A zsidók története MagyarországonTörténelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok
Egyéni keresés
|
|
-Köszöntjük a Változó Világon!- |
|
Ma: 21. század : 2001 + H | 2002 + H | 2003 + H | 2004 + H | 2005 + H | 2006 + H | 2007 + H | 2008 + H | 2009 + H | 2010 + H | 2011 + H | 2012 + H | 2013 + H 20. század : 1949 + H | 1980 + H 19. század : 1848 + H |
Bárki vagy, tudd, hogy hatalmadban áll megváltoztatni a világot!
Ismeretterjesztő Könyvtár és Elektronikus Tudásszolgáltató A tudás és tudásszerzés új kertje CHANGING WORLD W | LE MONDE CHANGEANT W | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА У | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET |
|
|
VÁLTOZÓ VILÁG 9. A ZSIDÓK TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON Írta Erényi Tibor
|
|
|
|
|
|||||||
|
|
Zsidók a nagyvilágban
A zsidó államiság megszüntetése (Kr. u. 70.) szinte egész Jeruzsálem és Júdea (amely nagyjából a mai Izrael területét foglalta magába) pusztulásával járt együtt. A hatalmas véráldozatok ellenére a zsidóság azonban megmaradt. Ezt az tette lehetővé, hogy már az ország pusztulása előtt számos zsidó a határokon kívül élt, szinte az akkori "Európa", a Római Birodalom egész területén. A szétszóródás folyamatát az ország pusztulása meggyorsította. Zsidó hitközségek jöttek létre, a diaszpórában közösséget alkotva a birodalom szinte mindegyik tartományában. A folyamat már a rómaiak előtti, hellenisztikus (görög) világban megkezdődött: számos zsidó élt a Földközi-tenger térségében, majd később a mai Közel-Kelet mohamedán országaiban is. A római hatalom a számára fanatikusnak minősülő, egyisten-hívő, a mindennapi életet rengeteg előírással szabályozó zsidó vallás létjogosultságát nem vonta kétségbe addig, amíg ez nem veszélyeztette a Birodalom érdekeit. A sztoikus–epikureus, panteisztikus római szemlélet folytán az államhatalom vallási ügyekben toleráns volt, a térítő szándéktól idegenkedett. A zsidó hitközségek és iskolák birodalom-szerte szabadon működhettek. Ez a helyzet megváltozott, amikor a zsidóságtól elvált kereszténység Nagy Konstantin császár intézkedései nyomán (Kr. u. 323-ban) uralkodó vallássá lett, és az egész birodalom népességének megtérítésére törekedett. 395-től tulajdonképpen már két Római Birodalom létezett: a nyugati (Róma) és a keleti (Bizánc). Mindkettőben vad zsidóüldözés kezdődött – immár vallási alapon. Később a Közel-Kelet mohamedán hitre tért országaiban virágzó zsidó központok jöttek létre, amelyekben kidolgozták a zsidó tantételek hatalmas gyűjteményét. (Talmud VI. század.) A szétszóródott zsidóság által alkotott hitközségek "kulturális autonómiát" élveztek, de egyben a feudális társadalmon kívül (amely nem ismerte az emberek evilági egyenjogúságának elvét), a többségtől elrekesztve. A zsidók főleg külön városnegyedekben, mindinkább a városi önkormányzatok által kialakított gettókban éltek. A kiszorítottságnak két fő oka volt. 1. A zsidó vallás és életforma nagymérvű mássága, illetőleg az ezzel kapcsolatos zsidóellenesség; 2. a zsidók elzárkózási s bizonyos védelmet kereső hajlama. A zsidóknak a társadalmi munkamegosztásban betöltött helye sajátos volt és a későbbiekben is az maradt. Őstermeléssel, földműveléssel – már csak földbirtok hiányában sem – foglalkozhattak, nem lehettek katonák, céhtagsággal rendelkező iparosok, s a kialakuló egyházi és világi értelmiség tagjai sem. Maradt számukra elsősorban a gazdasági- és pénzélet, a kereskedelem, mindezek számos formájával; hitelüzlet, vándorkereskedelem, és mindezen foglalkozások különböző "segédmunkákkal" való kiegészítése. (Bolti szolga, fuvaros, bizonyos – a kereskedelemmel kapcsolatos – fizikai munkák elvégzése.) Kikeresztelkedés esetén – ez általában ritka volt – a korlátozások elvben megszűntek, "személyi jogon" betagolódhattak a rendi társadalomba, akár a földbirtokos arisztokrácia soraiba, vagy az uralkodó udvartartásába is. A gazdasági tevékenység a több százados szétszóródás folytán a zsidó diaszpórában erős gazdasági–kereskedelmi–pénzügyi hajlamot honosított meg, szakértelmet fejlesztett ki, hiszen ez volt a megélhetés szinte egyedüli eszköze. Ezek után nyilvánvaló, hogy a zsidók jelentős része később a polgárosodás folyamatában, magának a polgárságnak az összetételében, valamint a kialakuló értelmiségben lakossági számarányukat meghaladó mértékben voltak jelen. Magához a polgárosodáshoz a zsidóknak elsődleges érdekeik fűződtek. A feudalizmus évszázadaiban a zsidók a maguk korlátozott gazdasági–kereskedelmi funkcióit a körülöttük létező társadalomban végezték, de a nemzetté válás lassú folyamata során nem váltak franciákká, angolokká, németekké, vagy