részvényt vett át, így 1937 vége felé már kezében volt a részvények 90%-a. A továbbiakrólPapp Simon a következőket írja: „1936 decemberében itt járt Ralph Bolton, aki a Jerseyt mint elnök képviselte az Eurogasco-ban. Ebben az időben a budafapusztai 1. számú fúrásban már 1053–1076 m között átfúrtak egy olaj- és gáztartalmú réteget, és biztosra vettük, hogy ez a fúrólyuk olajat fog termelni, mert a kihúzott fúrómag teljesen át volt itatva olajjal és gázzal. Ezért sikerült Boltont rávenni, eszközöljön ki részünkre a Jerseytől még 50 000 dollárt a kút további fúrásához és a homokrétegek megvizsgálásához, valamint a 2. számú fúrás lemélyítéséhez. Erre engedélyt is kaptak."

A magyarországi kutatási lehetőségek pénzügyi feltételeinek bővítésében kétségtelenül az is közrejátszott, hogy a bizonytalanná váló ausztriai belpolitikai viszonyok, a nemzetközi helyzet miatt, valamint a magyarországi terveik következtében az EUROGASCO korábban Bécsben székelő európai központját 1936 szeptemberében Budapestre helyezték át.

 

A MAORT megalapítása

 

A biztató eredmények alapján 1937. április 14-én megkezdték a budafapusztai 2. számú fúrást, amelynek munkálatai szeptember 29-én fejeződtek be. A termelés kezdetekor (november 21) 10 mm-es fúvókán keresztül a kút napi 10 300 m3 gázt és 62–65 m3 jó minőségű, benzindús olajat adott. Magyarországon ettől az időponttól számíthatjuk az ipari méretű olajtermelés kezdetét, és az olajiparnak a gazdaságban meghatározó jelentőségét. A budafapusztai 1. számú fúrás befejezésekor már látható volt, hogy a kőolaj- és földgázkutatás eredményessége tekintetében a zalai területen nem szabad feladni a reményt. Ezt igazolni kellett ahhoz, hogy a kutatási tevékenységet a budafapusztai geológiai szerkezetre lehessen koncentrálni. Az 1933-ban megkötött Egyezmény értelmében azonban az itt üzemelő két fúróberendezést más addig eredménytelenül kutatott területre kellett volna áttelepíteni, hogy ott végezzen el a megállapodásban előírt nyolc fúrásból hármat. Az EUROGASCO-nak sikerült a budafapusztai terület reményteljességéről meggyőzni a magyar hatóságok képviselőit (Bornemissza Géza iparügyi minisztert, vitéz Petneházy Antal államtitkárt és Telegdi Roth Károly egyetemi r. tanár, miniszteri tanácsost), s az Egyezmény néhány pontja megváltoztatásához megnyerni beleegyezésüket. 1937. június 10-én egy Pótegyezmény jött létre, mely szerint az 1933-ban öt évre megszabott opciós időszak még további két évre meghosszabbodik, s 1940. június 28-án jár le. Ennek fejében az EUROGASCO még további hat fúrás lemélyítésére vállalkozott az opciós időszak leteltéig a koncessziós területen bárhol.

A Pótegyezmény aláírásának realitását a budafapusztai 2. számú fúrás sikere igazolta. 1937 végéig az EUROGASCO a termelésre kiépített 1., 2., és 3. számú kutakból összesen 1360 tonna olajat termelt, s a kutatásokba 1937. december 10-ig összesen 806 300 dollárt fektetett be. Mindezek arra indították, hogy éljen az Egyezmény 15. pontja által biztosított jogával, és alapítsa meg a Szerződés 1. pontjában meghatározott magyar részvénytársaságot. Ennek létrehozása mind az EUROGASCO, mind az Iparügyi minisztérium részéről az eredeti elképzelések – a Szerződés egyes pontjainak – módosítását igényelte. Az újonnan megfogalmazódott érdekek egyeztetése során jött létre a Pótszerződés. Kidolgozásakor az Iparügyi Minisztérium az eredeti szerződésben rögzítetteknél szigorúbb feltételeket kívánt szabni. Követelték a beruházott összeg és az alaptőke emelését, a kutatások meggyorsítását, a termelt olajból, gázból, gazolinból a magyar állam részesedésének növelését. Az EUROGASCO kényszerhelyzetbe került, de elfogadta a feltételeket. Bornemissza Géza iparügyi miniszter ekkor megadta az engedélyt a Pótszerződés megkötésére, melyre 1938. június 24-én került sor, s július 6-án, az országgyűlés jóváhagyásával, életbe is lépett.

