A bulgáriai rendszerváltás

Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

Egyéni keresés

-Köszöntjük a Változó Világon!-

Politikai Útmutató és Címtár

Megalakult a Bolgár Demokratikus Erők Szövetsége

Szófia, 1989. december 7. csütörtök (MTI-tud) – Hosszas tárgyalások után a bolgár ellenzéki és független erőknek létrehozniuk közös szervezetüket, amely Bolgár Demokratikus Erők Szövetségének (DESZ) nevezi magát. A kapcsolódó szervezetek teljes önállósága megmarad – a különbségek közöttük esetenként igen jelentősek –, az ország demokratizálásának szükségességében azonban teljes az egyetértés. Egyebek között olyan „részletkérdésekben” is, mint a hadsereg és a rendőrség idepolitizálása, az oktatásban az „ideológiai monopólium” megszüntetése, a tudományos-kutató intézmények és alkotói szövetségek önigazgatása, a tömegtájékoztatási eszközök és kiadók jogi-pénzügyi függetlensége, alkotmányos garanciák a hívők és ateisták egyenlő elbírálására és így tovább – a többpárt-rendszeren alapuló szabad választásokról és az összes üldözöttek rehabilitálásáról nem is beszélve. A Demokratikus Erők Szövetségét a résztvevő szervezetek képviselőiből álló Koordinációs Tanács irányítja, amelybe minden egyes szervezet, párt három tagot delegál. A Tanács elnökévé Zselju Zselev történész-filozófust, a Glasznoszt Klub egyik ismert, a kommunizmustól messze eső nézeteket valló vezetőjét választották, titkára az Ökoglasznoszt környezetvédőinél szerepet játszó Petar Beron kutató-biológus Szóvivők: Georgi Szpaszov és Ljuben Vodenicsarov.

Az ellenzék első nyilvános sajtóértekezlete

Szófia, 1989. december 8. péntek (MTI-tud) – Péntek délután Szófiában megtartották első nyilvános sajtóértekezletüket az egy napja megalakult Demokratikus Erők Szövetsége vezetői: Zselju Zselev, a Koordinációs Tanács elnöke, a filozófiai tudományok doktora, Petar Beron biológus-kandidátus, a tanács titkára és Dimitar Szpaszov szóvivő, aki „civilben” újságíró. Megismételték: a DESZ a politikai pluralizmusért, a többpárt-rendszerért, a jogállamiságért és a piacgazdaságért száll síkra. Konkrét célként tűzi ki az összes tulajdonformák jogi egyenlőségét, a szociális szempontú törvénykezést, az új alkotmányt, a hadsereg és a rendőrség mentesítését a politikától, az egyházügyi bizottság megszüntetését, a demokratikus választásokat, a sztrájkjogot, és így tovább. A zsúfolásig megtöltött teremben az MTI-n kívül a Magyar Rádió és a Magyar Televízió kiküldött tudósítói is jelen voltak. Utóbbi kérdésére, hogy hány tagja van a DESZ-t megalakító szervezeteknek, az volt a válasz, ez most meg-állapíthatatlan. Ugyanis csupán a Podkrepa Független Szakszervezetben több mint 20 ezren vesznek ez idő szerint részt, de számuk naponta szá-zakkal növekszik. A szimpatizánsok még többen vannak, talán több millióan; ez majd kiderül a szombati és vasárnapi megmozdulásokon – Szófián kívül az ország mintegy 15 városában számítanak ilyenre. Zselju Zselev és Petar Beron azt tartotta szükségesnek hangsúlyozni, hogy az ellenzéknek nincsenek kizárólag destruktív céljai; ha az ország vezetése szinkronban van vele, annak a szövetség csak örülni tud. (Ezzel a BKP Központi Bizottságának ülésére céloztak, amelyről olyan értesülés terjedt el, hogy lemondott az egész Politikai Bizottság, de ezt senki sem erősítette meg hivatalosan.) Úgy értékelték, hogy az elmúlt napok nagy sikert hoztak a független szervezetek számára, mert a hatóságok – olykor egészen nyílt – ellenállása dacára sok tízezren vettek részt országszerte megrendezett gyűléseiken.

