Vallási Útmutató és Címtár

Beszélgetések az Új Kertben

Kompetencia

Kreativitás

Tehetség

Boldogság

Uranosz: Gaia apa nélkül szült fia, Pontosz és a hegyek testvére, Gaia férje, az égbolt istene. Uranosz a tátongó Khaosz után magához ragadta az uralmat és magát nyilvánította a világ urának. Feleségül Gaiát választotta, akivel tizennyolc gyermeket nemzett, a Hekatonkheireket, a Küklópszokat, a Titánokat és a Titaniszokat. Azonban első hat fiát gyűlölte, és szörnyű külsejük miatt bilincsre verve a Tartaroszba börtönözte őket. Gaiát férje viselkedése nagyon bántotta és végső elkeseredésében a Titánokhoz fordult. Kérte őket álljanak bosszút apjukon. Kronosz vállalta anyja kérésének teljesítését, egy sarlót vett át tőle, majd mikor az beavatta tervébe elbújt és várt. Mikor éjszaka lett Uranosz szerelmesen közeledett feleségéhez, de ekkor Kronosz kitört rejtekéből, rárontott apjára, és könyörtelenül kiherélte. Uranosz sebéből vércseppek hullottak a földre és Gaia ezt magába fogadva megszülte az Erinnüszeket, a Meliászokat és a Gigászokat. Ezután Kronosz magát nyilvánította a legfőbb istennek, de nem élhetett békességben, mert Uranosz szörnyű jóslattal fenyegette meg, hogy fiainak egyike fogja megfosztani uralmától. Uranosz trónfosztása után békében élt tovább, feleségével Gaiával is kibékült és együtt segítettek Rheiának, hogy az meg tudja szülni Zeuszt, aki valóban fellázadt Kronosz ellen és megfosztotta uralmától.

Ajánlott irodalom

Görög mitológia

A tudás 365+1 napja

sorozatban

Február 15

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Cox, George William: Görög regék, 1991.

Graves, Robert: Görög mítoszok I–II, 1970.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hamilton, Edith: Görög és római mitológia, 1992.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Homérosz: Íliász, 1981.

Homérosz: Odüsszeia, 1985.

Homéroszi himnuszok, 1981.

Kerényi Károly: Görög mitológia, 1977.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Ovidius: Átváltozások, 1975.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Petz György: Kérdések és válaszok a görög mitológiáról, 1974.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Román József: Zeusz, 1966.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Tótfalusi István: Ki kicsoda az antik mítoszokban, 1993.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Görög regék, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

Zamarovsky, Vojtech: Istenek és hősök a görög és római mondavilágban, 1970.

A KÖNYVEK   ::   A MAGÁNKÖNYVTÁR   ::   A KÖZKÖNYVTÁR

A Változó Világ bölcsességei

Istenek ugyanis vannak, hiszen a róluk való tudásunk kézzelfogható. Amilyen formában azonban a tömeg őket hiszi, nincsenek; mert nem képzelik őket következetesen olyannak, amilyennek hiszik őket. Nem az tehát az istentelen, aki kiküszöböli a tömeg isteneit, hanem az, aki a tömeg hiedelmeit ráaggatja az istenekre. (Epikurosz)

Mondd meg, ki az istened, megmondom, ki vagy! (Szimeonov Todor)

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!