A Pótszerződés pontosan megfogalmazta az új részvénytársaság létrehozásának körülményeit, alaptőkéjét, feladatait, a bányaművelési jogok gyakorlásának feltételeit, az állam részesedését stb. Leszögezte, hogy az új részvénytársaság létrehozásával az EUROGASCO-nak az Egyezmény-ben és a Pótegyezmény-ben rögzített kötelezettségei megszűnnek. Kikötötték, hogy a termelt olaj 15%-át, a földgáz 12%-át, a gazolin 15%-át köteles a társaság az államnak természetben vagy készpénzben átadni. A részvénytársaság alaptőkéjét – az eredeti összeget az állam kívánsága szerint növelve – 14 357 000 pengőben állapították meg, amely 14 357 darab, egyenként ezer pengő névértékű részvényre oszlott. Az alaptőkébe beszámították az 1938. március 31-ig a dunántúli kutatásokra fordított 10 057 000 pengőt, amely fúróberendezésekben, gépekben, ingatlanokban, olajkutakban, térképekben stb. állt rendelkezésre. A fennmaradt 4 300 000 pengő készpénzben fizetendő rész 30%-át az alapszabályok bemutatásáig, a többit pedig a bejegyzéstől számított egy éven belül kellett befizetni. Az alakuló részvénytársaság fő feladatának az olajtermelést határozták meg, de kötelességévé tették, hogy jogelődjéhez, az EUROGASCO-hoz hasonlóan, a koncessziós egyezményben megjelölt területeken legalább évi 3000 méter kutatófúrást mélyítsen le. A megismert olajterületeken a termelő fúrások számát addig kell gyarapítani, amíg az gazdaságos. Az 1911. évi VI. t.c. alapján a részvénytársaság jogot kapott a kőolaj és a földgáz, illetve a belőlük előállított termékek termelése mellett felhasználásukra, értékesítésükre, exportálásukra is, továbbá építkezések végzésére, csővezetékek és ásványolajfinomítók építésére. A szerződés időtartama 1938. július 28-tól számított 40 év, de tízmillió USA dollár befektetése esetén ez az időtartam még 20 évvel meghosszabbodik. A részvénytársaságot a koncessziós területre vonatkozóan ugyanazok a jogok és kedvezmények illették meg, amelyeket az EUROGASCO élvezett.

Az új részvénytársaság alapszabályát 1938. június 28-án terjesztették be jóváhagyásra az iparügyi miniszterhez. A benyújtott alapszabály-tervezetet az iparügyi miniszter – a kereskedelem és közlekedésügyi miniszterrel egyetértésben – július 7-én hagyta jóvá. A Pótszerződés értelmében 1938. július 15-én megalakult a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (rövidített és közismert nevén: a MAORT), amelyet a budapesti törvényszék 1938. július 18-án jegyzett be a magyarországi társascégek jegyzékébe. A részvénytársaság alapítója az EUROGASCO volt, amely akkor már egyértelműen a Standard Oil Company of New Jersey érdekeltségi körébe tartozott. Az EUROGASCO 10 057 000 pengő értékben, természetbeni betétel formájában összes magyarországi vagyonát, jogait, kedvezményeit vitte be a MAORT-ba, s ellenértékeként ugyanilyen összegű részvényt kapott. Ily módon a MAORT részvénytőkéjének több mint 90%-a a Standard Oil Co. of New Jersey tulajdonába került. Az egyenként 1000 pengő névértékű részvényeket a budapesti Magyar Kereskedelmi Bankban helyezték letétbe.

A MAORT alapszabálya a részvénytársaság vagyonára, szervezetére és működésére vonatkozó kérdéseket szabályozta. A részvényeseket a társaság ügyei tekintetében megillető jogokat a közgyűlés gyakorolta. A rendes közgyűlést évente, a naptári év első felében kellett összehívni, rendkívüli közgyűlést az igazgatóság szükség esetén bármikor összehívhatott. A közgyűlésen minden részvény egy szavazatra jogosított. Szavazati jogukat a részvényesek személyesen vagy megbízott útján gyakorolhatták. A MAORT történetében az utóbbi volt az uralkodó forma, a részvényeseket mindig egy megbízott képviselte, aki általában az igazgatóság egyik tagja volt, s a közgyűlés csak az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjaiból állt. A közgyűlést az igazgatóság elnöke, akadályoztatása esetén alelnöke vezette. A közgyűlés kizárólagos joga volt, hogy döntsön újabb részvények kibocsátásáról, az alaptőke útján történő emeléséről.

Az igazgatóság legalább 3, legfeljebb 12 tagból állhatott. Tagjait a közgyűlés választotta egy üzleti év tartamára. A társaság első igazgatóságát az alapítók nevezték ki. A MAORT első igazgatóságának 9 tagja közül csak 3 volt magyar állampolgár. Az első igazgatóság összetétele az alábbiak szerint alakult:

Bolton, P. Ralph, elnök – angol állampolgár

Ruedemann, Paul, alelnök, vezérigazgató – amerikai állampolgár

Lieb, Clarence Hermann – amerikai állampolgár

Conway, John Frederick – amerikai állampolgár

Bannantine, George – amerikai állampolgár

Walters, Ray Pearce – amerikai állampolgár

Dr. Papp Simon – magyar állampolgár

Dr. Hauer Ernő – magyar állampolgár

Konek Emil – magyar állampolgár

A felügyelő bizottság tagjai voltak:

