VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

Emberhit

Változó Világ Mozgalom

Az Élet Útmutatója

 

Ma  

Támogatásod? Számít!

 

A magyarországi németek

Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

 

Egyéni keresés

 

 

...rokon lelkek, már távolról köszöntik egymást.

Schopenhauer

A világ bölcsessége :: A népek bölcsessége :: 365+1 bölcsesség :: A világ bölcselői

VÁLTOZÓ VILÁG

23.

A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK

Szerkesztette Manherz Károly

A könyv

Részlet a könyvből

Magazin

 

CHANGING WORLD  v LE MONDE CHANGEANT  v СВЕТЪТ В ПРОМЯНА  v WELT IM UMBRUCH v MENIACI SA SVET

 

   

 

 

 

 

 

 

Kisebbségi Útmutató és Címtár

Az én helyem...

 

Fiatal németek

 

Willkommen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Étkezési szokások

A németek mai táplálkozási szokásai messzemenően nem azonosak a betelepítés időszakának szokásaival. Konyhájuk sajátosan magyarországi német konyha, amelynek alapját a generációkon keresztül átörökített német étkezési szokások képezik, kiegészítve a magyaroktól, az osztrákoktól és az itt élő más etnikai csoportoktól átvett szokásokkal. Megőrizték származási területük jellegzetes ételeit, elsősorban a lisztből és burgonyából készülteket. Elkészítésükben azonban már érezhető az új környezet hatása, mindenekelőtt a paprika, mint új fűszer alkalmazása. Így pl. a burgonyapürét, ha gombóccal fogyasztják, hagymás-paprikás zsírral öntik le. Hasonlóan járnak el a babpüré és babfőzelék esetében is. Készítenek paprikás metéltet és gombócot, vagyis a vízben főtt tésztát paprikás hagymás zsírban forgatják meg. És még lehetne sorolni a példákat. A paprika, mint fűszer- és zöldségnövény bevonult a magyarországi németek konyhájába, és annak fontos tartozéka lett. A paprikán kívül más növényekkel is megismerkedtek az új hazában, pl. a paradicsommal, a sütőtökkel, a barackkal, és a kukoricával mint emberi táplálékkal is, ezek is ételeik fontos alapanyagát képezik. Néhány ételt nevével együtt kölcsönöztek, és azt a német kiejtésnek megfelelően módosították, vagy részben lefordították. Mindenekelőtt olyan paprikával készült ételekről van szó, amelyek a magyarok körében is igen kedveltek, mint a csirkepaprikás (Paprikasch), a töltött paprika (gefüllter Paprika), lecsó (Letscho), pörkölt (Pörkölt, Perkelt). Utóbbi csak a két világháború között vált általánossá. Elődjének tekinthető a hagymás-paprikás mártás (tulajdonképpen pörkölt alap), a Tunges (mártós), amelybe a németek tojást vertek vagy kolbászszeleteket vágtak. Átvették továbbá a híg tésztából készült palacsintát is Palatschinken néven. A németeknél régről ismert Pfannkuchen (lepény), sűrű palacsintatésztából készül, tenyérnyi nagyságú lepényeket sütnek ki forró zsírban, és lekvárral vagy salátával fogyasztják. Ugyancsak Magyarországon ismerkedtek meg a kukoricalisztből készült sült, édes pogácsával, a máléval (Mali). Ez a román eredetű étel (rom. malai=köles, kukorica, kukoricaliszt) feltehetően a magyarok közvetítésével került a németekhez. Az osztrák konyából származó smarni (Kaiserschmarren, császármorzsa), sufnudli (Schupfnudeln, sodrott tészta), fasírozott (Faschiertes) stb. ételek nemcsak a hazai németek és a magyarok körében ismertek, hanem a volt Osztrák--Magyar Monarchia valamennyi népénél. Csakúgy mint a sült tészták kuglóf (Gugelhupf), bukta (Buchtel/Wuchtel) stb., amelyek a 19. század második felében osztrák szakácskönyvekből váltak ismertté, először a városokban, majd a falvakban is.

