A magyarországi németekTörténelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok
Egyéni keresés
|
|
-Köszöntjük a Változó Világon!- |
|
Ma: 21. század : 2001 + H | 2002 + H | 2003 + H | 2004 + H | 2005 + H | 2006 + H | 2007 + H | 2008 + H | 2009 + H | 2010 + H | 2011 + H | 2012 + H | 2013 + H 20. század : 1949 + H | 1980 + H 19. század : 1848 + H |
Bárki vagy, tudd, hogy hatalmadban áll megváltoztatni a világot!
Ismeretterjesztő Könyvtár és Elektronikus Tudásszolgáltató A tudás és tudásszerzés új kertje CHANGING WORLD W | LE MONDE CHANGEANT W | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА У | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET |
|
|
VÁLTOZÓ VILÁG 23. A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK Szerkesztette Manherz Károly
|
|
|
|
|
|||||||
|
|
Étkezési szokások A
németek mai táplálkozási szokásai messzemenően nem azonosak a
betelepítés időszakának szokásaival. Konyhájuk sajátosan magyarországi
német konyha, amelynek alapját a generációkon keresztül átörökített
német étkezési szokások képezik, kiegészítve a magyaroktól, az
osztrákoktól és az itt élő más etnikai csoportoktól átvett szokásokkal.
Megőrizték származási területük jellegzetes ételeit, elsősorban a
lisztből és burgonyából készülteket. Elkészítésükben azonban már
érezhető az új környezet hatása, mindenekelőtt a paprika, mint új fűszer
alkalmazása. Így pl. a burgonyapürét, ha gombóccal fogyasztják,
hagymás-paprikás zsírral öntik le. Hasonlóan járnak el a babpüré
és babfőzelék esetében is. Készítenek paprikás metéltet és gombócot,
vagyis a vízben főtt tésztát paprikás hagymás zsírban forgatják
meg. És még lehetne sorolni a példákat. A paprika, mint fűszer- és zöldségnövény
bevonult a magyarországi németek konyhájába, és annak fontos tartozéka
lett. A paprikán kívül más növényekkel is megismerkedtek az új hazában,
pl. a paradicsommal, a sütőtökkel, a barackkal, és a kukoricával mint
emberi táplálékkal is, ezek is ételeik fontos alapanyagát képezik. Néhány
ételt nevével együtt kölcsönöztek, és azt a német kiejtésnek
megfelelően módosították, vagy részben lefordították. Mindenekelőtt
olyan paprikával készült ételekről van szó, amelyek a magyarok körében
is igen kedveltek, mint a csirkepaprikás (Paprikasch), a töltött paprika (gefüllter
Paprika), lecsó (Letscho),
pörkölt (Pörkölt, Perkelt).
Utóbbi csak a két világháború között vált általánossá. Elődjének
tekinthető a hagymás-paprikás mártás (tulajdonképpen pörkölt
alap), a Tunges (mártós), amelybe a németek tojást vertek vagy kolbászszeleteket
vágtak. Átvették továbbá a híg tésztából készült palacsintát
is Palatschinken néven.
A különböző kultúrájú és nyelvű népcsoportok együttélése természetszerűleg kölcsönhatásokkal jár. Esetünkben ez azt jelenti, hogy nemcsak a németek vették át új környezetük kedvelt ételeit, hanem a magyarok is kölcsönöztek tőlük. Egy ételről, a stifolderről (Stiffuller), biztosan állíthatjuk, hogy a dél-magyarországi németektől ismerték meg a magyarok; elkészítési módját elnevezésével együtt vették át. E szalámi-különlegesség receptjét az ún. stiffollerek német hazájukból hozták és napjainkig jól megőrizték. Fulda környékén disznóöléskor még ma is készítenek olyan szalámit, amelynek elkészítési módja megegyezik a stifolderével. A különbség csak a fűszerezésben van. A Fulda környéki németek szalámijukat borssal ízesítik, a baranyai németek pedig erősen paprikázzák. Idősebb emberek visszaemlékezései szerint a németek ételei a századfordulón még igen egyhangúak voltak, és csak a későbbiekben lettek egyre változatosabbak. Szokásba jött, hogy a német lányok egy-két évre elszegődtek jómódú városi családokhoz szolgálónak. Sok esetben nem anyagi megfontolásból tették, hanem hogy "jómodort tanuljanak" és gyarapítsák főzési ismereteiket. A Bécset főzési szokásaiban is utánzó városi családoktól néhány osztrák eredetű ételt is átvettek. A németek régebbi étkezési szokásait a takarékosság, egyszerűség és egyoldalúság jellemezte. Étkeiket, mint általában a parasztok, szinte kizárólag a saját maguk által termelt nyersanyagokból készítették. A legfontosabb alapanyagok voltak: a liszt, a bab, a káposzta és a