Martin, W. George – amerikai állampolgár

Ábel Bódog – magyar állampolgár

Graf, Walter – osztrák állampolgár

 Az alapszabály a tiszta nyereség felosztását a közgyűlés jogkörébe utalta azzal a kitétellel, hogy azt a részvényesek osztalékigényének figyelembevételével kell elvégezni. Ezt az 1940. május 20-i közgyűlés úgy bővítette ki, hogy közgyűlési döntés alapján a tiszta nyereség részben vagy teljes egészében külön tartalékba helyezhető, s azt az alaptőke emelésére lehet fordítani, Ebből újabb részvények bocsátandók ki, melyeket a régi részvényesek között kell díjtalanul szétosztani. Az alaptőkére vonatkozó alapszabályt ­– a nyereség növekedésével és az ebből történő alaptőke emeléssel egyidejűleg – 1941. május 1-jén és 1942. október 8-án módosították. Az első üzletév a társaság bejegyzésével kezdődött és 1939. december 31-ig tartott, a továbbiakban megfelelt a naptári évnek.

Az iparügyi miniszter 1938. július 27-én Dr. Telegdi Roth Károly miniszteri tanácsos, egyetemi tanárt bízta meg a szerződésben előírt kötelezettségek ellenőrzésével.

 

Srágli Lajos [Változó Világ 22.]

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 22.

A MAORT

 K     R     M 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

 A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

    

Tudás, közösség, öröm

Tudás

Kompetencia

Innováció

 

Öröm

Boldogság

Tehetség

 

Kreativitás

Beszélgetés ideje

Jelbeszéd

 

Jobb világ, nyitott ajtókkal

A Változó Világ barátai

Változó Világ Klub

 

Irodalom, könyv, olvasás

Irodalom

Ajánlott irodalom

Az olvasás

 

A könyvek

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

 

Az iskola-könyvtárak

Mutasd meg könyvtáradat...

A könyv védelme

 

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Alapítsunk könyvesfalut!

 

A Változó Világ Mozgalom

Emberhit

Az Élet Útmutatója

A mester beszélgetései

A munkához való jog

A lakáshoz való jog

A büntetőjog humanizálása

 

A tíz alapigazság

 1    2    3    4    5    6    7    8    9    10 

Az alapok

 

Az ember

A család

A lakóhely

 

A magamra találásról

A világról

A szerelemről

 

 

 

www.pafi.hu Keresés az érvényes pályázatok között

 

X

Hirdetés X

 

Intelligenciavizsgálatok

3 éves kortól!

A gyermek jövője szempontjából döntő fontosságú, hogy a szülők tisztában legyenek gyermekük intelligenciaszintjével, és hogy viszonylag korán kiderüljön, melyek azok a képességek, amelyekben jelentősen megelőzi kortársait, illetve mely részfunkciókban mutat lemaradást.

A korai fejlesztés csodákra képes! Ha gyermekünk kiemelkedően tehetséges valamiben, vagy ha fejlődése átmenetileg megrekedt, úgy lehetünk leginkább segítségére, hogy szakember közreműködésével, objektív és megbízható tesztekkel térképezzük fel az intelligenciaszintjét és intelligenciastruktúráját.

Gyermekpszichológus munkatársunk – előzetes időpont-egyeztetés alapján – készséggel áll rendelkezésükre. Az egy órás alapvizsgálat díja 6000 Ft.

Kapcsolatfelvétel: kiado@valtozovilag.hu

Kihívások? Nagy tervek? Kockázatok? Fejlesztés? Pályázat? Befektetés? Válságmenedzselés? Stratégiatervezés?

Alapozd a sikert dinamikus modellel!

Ha ide kattintasz, Solipolis lakossága gyarapszik. Idővel ez emelheti a munkanélküliséget. De ha most ide klikkelsz, bővül Solipolis gazdasága, csökken a munkanélküliség. Csakhogy elégtelen lesz a tömegközlekedés. Persze, erre is van megoldás: kattints ide.

A játék szórakoztató dolog, de ha komoly a feladat, keresd meg a Változó Világ modellező műhelyét!

Ki mit tud? Azt nem tudom.

De azt igen, hogy

ÉN MIT TUDOK!

Idegrendszeri sérült, mozgásfejlődésben elmaradt koraszülöttek, csecsemők DÉVÉNY módszer (DSGM) szerinti gyógyítása. Felnőtteknél komplex mozgás rehabilitáció, www.dsgm.eu

 

X

Hirdetés X

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori iskola

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

Emberhit

Változó Világ Mozgalom

Az Élet Útmutatója

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

Kezdőoldal | Parvis | Olvasószolgálat | Például teszteld internetkapcsolatod sebességét! | Médiaajánlat | Impresszum

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Az oldal tartalma a Változó Világ Internet Portál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 2017

 

2015. június 29-én telepítve.

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

2002. május 15-én telepítve.