A különböző kultúrájú és nyelvű népcsoportok együttélése természetszerűleg kölcsönhatásokkal jár. Esetünkben ez azt jelenti, hogy nemcsak a németek vették át új környezetük kedvelt ételeit, hanem a magyarok is kölcsönöztek tőlük. Egy ételről, a stifolderről (Stiffuller), biztosan állíthatjuk, hogy a dél-magyarországi németektől ismerték meg a magyarok; elkészítési módját elnevezésével együtt vették át. E szalámi-különlegesség receptjét az ún. stiffollerek német hazájukból hozták és napjainkig jól megőrizték. Fulda környékén disznóöléskor még ma is készítenek olyan szalámit, amelynek elkészítési módja megegyezik a stifolderével. A különbség csak a fűszerezésben van. A Fulda környéki németek szalámijukat borssal ízesítik, a baranyai németek pedig erősen paprikázzák.

Idősebb emberek visszaemlékezései szerint a németek ételei a századfordulón még igen egyhangúak voltak, és csak a későbbiekben lettek egyre változatosabbak. Szokásba jött, hogy a német lányok egy-két évre elszegődtek jómódú városi családokhoz szolgálónak. Sok esetben nem anyagi megfontolásból tették, hanem hogy "jómodort tanuljanak" és gyarapítsák főzési ismereteiket. A Bécset főzési szokásaiban is utánzó városi családoktól néhány osztrák eredetű ételt is átvettek.

A németek régebbi étkezési szokásait a takarékosság, egyszerűség és egyoldalúság jellemezte. Étkeiket, mint általában a parasztok, szinte kizárólag a saját maguk által termelt nyersanyagokból készítették. A legfontosabb alapanyagok voltak: a liszt, a bab, a káposzta és a burgonya. A boltban csak fűszereket és nagyritkán húst vásároltak. Még a tehetősebbek is igen igénytelenül és egyoldalúan étkeztek. Általában gyorsan és olcsón elkészíthető, laktató ételeket fogyasztottak. Étrendjükben a tésztás ételek hangsúlyos szerepet töltöttek be, kevés zöldséget ettek. Takarékos étkezésük oka anyagi helyzetükön kívül a birtokszerzési ill. birtoknövelési igényükben keresendő, ahogy ezt a következő közmondásuk is alátámasztja: A gyomorba nem lehet látni, de a gallérra igen (In den Magen sieht man nicht, aber auf den Kragen).

A falu közösségének életét, és ezen belül az egyes emberekét is íratlan törvények szabályozták. Ezeket a németek igyekeztek betartani. A hét egyes napjain általában ugyanazokat az ételeket főzték, és ezekről nevezték el a hét napjait. A Mohács környéki németeknél a heti étrend a következő volt: hétfő -- nudlinap (Nudeltag), kedd -- káposztanap (Krauttag), szerda -- húsnap (Fleischtag), csütörtök -- gombócnap (Knödeltag), péntek -- babnap (Bohnentag), szombat -- burgonyanap (Kartoffeltag), vasárnap -- ünnepnap (Feiertag). A hét egyes napjain tálalt ételek szabályos ritmus szerint rendeződtek. A ritmus a tésztás és az egyéb alapanyagokból (káposzta, bab, burgonya) készített ételek váltakozásából adódott.

A leves a németek ebédjéből nem hiányozhat. Régebben gyakran főztek tészta- és burgonyalevest. Ezek készítéséhez általában a száraztészta és a burgonya főzőlevét használták fel, melyet hagymás-paprikás zsírral és összevágott petrezselyemzölddel fűszereztek. Ugyancsak gyorsan készült el a reszelék-, kenyér- és rántott leves is. A reszelékből (almareszelőn lereszelt levestészta) általában nagyobb mennyiséget készítettek, megszárították és levesbetétnek használták fel. Füstölt húsból is gyakran főztek levest, kolbászpaprikást vagy húslevest sonkából. Az utóbbi évtizedekben egyre több zöldségfélét termesztenek a konyhakertekben, ezekből ízletes és változatos leveseket főznek, nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek is.

