Az otthoni betegápolás

Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

Egyéni keresés

-Köszöntjük a Változó Világon!-

Ma: 

21. század : 2001 + H | 2002 + H | 2003 + H | 2004 + H | 2005 + H | 2006 + H | 2007 + H | 2008 + H | 2009 + H | 2010 + H | 2011 + H | 2012 + H | 2013 + H

20. század : 1949 + H | 1980 + H

19. század : 1848 + H

A naptár

AZ ÉV 365+1 NAPJA

A TUDÁS 365+1 NAPJA

Bárki vagy, tudd, hogy hatalmadban áll megváltoztatni a világot!

Egy jobb világért

Ismeretterjesztő Könyvtár és Elektronikus Tudásszolgáltató

A tudás és tudásszerzés új kertje

CHANGING WORLD  W  | LE MONDE CHANGEANT  W  | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА  У  | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Translate this page

VÁLTOZÓ VILÁG

41.

AZ OTTHONI BETEGÁPOLÁS

Írta Fazakas László

Betegápolási Útmutató és Címtár

Az otthoni betegápolás

Gyakran kerülünk olyan helyzetbe, hogy magunk, vagy családtagunk, rokonunk, gyülekezeti testvérünk, szomszédunk stb. rövidebb-hosszabb átmeneti vagy végleges otthoni ápolásra szorul. Mi ilyenkor a teendő? Hova fordulhatunk segítségért? Mit kell tudnunk családtagunk otthoni ápolásáról? Könyvünkben főleg ezekre a kérdésekre kívánunk válaszolni. Elsősorban a hétköznapi élet gyakorlati apró, praktikus tudnivalói kaptak helyet, amelyek baj esetén támpontot, segítséget jelenthetnek a rászorulónak, hozzátartozójának, segítséget nyújtó embertársának. Törekvésünk, hogy hasznos tájékoztatással gyarapítsuk a lakosság ismereteit, és javítsuk a hívatásos és a nem hívatásos segítők közötti kapcsolatot.

A fentiekből következően a kötetet haszonnal forgatják majd a betegek, hozzátartozóik, civil és egyházi önkéntesek, a betegek önsegítő csoportjai és mindenki, aki laikus, tehát nem professzionális módon igyekszik segítséget nyújtani a betegek otthoni ápolásában.

Évszázadokkal ezelőtt, az ispotályok kialakulását megelőzően, a beteg embert otthon ápolták családtagjai. Később a kórházak sok gyógyítási-ápolási terhet levettek a beteg hozzátartozóinak válláról, a beteg kórházba került, egy számára idegen környezetbe. Jelenleg, az ezredforduló változó hazai társadalmában gazdasági kényszer, hogy a drága kórházi ágyat tehermentesítsük, pótoljuk, „kiváltsuk”, és helyette az ápolásra szoruló beteget otthonában ápoljuk. Ennek két előnye is van: általában mindannyunkra jellemző, hogy szívesebben betegeskedünk saját lakásunkban, a megszokott környezetben, ahol mi vagyunk otthon – ha már a bajban választani lehet. Sokkal jobb, ha szeretteink körében lehetünk és nem például egy zsúfolt kórteremben. Előnyösebb, mert nem kapunk fertőzést, és vitathatatlanul kényelmesebb, komfortosabb otthon, mint egy kórházban. Ugyanakkor olcsóbb a társadalombiztosítónak is: a drága kórházi benntartózkodást (például „hotelköltségek”) nem kell finanszíroznia. Egy-egy beteg otthoni szakápolása kevesebbe kerül az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, mint ha kórházban történne az ellátás. (A betegnek nem minden esetben olcsóbb, mert otthon a fűtést, világítást, a gyógyszereket stb. neki, illetve az őt gondozó családnak kell megtérítenie.) Az utóbbi évek komoly és pozitív egészségügyi döntése volt az otthoni szakápolás bevezetése. Más kérdés, hogy a jelenleg érvényben lévő rendeleteket, szabályokat gyorsabban lehetne a valós igényekhez, szükségletekhez igazítani.

Meg kell jegyeznünk, hogy az otthonápolás Magyarországon egyáltalán nem új keletű fogalom. Például a Bethesda Kórház diakonisszái már a múlt században nem csupán a kórház falai között ápoltak, hanem kimentek a rászorulókhoz, és házi beteggondozást végeztek. Tették ezt minden hozzájuk fordulóval, nemre, származásra, felekezetre való tekintet nélkül. Különösen a Filadelfia Egyesület diakonisszáinak otthonápolási szolgálatát kell ehelyütt is hálásan hangsúlyozni.

Mégis, az utóbbi évtizedben, érdekes módon elsősorban nem a hazai hagyományokat elevenítették fel, hanem egyes nyugati home care (otthonápolási) rendszereket adaptálták. Világosan látnunk kell, hogy az otthonában ellátandó betegnek sokféle szükséglete van. Didaktikai okokból – az egyszerűség kedvért – ezt három fő csoportra bontjuk:

- testi szükségletek,

- szociális szükségletek,

- lelki szükségletek.

A felosztás kicsit mesterkélt, mert a betegnek általában vannak szükségletei, s kevéssé érdekli, hogy azok elsősorban melyik fenti szükséglet-csoporthoz tartoznak. Őt és családját az izgatja, hogy kapja meg azt a tényleges, egymással összefüggő testi-, lelki-, szociális segítséget, amire szüksége van.