Fittségi Útmutató és Címtár

Egészség és életmód

Régóta foglalkoztatja a tudósokat, hogy az ember genetikai adottságai alapján milyen életkort érhet el. A kor előrehaladtával - minden ártó behatás nélkül is - a sejteket különféle károsodások érik, így a szövetek és a szervek nagy része sorvadni, illetve zsugorodni kezd. Ennek ellenére sokan csaknem biztosra veszik, hogy akár 120 évig is elélhetnénk (a Biblia szerint is).

Igen sok emberben felvetődik a kérdés: jó lenne ez neki? Kinek van erre szüksége? A válaszok nem egyértelműek. Tapasztalataim szerint a 30 évesek általában azt mondják, hogy még egészségesen, alkotóképesen, jó kondícióban, a közvetlen környezetükben élők szeretetével övezve sem kívánják ezt a a magas kort megélni. A legtöbb ember még 40 évesen is úgy gondolkodik, hogy ha öregkorára megroggyan, beteges lesz, esetleg magatehetetlenné válik, akkor nem szeretne hosszú ideig a környezete számára kellemetlenséget, gondot okozni, hiszen ő annál jobban szereti őket, mint hogy teherként éljen a nyakukon.

Egy 10 éves, sőt még egy 20 éves szemével is a 30-40 éves ember már öregnek tűnik, annak ellenére, hogy az egyén talán még semmilyen lényeges külső vagy belső változást nem észlel a 25 éves énjéhez képest. Az ember általában 50-60 évesen, nyugdíjba menetele körül veszi csak észre, hogy egy kicsit eljárt felette az idő. Nemritkán ekkor tudatosul benne az, hogy eddigi életét csak végigküzdötte, hol ezért, hol azért, okkal vagy ok nélkül. A végeredmény szinte mindig ugyanaz, egy kicsit megsavanyodott, már játszani sem tudó emberré vált.

Igazán boldogan pedig alig élt, annak ellenére, hogy komoly, tartós betegség - ami a boldogság egyetlen valódi, elfogadható akadályozója - még nem érte. Ekkor kezd igazán ragaszkodni az életéhez (az anyagiak már másodlagosnak tűnnek, vagy olyankor, amikor - még fiatalon - súlyos betegségen esik át, és megcsapja a halál szele. A halállal kapcsolatos súlyos lelki megrázkódtatások hatására, sokszor nem is kényszerből, hanem inkább élete meghosszabbítását remélve, áttér egy egészségesebb életvitelre. Általában ehhez ekkor már mindenkinek sikerül megtalálni a neki legjobban megfelelő módszert, és azt következetesen végig is csinálja. Egészsége érdekében hajlandó betartani akár a legszigorúbb diétákat, az új életvitelhez kapott hasznos, vagy akár csak annak vélt egyetlen jó tanácsot, receptet. Képes leszokni a különféle káros szenvedélyeiről, a rendszeres mozgás, testedzés elkezdésétől sem idengenkedik. Hogy ezt félelem, bölcsesség, élettapasztalat váltja-e ki, vagy más, mindegy, a lényeg az, hogy jobban odafigyel másokra és önmagára is nagyobb akaraterővel, mint élete folyamán bármikor, jókedvvel, érdeklődő várakozással, reménykedve hozzákezd körülményeinek, lehetőségeinek legmegfelelőbb egészséges életmód kialakításához.