Online Kulturális Programmagazin

Országos Széchenyi Könyvtár

A világirodalom arcképcsarnoka

Művészeti Böngésző

Magyar Színházi Portál

Az irodalom kétféle:

- szépirodalom,

- szakirodalom.

A szépirodalom kétféle:

- költészet,

- próza.

Irodalom a Változó Világban

BDK levele

Szakirodalom? Itt a VÁLTOZÓ VILÁG

Költészet? Itt a 365+1 szép vers

Próza? Itt a 365+1 szép próza

Regény a regényben

Iwein Hartmann negyedik, 1200 körül befejezett Artúr-regénye. A mű Chrétien de Troyes Yvain ou le chevalier au lion című regényének szabad, verses fordítása. A prológusban Hartmann megismétli a Szegény Henrikben leírt életrajzi adatait. A mű Artúr udvarában, Kalogrenant elbeszélésével kezdődik utazásáról, ami amolyan regény a regényben: egy kútnál egy varázserejű törpe megszégyeníti, ez a sikertelen âventiure kihívás a lovagok számára. Iwein kilovagol, legyőzi és a váráig kergeti Askalont, ott azonban fogságba esik, és csak Lunete, Laudine úrnő bizalmasa segítségével menekül meg. Lunete egy korábbi szolgálatáért egy gyűrűt is ad neki, amely láthatatlanná teszi. Így látja egy ablakból, amint Laudine elsiratja a halott Askalont, és szerelemre (minne) gyullad iránta. Mivel a halott sebei a legyőző jelenlétében vérezni kezdenek, keresni kezdik a láthatatlan lovagot. Végül Laudine azt mondja, hogy a legyőzőnek kell az úr örökébe lépnie férjként és lovagként. Végül sor kerül az esküvőre. Iwein lesz a kút őre, elsőként Artúr udvarával szemben kell megállnia, ez Keie legyőzésével sikerül is, az udvar ünnepli őket.

Anyegin Puskin romantikus verses regénye, az orosz irodalom egyik klasszikusa. Belinszkij az orosz élet enciklopédiájának nevezte, mert a szöveg a 19. századi viszonyokat több síkon, szociográfiailag is ábrázolja, így az olvasó elé tárulnak többek között az irodalom, az orosz irodalmi élet problémái, az orosz nyelv használatának problémája, az oktatás helyzete, a város és a falu ellentéte. A mű 1823 és 1831 között, részletekben íródott és került publikálásra.[3] A vers úgynevezett Anyegin-strófában íródott, sajátos rímképlettel Szerkezetét tekintve több síkon is értelmezhető, „regény a regényben”: az Anyegint olvasva egy verses regény születésének is szemtanúja az olvasó.

Az eltűnt idő nyomában Marcel Proust jószerivel egyetlen hatalmas regényfolyam bő 3000 oldalán beszéli el egész életén át, hihetetlen intenzitással gyűjtött benyomásait, a megélt valóság és a képzelet oly gazdag és sokrétű fikcióit. “… Halálom előestéjén kezdek munkához” – írja az Eltűnt idő nyomában főhőse. Valójában a mű genezisét attól az estétől kell számítanunk, amikor a gyermek Proust először várta anyját, hogy csókkal búcsúzzék tőle, amikor először sétált az illiers-i nagy kertben, s talán még inkább attól a naptól, amikor kilenc éves korában elfogta az egész életét megrázó, első asztmaroham, a fojtogató köhögés. A megtalált időben, amikor minden illúzióját elveszítette, akkor ragyog fel – regényfolyamának utolsó kötetében – az élet értelme, vagy legalábbis Proust életének megtalált lényege: az alkotás. Ismét Guermantes-ékhoz látogat, s könyvtárszobájukban hirtelen felvillan benne a felismerés tisztaságával, hogy egyetlen feladata van, amely egyben életének és sorsának megoldása is lesz: hiába való életét, az idő s az élet kölcsönhatásának csodálatos titkait kell megírnia. Proust leveleiből tudjuk, hogy A megtalált idő híres jelenetét, az elbeszélő önmagára ébredésének nagy pillanatát a Swann-nal párhuzamosan vetette papírra. Mindez azt bizonyíthatja, hogy amikor Proust a nagy mű megírásához hozzákezdett, lényegében tisztán látta annak teljes szerkezetét és akár terjedelmét is. Tán azt is sejtette, hogy a regényfolyam zárógondolatait élete utolsó óráiban veti majd papírra…Proust nem tétova életének végén jutott arra a következtetésre, hogy csak a művészet emelheti értelmessé és maradandóvá egész múltját, csak az adhat igazi gyönyört és egyben tartalmat mindannak ami megtörtént és ami létezik.