burgonya. A boltban csak fűszereket és nagyritkán húst vásároltak. Még a tehetősebbek is igen igénytelenül és egyoldalúan étkeztek. Általában gyorsan és olcsón elkészíthető, laktató ételeket fogyasztottak. Étrendjükben a tésztás ételek hangsúlyos szerepet töltöttek be, kevés zöldséget ettek. Takarékos étkezésük oka anyagi helyzetükön kívül a birtokszerzési ill. birtoknövelési igényükben keresendő, ahogy ezt a következő közmondásuk is alátámasztja: A gyomorba nem lehet látni, de a gallérra igen (In den Magen sieht man nicht, aber auf den Kragen). A falu közösségének életét, és ezen belül az egyes emberekét is íratlan törvények szabályozták. Ezeket a németek igyekeztek betartani. A hét egyes napjain általában ugyanazokat az ételeket főzték, és ezekről nevezték el a hét napjait. A Mohács környéki németeknél a heti étrend a következő volt: hétfő -- nudlinap (Nudeltag), kedd -- káposztanap (Krauttag), szerda -- húsnap (Fleischtag), csütörtök -- gombócnap (Knödeltag), péntek -- babnap (Bohnentag), szombat -- burgonyanap (Kartoffeltag), vasárnap -- ünnepnap (Feiertag). A hét egyes napjain tálalt ételek szabályos ritmus szerint rendeződtek. A ritmus a tésztás és az egyéb alapanyagokból (káposzta, bab, burgonya) készített ételek váltakozásából adódott. A leves a németek ebédjéből nem hiányozhat. Régebben gyakran főztek tészta- és burgonyalevest. Ezek készítéséhez általában a száraztészta és a burgonya főzőlevét használták fel, melyet hagymás-paprikás zsírral és összevágott petrezselyemzölddel fűszereztek. Ugyancsak gyorsan készült el a reszelék-, kenyér- és rántott leves is. A reszelékből (almareszelőn lereszelt levestészta) általában nagyobb mennyiséget készítettek, megszárították és levesbetétnek használták fel. Füstölt húsból is gyakran főztek levest, kolbászpaprikást vagy húslevest sonkából. Az utóbbi évtizedekben egyre több zöldségfélét termesztenek a konyhakertekben, ezekből ízletes és változatos leveseket főznek, nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek is. A tészta igen fontos szerepet játszott étrendjükben. Hetente kétszer-háromszor is fogyasztották, elsősorban a főtt tésztát, vagyis a saját készítésű metéltet (Nudeln), galuskát (Nockerln) és a gombóc (Knödel) különböző változatát. Ezeket főételként különböző kiegészítővel tálalták, pl. párolt káposztával, babfőzelékkel; összetört és paprikás zsírral leöntött burgonyával. A vízben főtt és zsírban megsütött gombóchoz és metélthez általában salátát, savanyúságot, lekvárt, párolt káposztát vagy babfőzeléket adtak. Készítettek azonkívül még lekváros, tojásos és paprikás gombócot és tésztát is. A baranyai németeknek a kelt tésztából készült és gőzön főtt, vagy sütőben sütött gombóc még ma is kedvenc ételük. Ezt általában szerdán vagy pénteken készítik, és babbal vagy mártással tálalják. A Dunántúli Középhegység németségénél kedvelt a zsemlegombóc. A sült tészták közül második fogásként tálalják pl. a burgonyafánkot és a palacsinta mindkét formáját. Utóételként régebben a töltetlen vagy a lekvárral, mákkal, dióval ill. fahéjjal töltött kelt tésztákat, vagy a köleskását főtt aszalékkal ették. Az aprósütemény és a torta készítése csak a két világháború közötti időben terjedt el. Ezeket általában csak nagyobb ünnepeken sütötték, a vasárnapok süteménye továbbra is a kelt tészta és a rétes (tiroli rétes) maradt. Utóbbit ünnepeken és hétköznap egyaránt készítették. Ünnepnapokon dióval, túróval, mákkal és gyümölccsel töltötték meg, hétköznapokon pedig káposztával, burgonyával, tökkel, grízzel vagy tejbegrízzel. A főzelékek legfontosabb alapanyaga a szárazbab, a káposzta és a burgonya volt. Ezek viszonylag olcsón termelhetők és sokféle étel készítésére alkalmasak. Babot általában hetente kétszer ettek, szerdán és pénteken. A bablevesben annyi babot főztek, hogy az főzelék készítésére is elegendő legyen. Az étel készítésének ez a módja gazdaságos, mert rövid idő alatt levest és főzeléket is nyernek a babból. Ugyanígy jártak el a száraztészta és a burgonya főzésénél is. A babfőzeléket pénteken tésztával (gombóc, szaggatott tészta, metélt), szerdán általában főtt vagy sült füstölt hússal tálalták. A délről megmaradt babfőzeléket este vagy másnap párolt káposztával vegyítve fogyasztották. A péntek délben főzött babból este gyakran készítettek babsalátát. Sopronban és a környékbeli német falvakban a babot pogácsa sütéséhez is felhasználják. A babfogyasztás mennyisége az utóbbi évtizedben jelentősen csökkent. Már csak ritkán fordul elő, hogy ebédre "babot babbal" egyenek, vagyis bablevest és babfőzeléket. A burgonya is nagyon fontos szerepet játszik ételeik elkészítésében. Régebben télen szinte naponta ettek főtt vagy sült burgonyát füstölt hússal vagy anélkül. Felhasználják levesek és tésztafélék készítéséhez. A savanyú és tepsis burgonya régebben egytálételként került az asztalra. A legtöbb káposztából készült étel alapanyaga a savanyú káposzta volt. Gyakran készítettek párolt káposztát, és babfőzelékkel, kelt gombóccal vagy sült szalonnával ették. Főztek savanyú káposztát úgy is, hogy füstölt húst daraboltak bele. A töltött káposzta az ünnepek és a disznóölés étke. A mártások közül a legkedveltebb a paradicsom-, a fokhagyma-, a meggy- és a savanyú mártás. A főzelékeket és a mártásokat régebben többnyire hús nélkül főételként fogyasztották. Napjainkban már szinte minden alkalommal hússal együtt tálalják őket. A németek kevés húst fogyasztottak. Húsételeiket a nagyobb ünnepek kivételével általában füstölt húsból készítették, így például sokan a vasárnapi húslevest is sonkából főzték. Minden családban vágtak egy vagy több disznót, és elsődlegesen ez biztosította a család hússzükségletét. A friss húsból levest főztek, megsütötték, fasírozottat, pörköltet vagy rántott húst készítettek. A rántott húst csak az 1920-as évektől kezdve ismerik. Az utóbbi időben jelentősen megnőtt a húsfogyasztás mértéke, és a húsból készült ételek is változatosabbak lettek.
|
AKCIÓK Megspórolni a postát? Vendégünk egy süteményre!
|
|
A VÁLTOZÓ VILÁG minden kötete mindig kapható! A VÁLTOZÓ VILÁG katalógusa évről-évre gyarapszik. Közben az internet és a digitális nyomdatechnika fejlődése új nagyszerű perspektívát teremtett. El lehet felejteni azt a szót: „elfogyott”! El lehet felejteni az esetenként hosszas könyvkeresést. Itt, a kiadói portálon a VÁLTOZÓ VILÁG minden kötete mindig kapható! |
|
|
X |
|
X |
|
Hirdetés X |
|
A tudás hatalom – Egy kompetens világért Olvasni öröm – Egy olvasó világért Új Kert – Egy boldogabb világért Az én napom a Változó Világban Az én helyem a Változó Világban Az Európai Unió a Változó Világban Az én lapom a Változó Világban |
– ...Ha a háború véget ért, talán hasznára lehetünk a világnak. – Valóban azt gondolják, hogy akkor hallgatni fognak magukra? – Ha nem: tovább várunk. Átadjuk a fejünkben őrzött könyveket gyermekeinknek, s majd ők várnak tovább... De nem kényszeríthetjük az embereket arra, hogy meghallgassanak. Maguknak kell rájönniük, ha majd egyszer elkezdenek gondolkodni, s kérdéseket tesznek fel: miért is robbant fel a világ alattuk? Egyszer csak eljön az ideje. – Hányan vannak maguk? – Sok ezren az elhagyott utak és sínek mentén.... |
Az olvasás örömet ad. Az olvasás tudást ad. Az olvasás erőt ad az élethez. Sivár lenne az élet kedvenc olvasmányaink nélkül. Az olvasás jobbá teszi az embert, jobbá teszi a világot. Az olvasás összehozza az embereket. A -Változó Világ kész támogatni minden kezdeményezést, amely az olvasást szolgálja! Ha tudsz ilyen kezdeményezésről, ha részt akarsz venni ilyenben, üzend meg. Várjuk információidat, ötleteidet, szándékaidat! |
|
X |
|
Hirdetés X |
|
VÁLTOZÓ VILÁG 1995 óta Könyv- és magazinsorozat |
ÚTMUTATÓ 1991 óta Tudnivalók, tanácsok, ajánlások |
TREND-VÁLTÓ 1992 óta Tényfeltárás, elemzés, kritika, megoldások |
ÉRTÉK-REND 1988 óta Kompetencia, kreativitás, felelősség |
MOZGALOM 1996 óta Tudás, közösség, öröm |
|
:: Könyvrendelés :: :: Legyél szerzőnk! :: |
|
|
|
:: Nyitott ajtók :: :: Beszélgessünk! :: :: A mester beszélgetései :: |
|
X |
|
Hirdetés X |
Nyitó oldal :: Olvasószolgálat :: Tesztelje internetkapcsolata sebességét! :: Médiaajánlat :: Impresszum
|
Az oldal tartalma a Változó Világ Internetportál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel ( GFDL-közeli feltételek). 1988-2012 |
|
|
Köszönjük a látogatást! Thanks for visit! |