Európai Unió Enciklopédia | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

ÉAOP – Észak-Alföldi Operatív Program

ÉARFT – Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács

ÉARFÜ Kht. – Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.

EGK – Európai Gazdasági Közösség

Egyesült Királyság – Az Európai Unió egyik tagországa, 1973 óta

Egységes Európai Okmány (Single European Act) – Az 1987-ben ratifikált Egységes Európai Okmány kiegészítette és módosította a Római Szerződéseket, számos területen kibővítette a Közösség hatáskörét és finomította döntéshozatali eljárásait. Az együttműködési eljárás keretében minősített többségi szavazással történő döntéshozatal bevezetése az – egységes piac kiteljesítésének egyik alapvető igénye volt. Míg a politikai figyelem középpontjában az egységes piac célkitűzése állt, az Egységes Okmány megteremtette az 1970 óta fejlődő európai politikai együttműködés jogi alapjait. A Maastrichti Szerződés az Egységes Európai Okmánnyal megkezdett elmélyülési folyamat folytatása.

EH – Ellenőrzési Hatóság

EHA – Európai Halászati Alap

EIB – Európai Beruházási Bank

EK – Európai Közösség

EK Bíróság (Court of Justice of the European Communities) – Az Európai Közösségek Bírósága  feladata, hogy biztosítsa a közösségi jog egységes alkalmazását. Ezt konkrét ügyekben való eljárás és az EK-jog értelmezése során. A Bíróság 15 tagból áll, székhelye Luxemburgban található.

EKOP – Elektronikus Közigazgatás Operatív Program

Elnökség – Az Európai Unió vezetésének egyik sajátos formája.
1958 – Belgium – Németország
1959 – Franciaország – Olaszország
1960 – Luxemburg – Hollandia
1961 – Belgium – Németország
1962 – Franciaország – Olaszország
1963 – Luxemburg – Hollandia
1964 – Belgium – Németország
1965 – Franciaország – Olaszország
1966 – Luxemburg – Hollandia
1967 – Belgium – Németország
1968 – Franciaország – Olaszország
1969 – Luxemburg – Hollandia
1970 – Belgium – Németország
1971 – Franciaország – Olaszország
1972 – Luxemburg – Hollandia
1973 – Belgium – Dánia
1974 – Németország – Franciaország
1975 – Írország – Olaszország
1976 – Luxemburg – Hollandia
1977 – Egyesült Királyság – Belgium
1978 – Dánia – Németország
1979 – Franciaország – Írország
1980 – Olaszország – Luxemburg
1981 – Hollandia – Egyesült Királyság
1982 – Belgium – Dánia
1983 – Németország – Görögország
1984 – Franciaország – Írország
1985 – Olaszország – Luxemburg
1986 – Hollandia – Egyesült Királyság
1987 – Belgium – Dánia
1988 – Németország – Görögország
1989 – Spanyolország – Franciaország
1990 – Írország – Olaszország
1991 – Luxemburg – Hollandia
1992 – Portugália – Egyesült Királyság
1993 – Dánia – Belgium
1994 – Görögország – Németország
1995 – Franciaország – Spanyolország
1996 – Olaszország – Írország
1997 – Hollandia – Luxemburg
1998 – Egyesült Királyság – Ausztria
1999 – Németország – Finnország
2000 – Portugália – Franciaország
2001 – Svédország – Belgium
2002 – Spanyolország – Dánia
2003 – Görögország – Olaszország
2004 – Írország – Hollandia
2005 – Luxemburg – Egyesült Királyság
2006 – Ausztria – Finnország
2007 – Németország – Portugália
2008 – Szlovénia – Franciaország
2009 – Csehország – Svédország
2010 – Spanyolország – Belgium
2011 – Magyarország – Lengyelország
2012 – Dánia – Ciprus
2013 – Írország – Litvánia
2014 – Görögország – Olaszország
2015 – Lettország – Luxemburg
2016 – Hollandia – Szlovákia
2017 – Málta – Egyesült Királyság
2018 – Észtország – Bulgária
2019 – Ausztria – Románia
2020 – Finnország

Előcsatlakozási alapok (Pre-accession funds) – Az EU által a tagjelölt országok számára biztosított pénzügyi források, amelyek célja a csatlakozásra való felkészülés támogatása. Három ilyen alap létezik, a PHARE, illetve a 2000-ben elindított SAPARD és ISPA.

Előcsatlakozási stratégia (Pre-accession strategy) – Az EU által kidolgozott, a közép- és kelet-európai országok csatlakozását elősegítő stratégia, amelyet az 1994. decemberi esseni csúcson fogalmaztak meg.

EMIR – Egységes Monitoring Információs Rendszer

EMOP – Észak-Magyarországi Operatív Program

EMVA – Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap

ENSZ-EGB – ENSZ Európai Gazdasági Bizottság

EPO (European Patent Office) – Európai Szabadalmi Hivatal

ERFA – Európai Regionális Fejlesztési Alap

ESDP (European Spatial Development Perspective) – Európai Területfejlesztési Tervek

EMVA – Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap

ENSZ-EGB – ENSZ Európai Gazdasági Bizottság

ERASMUS (European Community Action Scheme for the Mobility of University Students) – Felsőoktatási intézmények közös szakmai együttműködését és hallgatócserét elősegítő multilaterális EU program a SOCRATES programon belül.

ERFA – Európai Regionális Fejlesztési Alap

ESDP – European Spatial Development Perspective (Európai Területfejlesztési Tervek)

ESZA – Európai Szociális Alap

Észtország – Az Európai Unió egyik tagországa, 2004 óta

ETCS – European Train Control System (Európai Vonatbefolyásolási Rendszer)

EU15 – Az Unió 15 tagállama a 2004-es bővítés előtt

EU25 – Az Unió 25 tagállama a 2004-es bővítés után

EU27 – Az Unió 27 tagállama a 2007 után

Európa az iskolában (Europe at School) – Az UNESCO és az Európa Tanács mozgalma iskolák részére, európai stúdiumok és tanórán kívüli tevékenységek bevezetésére.

Európai Bizottság (European Commission) – Az Európai Unió döntéselőkészítő, javaslattevő, s bizonyos esetekben végrehajtó, illetve végrehajtást ellenőrző szerve. A bizottság szó egyaránt vonatkozik a miniszterekhez hasonló tárcákkal rendelkező, a nemzeti kormányoktól és a Tanácstól függetlenül tevékenykedő, ún. biztosokból álló, jelenleg 20 fős politikai testületre, valamint az irányításuk alatt álló mintegy 20 000 fős hivatalnoki kar egészére. A Bizottság feladata a közösségi érdekek és a közösségi politikák megtestesítése.

Európai Bíróság (Európai Közösségek Bírósága) (Court of Justice of the European Communities) – Az Európai Közösségek legfőbb bírói fóruma, amely független testületként biztosítja a közösségi jog egységes alkalmazását. A luxemburgi székhelyű, 15 tagú Európai Bíróság további fontos feladta a közösségi intézkedések és szervek, valamint a közösségi jog betartásának törvényességi felügyelete.

Európai iskolák (european schools) – Az európai együttműködési programokban részvevő, az integrációs folyamatokban kiemelkedő szerepet játszó intézmények.

Európai Képzési Alapítvány (European Training Foundation – ETF) – 1995. január 1-jén létrejött, torinói székhelyű EU-ügynökség, amely a külső országokkal való oktatási együttműködés fejlesztését szolgálja. Feladata a szakoktatási és képzési reform támogatása a partnerországokban (azok az országok, amelyek jogosultak a PHARE a TACIS vagy a MEDA programok támogatásaira), az EU tapasztalatainak átadása, a Tempus program gyakorlati támogatása, valamint az EU és a partnerországok szakoktatási és képzési együttműködésének javítása.

Európai Központi Bank (European Central Bank) – Az unió központi bankja, amely 1998. óta működik. A közös valuta bevezetésével az unió monetáris politikájának formálója. 

Európai Megállapodások – A kelet-közép-európai országokkal megkötött társulási megállapodások elnevezése. A hagyományos társulási megállapodásoktól eltérően célként tartalmazzák a társulási viszonyt létesítő országok későbbi csatlakozását. A Magyarországgal kötött Európai Megállapodás 1994. február 1-én lépett hatályba. A megállapodás célja az ipari termékek szabad kereskedelmének megteremtése, a tőke, a szolgáltatások, a munkaerő-áramlás, valamint a letelepedés fokozatos liberalizálása és együttműködési célok megvalósítása egyéb területeken. A megállapodást, hatályba lépése óta több alkalommal módosították. 