(Zárójelben: Körtájékoztató a tudósítóknak – 1989. december 8. A Magyar Fórumban, az MDF hetilapjában, december 2-i keltezéssel az MTI vezetőit, Külpolitikai Szerkesztőségét, egész tudósítói gárdáját támadó írás jelent meg. Az aláíratlan cikk az MSZMP-hez való kötődésre, rejtett kapcsolatok révén szerzett előjogokra, szakmai alkalmatlanságokra utal elsöprő általánosításokkal. Pályatársainkat opportunisták gyülekezetének nevezi, arra a konklúzióra jut, hogy a vezérigazgató és a vezetők eltávolítása, a fiatalok berajzása hoz majd megoldást. A cikk a szerkesztőséget megrázta, és a válaszadás lehetőségét az egész kollektíva keresi… )

Zsivkovékat kizárták a pártból

Szófia, 1989. december 12. szerda (MTI-tud) – Todor Zsivkovot, Milko Balevet és Vladimir Zsivkovot kizárták a Bolgár Kommunista Pártból. A gyorshír a Központi Bizottság szerda délutáni üléséről érkezett. Miután néhány órával korábban még arról volt szó, hogy Zsivkovék párttagságának kérdését a Politikai Bizottság tanulmányozza, s ennek eredménye alapján tesz majd javaslatot a KB következő ülésének, egyelőre nem világos, mi okozta a fordulatot. Mindenesetre olyasmi, ami elegendővé tette az ebédszünetet a PB javaslatának megfogalmazásához. A kizárási határozatot egyhangúlag hozta a Központi Bizottság.

Románia – bolgár tiltakozások

Szófia, 1989. december 20. szerda (MTI-tud) – A bolgár nemzetgyűlés külügyi bizottsága szerdán nyilatkozatot adott ki, amelyben elítéli erőszak alkalmazását a békés temesvári tüntetők ellen, hangsúlyozva, hogy a problémákat egyedül békés úton lehet megoldani. Koszta Andreev, a Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára élesebben fogalma-zott, amikor személyi diktatúrának, Európa legkegyetlenebb rezsimjének nevezte Ceausescu rendszerét. Megbélyegezte a román városokban bekö-vetkezett vérontást Zselju Zselev, a DESZ elnöke és Konsztantin Trencsev, a Podkrepa szakszervezet vezetője. A tüntetések is folytatódtak szerdán a román nagykövetség előtt és a parlament közelében is, Hrisztofor Szabev szerzetes-pap misét mondott a temesvári áldozatokért. A román nagykövet tiltakozását jelentette be, azt a választ kapta azonban, hogy Bulgária új politikája az eddigitől eltérő módon kezeli a hasonló helyzeteket, mert a köz véleményét kívánja kifejezni. (A tüntetők egy csoportja magyar zászlót próbált szerezni nagykövetségünktől, jelezve, hogy tudják: a temesvári áldozatok jelentős része magyar. Természetesen nem kaptak. Viszont a román nagykövetség néhány nap múlva maga is Ceausescut és diktatúráját ítélte el.)

(Zárójelben A tudósítók tájékoztatására – 1989. december 21. Az országgyűlés március 16-i hatállyal feloszlatta önmagát. Ez lehetővé teszi, hogy március második felére kiírják a parlamenti választásokat. Az erről szóló határozatot a képviselők két tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül fogadta el. Ezt megelőzően az országgyűlés 252 szavazattal, 23 ellenszavazattal és 52 tartózkodás mellett elfogadta a jövő évi költségvetést. Az ülés kezdetén az országgyűlés felhívással fordult Románia nemzetgyűléséhez és a világ parlamentjeihez. Ebben kifejezte megdöbbenését és aggodalmát a romániai fegyveres megtorlás miatt, amelyet a leghatározottabban elítél, és a fegyveres megtorlások megakadályozására nemzetközi összefogást sürget…

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

Köszönjük a látogatást! Thanks for visit!