oroszokká – magyarokká sem. Ezért a többséget illetően anakronisztikus lenne pl. a XIII. vagy XIV. századról szólva francia vagy magyar zsidókról beszélni. A zsidók életformája – foglalkozásuk és a vallási előírások révén – erőteljesen különbözött a környezetétől. Saját nyelvet is kialakítottak: az európai kontinensen a jiddist (a német nyelv héber és szláv elemeket is tartalmazó egyik dialektusa), kisebb részben pedig egy sajátos spanyol nyelvjárást alkalmaztak. (A jiddist beszélők az askenázik, míg a spanyol nyelvjárást a szefardok használták.) A zsidóknak a társadalomban való elhelyezkedése, az ebből következő "másság" mindig is alkalmas volt zsidóellenes hangulatok keltésére. Ehhez a keresztény egyházak gyakran hozzájárultak, sokszor felhasználva és gerjesztve a "pénzes zsidókat" megcélzó indulatokat. Az utóbbiak – lévén az ingatlanszerzéstől eltiltva – ingó (kereskedelmi) tőkével rendelkeztek, amelyet – a keresztényeket a kamatszedéstől elvben eltiltó, megfosztó intézkedésektől eltérően – kamat fejében kölcsön is adhattak. (A tilalom a XI-XII. századtól gyakorlatilag több helyütt érvényét vesztette - tehát már nemcsak a zsidók lehettek uzsorások. Mellesleg: az uzsorát az ősi zsidó törvények is tiltották.) Valójában nem minden zsidó volt "pénzes", a szegény zsidók – a családfő házanépéhez tartozó kisegítők, szolgák, (akik a hatalom intézkedései folytán többnyire nem is lehettek keresztények) – egyáltalában nem voltak vagyonosak, sokszor nélkülözniük is kellett. A társadalmon kívüliség, az állandó veszélyeztetettség, létbizonytalanság terhelte a gazdagokat, és méginkább a szegényeket. A "másság" kirekesztő és diszkrimináló hatást váltott ki, sok esetben alapul szolgálva a bűnbakképzésre (pl. a nagy járványok idején). A zsidók a száma nem volt különösebben nagy: az antikvitás és a feudalizmus időszakában 3-4 millió között mozoghatott, az egyes országok zsidó népessége a lakosság számához viszonyítva százalékban – néhány kivételtől eltekintve – szinte alig kifejezhető. Ugyanekkor viszont a zsidók gazdasági szerepe mindinkább "hézagpótlóvá", jelentőssé vált. Ez a környezettel különböző "ÉRDEKKONFLIKTUSOKRA" vezetett. A másság és az érdekkonfliktus – témánk szempontjából kulcsszavak.
|
AKCIÓK Megspórolni a postát? Vendégünk egy süteményre!
|
|
A VÁLTOZÓ VILÁG minden kötete mindig kapható! A VÁLTOZÓ VILÁG katalógusa évről-évre gyarapszik. Közben az internet és a digitális nyomdatechnika fejlődése új nagyszerű perspektívát teremtett. El lehet felejteni azt a szót: „elfogyott”! El lehet felejteni az esetenként hosszas könyvkeresést. Itt, a kiadói portálon a VÁLTOZÓ VILÁG minden kötete mindig kapható! |
|
|
X |
|
X |
|
Hirdetés X |
|
A tudás hatalom – Egy kompetens világért Olvasni öröm – Egy olvasó világért Új Kert – Egy boldogabb világért Az én napom a Változó Világban Az én helyem a Változó Világban Az Európai Unió a Változó Világban Az én lapom a Változó Világban |
– ...Ha a háború véget ért, talán hasznára lehetünk a világnak. – Valóban azt gondolják, hogy akkor hallgatni fognak magukra? – Ha nem: tovább várunk. Átadjuk a fejünkben őrzött könyveket gyermekeinknek, s majd ők várnak tovább... De nem kényszeríthetjük az embereket arra, hogy meghallgassanak. Maguknak kell rájönniük, ha majd egyszer elkezdenek gondolkodni, s kérdéseket tesznek fel: miért is robbant fel a világ alattuk? Egyszer csak eljön az ideje. – Hányan vannak maguk? – Sok ezren az elhagyott utak és sínek mentén.... |
Az olvasás örömet ad. Az olvasás tudást ad. Az olvasás erőt ad az élethez. Sivár lenne az élet kedvenc olvasmányaink nélkül. Az olvasás jobbá teszi az embert, jobbá teszi a világot. Az olvasás összehozza az embereket. A -Változó Világ kész támogatni minden kezdeményezést, amely az olvasást szolgálja! Ha tudsz ilyen kezdeményezésről, ha részt akarsz venni ilyenben, üzend meg. Várjuk információidat, ötleteidet, szándékaidat! |
|
X |
|
Hirdetés X |
|
VÁLTOZÓ VILÁG 1995 óta Könyv- és magazinsorozat |
ÚTMUTATÓ 1991 óta Tudnivalók, tanácsok, ajánlások |
TREND-VÁLTÓ 1992 óta Tényfeltárás, elemzés, kritika, megoldások |
ÉRTÉK-REND 1988 óta Kompetencia, kreativitás, felelősség |
MOZGALOM 1996 óta Tudás, közösség, öröm |
|
:: Könyvrendelés :: :: Legyél szerzőnk! :: |
|
|
|
:: Nyitott ajtók :: :: Beszélgessünk! :: :: A mester beszélgetései :: |
|
X |
|
Hirdetés X |
Nyitó oldal :: Olvasószolgálat :: Tesztelje internetkapcsolata sebességét! :: Médiaajánlat :: Impresszum
|
Az oldal tartalma a Változó Világ Internetportál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel ( GFDL-közeli feltételek). 1988-2012 |
|
|
Köszönjük a látogatást! Thanks for visit! |