Európai Ombudsman – Az EU állampolgárai, illetve az unió területén bejelentett székhelyű szervezetek és vállalkozások panasszal élhetnek az uniós közintézmények eljárásait, amennyiben azt méltánytalannak, igazságtalannak találják. Ezen panaszokat az ombudsman vizsgálja ki, akit az Európai Parlament választ meg. 

Európai Parlament (European Parliament – EP) – Az EU közvetlenül az állampolgárok által választott képviselőtestülete, amelynek jelenleg 626 tagja van, akik nemzetközi pártfrakciókba csoportosulva látják el munkájukat. Az Európai Parlament nem az EU fő törvényhozó szerve, mivel jogalkotó, döntéshozó szerepe korlátozott.

Európai Szociális Alap (European Social Fund – ESF) – Az EU strukturális alapjainak egyike, amelyet 1958-ban szociális feladatot ellátó közösségi alapként hoztak létre. Fő célja a munkanélküliség elkerülése érdekében a munkavállalók átképzésének, a változásokhoz történő alkalmazkodásának támogatása. Az Alap eredeti célja szerint csak kiegészítője a tagállami támogatási rendszereknek.

Európai Tanács – Az EU-tagállamok állam és kormányfőinek évente legalább kétszer ülésező testülete. A csúcsértekezletre minden elnökségi időszak végén kerül sor, rendkívüli üléseket pedig egy-egy konkrét eset megvitatására hívnak össze. A Tanács nem rendelkezik formális jogosítványokkal, mégis ez a testület hozza a legfontosabb politikai és stratégiai döntéseket.

Európai Unió – Az európai integráció szervezeti kerete, amelyet a Maastrichti szerződés hozott létre 1993. november 1-jével. Az Európai Unió három pilléren nyugszik. Ezek: az Európai Közösség, a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a bel-és igazságügyi együttműködés. Az Európai Unió 15 tagországból áll: Ausztria, Finnország, Svédország, Franciaország, Egyesült Királyság, Spanyolország, Portugália, Görögország, Írország, Belgium, Hollandia, Dánia, Luxemburg, Németország, Olaszország. Az Európai Unió egyelőre nem jogi személy, az Európai Közösségek (EK, Montánunió, Euratom) intézményeit használja tevékenysége során.  

Európai Unió Tanácsa (Council ot the European Union) – Az EU fő döntéshozó szerve, a jogalkotás elsődleges, de nem kizárólagos felelőse. Kormányközi alapon működő testület, ülésein a tagállamok kormányképviselői, általában miniszterei vesznek részt. A Tanácsot szokás ezért Miniszterek Tanácsaként is emlegetni. Mivel összetétele a napirend és a megoldandó problémák szerint alakul, a Tanácsot meg szokták különböztetni aszerint, hogy mely miniszterek találkozójáról van szó. Az ún. szektorális Tanácsok, a különböző szakminiszterek testületei foglalkoznak a különféle szakkérdésekkel (pl. mezőgazdaság, gazdasági és pénzügyek, környezetvédelem stb.). Kiemelt szerepet tölt be a Külügyminiszterek Tanácsa, az ún. Általános Ügyek Tanácsa (General Affairs Council), amely a politikailag érzékenyebb, illetve átfogóbb kérdésekkel foglalkozik, és sokszor a szektorális Tanácsok fellebbviteli fórumaként működik. A Tanács munkáját segítik, illetve készítik elő az ún. tanácsi munkacsoportok, illetve a COREPER, valamint a Tanács saját apparátusa, a Főtitkárság, amelynek élén főtitkár áll.

EUROSTAT (Statistical Office of the European Communities) – Európai Közösségek Statisztikai Hivatala

EURYDICE – Az 1980-ban létrehozott EURYDICE az EU információs hálózata, amely lehetővé teszi a nemzeti és közösségi hatóságok számára, hogy kérdéseket és válaszokat fogalmazzanak meg egymásnak, így Európa nagyban eltérő oktatási rendszereiről egy alapvető információtárat alakítsanak ki.

EWC – Európai Hulladék Katalógus EWC-kódok

Externalitás – Ez annak feltételezése, hogy a tevékenységek egy részével kapcsolatosan a költségek és a hasznok a partner országokban is megjelennek, ami megfelelő ellenőrzést és kompenzációkat igényelhet.