A tészta igen fontos szerepet játszott étrendjükben. Hetente kétszer-háromszor is fogyasztották, elsősorban a főtt tésztát, vagyis a saját készítésű metéltet (Nudeln), galuskát (Nockerln) és a gombóc (Knödel) különböző változatát. Ezeket főételként különböző kiegészítővel tálalták, pl. párolt káposztával, babfőzelékkel; összetört és paprikás zsírral leöntött burgonyával. A vízben főtt és zsírban megsütött gombóchoz és metélthez általában salátát, savanyúságot, lekvárt, párolt káposztát vagy babfőzeléket adtak. Készítettek azonkívül még lekváros, tojásos és paprikás gombócot és tésztát is. A baranyai németeknek a kelt tésztából készült és gőzön főtt, vagy sütőben sütött gombóc még ma is kedvenc ételük. Ezt általában szerdán vagy pénteken készítik, és babbal vagy mártással tálalják. A Dunántúli Középhegység németségénél kedvelt a zsemlegombóc.

A sült tészták közül második fogásként tálalják pl. a burgonyafánkot és a palacsinta mindkét formáját. Utóételként régebben a töltetlen vagy a lekvárral, mákkal, dióval ill. fahéjjal töltött kelt tésztákat, vagy a köleskását főtt aszalékkal ették.

Az aprósütemény és a torta készítése csak a két világháború közötti időben terjedt el. Ezeket általában csak nagyobb ünnepeken sütötték, a vasárnapok süteménye továbbra is a kelt tészta és a rétes (tiroli rétes) maradt. Utóbbit ünnepeken és hétköznap egyaránt készítették. Ünnepnapokon dióval, túróval, mákkal és gyümölccsel töltötték meg, hétköznapokon pedig káposztával, burgonyával, tökkel, grízzel vagy tejbegrízzel.

A főzelékek legfontosabb alapanyaga a szárazbab, a káposzta és a burgonya volt. Ezek viszonylag olcsón termelhetők és sokféle étel készítésére alkalmasak. Babot általában hetente kétszer ettek, szerdán és pénteken. A bablevesben annyi babot főztek, hogy az főzelék készítésére is elegendő legyen. Az étel készítésének ez a módja gazdaságos, mert rövid idő alatt levest és főzeléket is nyernek a babból. Ugyanígy jártak el a száraztészta és a burgonya főzésénél is. A babfőzeléket pénteken tésztával (gombóc, szaggatott tészta, metélt), szerdán általában főtt vagy sült füstölt hússal tálalták. A délről megmaradt babfőzeléket este vagy másnap párolt káposztával vegyítve fogyasztották. A péntek délben főzött babból este gyakran készítettek babsalátát. Sopronban és a környékbeli német falvakban a babot pogácsa sütéséhez is felhasználják. A babfogyasztás mennyisége az utóbbi évtizedben jelentősen csökkent. Már csak ritkán fordul elő, hogy ebédre "babot babbal" egyenek, vagyis bablevest és babfőzeléket.

A burgonya is nagyon fontos szerepet játszik ételeik elkészítésében. Régebben télen szinte naponta ettek főtt vagy sült burgonyát füstölt hússal vagy anélkül. Felhasználják levesek és tésztafélék készítéséhez. A savanyú és tepsis burgonya régebben egytálételként került az asztalra. A legtöbb káposztából készült étel alapanyaga a savanyú káposzta volt. Gyakran készítettek párolt káposztát, és babfőzelékkel, kelt gombóccal vagy sült szalonnával ették. Főztek savanyú káposztát úgy is, hogy füstölt húst daraboltak bele. A töltött káposzta az ünnepek és a disznóölés étke.

A mártások közül a legkedveltebb a paradicsom-, a fokhagyma-, a meggy- és a savanyú mártás. A főzelékeket és a mártásokat régebben többnyire hús nélkül főételként fogyasztották. Napjainkban már szinte minden alkalommal hússal együtt tálalják őket.

A németek kevés húst fogyasztottak. Húsételeiket a nagyobb ünnepek kivételével általában füstölt húsból készítették, így például sokan a vasárnapi húslevest is sonkából főzték. Minden családban vágtak egy vagy több disznót, és elsődlegesen ez biztosította a család hússzükségletét. A friss húsból levest főztek, megsütötték, fasírozottat, pörköltet vagy rántott húst készítettek. A rántott húst csak az 1920-as évektől kezdve ismerik. Az utóbbi időben jelentősen megnőtt a húsfogyasztás mértéke, és a húsból készült ételek is változatosabbak lettek.

 

KISEBBSÉGEK A VÁLTOZÓ VILÁGBAN

Bolgár ... | Cigány/roma ... | Görög ... | Horvát ... | Lengyel ... | Német ... | Örmény ... | Román ... | Ruszin ... | Szerb ... | Szlovák ... | Szlovén kisebbség

Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága | A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa | Oktatási és Kulturális Minisztérium | MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet | Eurominority | Human Rights Watch | Pályázati Figyelő

 

 

 

 

Az eheti akció

21 év!

Legszebb ajánlatunk

És a legédesebb...

A te éved könyve

Olvasó idő

Könyvmenhely

RELAXX

Segíthetünk?

Falum nagykövete

 

 

 

KVÍZ

német nyelvű

 

  

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

   

         

 

 

A 20 éves VÁLTOZÓ VILÁG könyvsorozatban eddig 77 magyar és 8 idegen nyelvű kötet jelent meg.

A könyv világában ez hosszú időszak, hosszú címlista, figyelemre méltó, szép eredmény! Igen, a könyv világában ez szép eredmény, de jellemző hátránya a hasonló sorozatoknak, hogy régebbi kötetei egyre nehezebben beszerezhetők...

A VÁLTOZÓ VILÁG esetében ettől többé ne tartsunk, mert a sorozat minden kötete kapható, vagy rövid határidővel megrendelhető, most már nem csak könyv alakban, hanem elektronikusan is!

Könyvrendelés

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Közkönyvtárak

Iskolakönyvtárak

Könyvesboltok

Szabad könyvpolc

Könyvszigetek

Könyvesfalu

Egyedülálló:

egyedi, személyre szabott változat!

A sorozat kötetei igényelhetők egyedi, személyre szabott változatban. Erre számtalan megoldás lehetséges. Az egyik legegyszerűbb - szinte költségmentes - megoldás az, amikor az igénylő biztosítja a belső (B2) borító anyagát.

A személyre szabás csodás módon növeli a kötet érzelmi hatását és értékét, rendhagyó és időtálló ajándékká is teszi.

Érdemes tájékozódni!

 

 

 

X

Hirdetés X

 

Pályázatok

A tudás hatalom – Egy kompetens világért

Változó Világ könyvírási pályázat

Az én napom a Változó Világban

Az én helyem a Változó Világban

Az én lapom a Változó Világban

Olvasni öröm – Egy olvasó világért

Tudni, tenni, emberhittel – Egy jobb világért

Jót jól – Egy etikus világért

Légy hős!

Új Kert – Egy boldogabb világért

Az Európai Unió a Változó Világban

A 20. század elszámoltatása

– ...Ha a háború véget ért, talán hasznára lehetünk a világnak.

– Valóban azt gondolják, hogy akkor hallgatni fognak magukra?

– Ha nem: tovább várunk. Átadjuk a fejünkben őrzött könyveket gyermekeinknek, s majd ők várnak tovább... De nem kényszeríthetjük az embereket arra, hogy meghallgassanak. Maguknak kell rájönniük, ha majd egyszer elkezdenek gondolkodni, s kérdéseket tesznek fel: miért is robbant fel a világ alattuk? Egyszer csak eljön az ideje.

– Hányan vannak maguk?

– Sok ezren az elhagyott utak és sínek mentén....

Folytatás 

Figyeld a Változó Világ Mozgalom blogját !

Ki mit tud? Azt nem tudom.

De azt igen, hogy

ÉN MIT TUDOK!

Idegrendszeri sérült, mozgásfejlődésben elmaradt koraszülöttek, csecsemők DÉVÉNY módszer (DSGM) szerinti gyógyítása. Felnőtteknél komplex mozgás rehabilitáció, www.dsgm.eu

 

X

Hirdetés X

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori iskola

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

Emberhit

Változó Világ Mozgalom

Az Élet Útmutatója

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

Kezdőoldal | Parvis | Olvasószolgálat | Például teszteld internetkapcsolatod sebességét! | Médiaajánlat | Impresszum

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Az oldal tartalma a Változó Világ Internet Portál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 2017

 

2015. június 29-én telepítve.

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

2002. május 15-én telepítve.