A Mester és Margarita Mihail Bulgakov regényét először a Moszkva című folyóirat közölte rövidítve 1966 telén, de ez az első változat sokban különbözött az általunk ma ismert műtől. Bulgakov eredetileg egy, az "Ördögről szóló szatirikus műnek" szánta. Az első regényben még nem szerepelt a két címszereplő sem. A ma ismert regény sajátosan vegyít három cselekményvonulatot: egy fantasztikus történetet a Sátán kalandjairól és tevékenységéről az egykori Szovjetunióban, egy reális eseménysort az akkori hétköznapi élet jellemző mozzanatairól, és egy nagyon különös szemléletű és szép történetet Jézus és Poncius Pilátus helytartó kapcsolatáról. Folytatás

A szakítás Graham Greene művében egy londoni író, Maurice Bendrix bőrébe bújik, aki éppen saját története megírásán dolgozik. A mű elején Maurice megosztja olvasóival, hogy kizárólag szakmai érdekekből legyeskedett egy hivatalnok felesége körül. Az író egykönnyen rávette Sarah-t közeledésével, hogy csalja meg férjét. A férfi számításaiba azonban hiba csúszik, mikor hódítása közben valóban beleszeret Sarah-ba. Mégis - egy szokványosnak induló napon – nagy hirtelenséggel véget ér viszonyuk. A férfi elhatározza, hogy utánajár, min bukott el kapcsolatuk és mi történhetett Sarah-val. Ebből a pontból kezd kibontakozni a cselekmény.

A kudarc (1988) Kertész harmadik műve tulajdonképpen regény a regényben. A narrátor-író, az Öreg, aki a feleségével egy budapesti garzonlakásban él, a Sorstalanság megírásának és kiadásának körülményeit beszéli el. Új regényéhez keres ihletet, amikor megtalálja egy korábban elkezdett regényét, A kudarc-ot. A könyv második, nagyobb része Köves életét beszéli el, aki újságíróként egy távoli totalitárius "szép új világba" (az ötvenes évek elejének Magyarországára) utazik. A több idősíkon játszódó, önéletrajzi jellegű regényben Köves kimondja: "Én csak a számomra lehetséges egyetlen regényt írhatom meg", ami úgy is érthető, hogy a szerző az egész életművét egyetlen regénynek tekinti.

Irodalom ajánlása

Aki Á-t mond, mondjon B-t - vagy legalább mondja meg, hol található ez a bizonyos B.

Erre szolgál a hagyományos irodalomajánlás. Ez fontos, de kényes aktus. Sokat ront a helyzeten, ha valakiben erős negatív érzéseket hagyott az iskolai kötelező irodalom intézménye. Érdemes ezt feldolgozni, és helyre tenni.

A portálon egyre több helyen, egyre szélesebb körben szerepel a témához kötődő ajánlott irodalom. Ebből külön oldalon egy egységes gyűjteményt készítünk, egy bizonyára nem meglepő címmel:

Ajánlott irodalom

Köszönettel veszünk minden észrevételt, javaslatot.

Ajánlott irodalom

A kultúra világa - A képzőművészetek/A zene/A színház és a film, 1960

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Cox, George William: Görög regék, 1991.

Csirszka János: Élményterápia, 1993

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hamilton, Edith: Görög és római mitológia, 1992.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu