A könyv

 

 

 

  VISSZA

 

A Mester és Margarita

Írta Mihail Bulgakov.

A regényt először a Moszkva című folyóirat közölte rövidítve 1966 telén, de ez az első változat sokban különbözött az általunk ma ismert műtől. Bulgakov eredetileg egy, az "Ördögről szóló szatirikus műnek" szánta. Az első regényben még nem szerepelt a két címszereplő sem. A ma ismert regény sajátosan vegyít három cselekményvonulatot: egy fantasztikus történetet a Sátán kalandjairól és tevékenységéről az egykori Szovjetunióban, egy reális eseménysort az akkori hétköznapi élet jellemző mozzanatairól, és egy nagyon különös szemléletű és szép történetet Jézus és Poncius Pilátus helytartó kapcsolatáról.

A címszereplők csak késleltetve kapcsolódnak be a cselekménybe, tehát így lesz a tizenharmadik fejezet címe: A hős megjelenik. Ez a hős a Mester, aki ekkor még csak beszél szerelméről, Margaritáról. A női főszereplő, Margarita csak a tizenkilencedik fejezetben lép színre.

A regény rögtön fordulatos cselekménnyel kezdődik, nem vezeti be hosszadalmas előkészítés, hanem a ‘30-as évek Moszkvája tárul fel előttünk izgalmas és kaotikus valóságában. A Mester, aki történész, egy Jézus-regény megírása miatt szenved üldöztetést, majd elégeti a kéziratot - akárcsak Bulgakov a saját kéziratát -, és ideggyógyintézetbe kerül. Bulgakov regénye tartalmaz egy úgynevezett betétregényt is, és ez maga a Jézus-regény, vagyis a Mester alkotása. Pilátus, Júdás, Lévi Máté és Jézus történetének egyéni, "apokrif" változata bontakozik ki előttünk. Az ókori regény azonban nem ér véget Jesua, vagyis Jézus halálával, hanem tovább folytatódik, és Pilátus válik főszereplővé. Az ő sorsa csak a záró fejezetben rendeződik, amikor feloldozást nyer bűnei alól. Bulgakov Pilátusa jóindulatú, vívódó ember, de a hatalom, a hivatal, az uralmi rend képviselője, akinek úgy kell ítélnie, ahogy a hatalom rendszere diktálja.

A Mester sorsa sem zárul le a kéziratégetéssel, az idegklinikára meneküléssel. Szerelme, Margarita megmenti őt. A mű hősnője gyönyörű költői jelképévé válik az Asszonynak, aki szeret.

Bulgakov Wolandja maga a hatalmas Sátán, akit Goethe így ír le a regény mottójául választott Faust-részletben: "...Kicsoda vagy tehát?/Az erő része, mely/Örökké rosszra tör, s örökké jót művel." Woland feltárja a rosszat, leleplezi, megalázza és megsemmisíti mindazt, ami valóban alantas. Nincs nála erősebb a maga Hold sütötte, éjszakai fordított világában, a kíméletlen bosszúállás és a könyörtelen igazságosság birodalmában. ő tehát nem a jóval kibékíthetetlenül szembeállított rossz képviselője Bulgakov felfogásában. A természet és az emberi lét az ellentétek szembeállítása mellett azok egységét is magában foglalja.

A Mester és Margaritában egyvalami megingathatatlan: az etikai értékrend. Ezt képviseli és érvényesíti Jesua és Woland a spirituális hatalom szintjén, ezt a Mester és Margarita a szenvedésekkel teli földi életben, és ennek felismeréséhez közelít Lévi Máté és Iván, a két tanítvány.

A végén a szereplők saját mennyországukba távoznak, Margarita szavai álomba ringatják a Mestert: "Hallgasd, és élvezd, ami életedben sosem adatott meg neked: a csendet. Nézd, ott van előttünk örök hajlékod, amelyet jutalmul kaptál. Már látom a földig érő ablakot, a felfutó vadszőlőt, felkúszik egészen a tetőig. Ott a házad, a te örök lakod. Esténként, tudom, majd eljönnek hozzád azok, akiket szeretsz, akik érdekelnek és nem bosszantanak. Játszanak, énekelnek neked, és meglátod milyen andalító a szoba a gyertyafényben. Fölteszed elmaradhatatlan ócska kis sapkádat, és elalszol, elalszol mosolyogva. Az álom erősít, gondolataid feltisztulnak. Engem pedig soha többé el nem kergetsz magad mellől. Én fogom őrizni álmodat."

 

 

 

X

Hirdetés X

 

Nyitó oldal v Olvasószolgálat v Például teszteld internetkapcsolatod sebességét! v Médiaajánlat v Impresszum

Az oldal tartalma a Változó Világ Internetportál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 1988-2014

 

Site Meter

free counters