Eurorégiók

Határ menti gazdasági lehetőségek

Öt ország határ menti térségeit fogja össze a Kárpátok Eurorégió, amely legutóbb Kassán tartotta tanácsülését. A szervezet nemzetközi titkársága Nyíregyházán van. A titkári, illetve ügyvezető igazgatói teendőket Majorné László Brigitta látja el, aki munkájuk bemutatásakor elöljáróban azt mondta el, hogy hazánk észak-alföldi régiója is kapott anyagi támogatást a Kárpátok Eurorégiótól.

Éppen tíz éve nem is annyira anyagi, inkább politikai, kulturális és humanitárius megfontolásból kezdték szervezni a megalakulását. A szervezet, amely azóta a népek közti híd szerepét is betölti. Hazánk keleti szegletéből Szabolcs, Hajdú-Bihar, Szolnok, Borsod és Heves megye tartozik a szervezethez, illetve Ukrajna, Románia, Lengyelország és Szlovákia határ menti térségei alkotják még a Kárpátok Eurorégiót.

A régió megalakuláskor 53 ezer négyzetkilométer területen ötmillió lakos élt, most 161 ezer négyzetkilométer tartozik a nagy régióhoz 16 millió lakossal. A szervezet beváltotta a hozzá fűzött reményeket, eredményesnek bizonyult. Kassán 1995-ben amerikai alapítványok segítségével az eurorégió tanácsa hozta létre a Kárpátok Alapítványt, amelyhez pályázatokat lehet benyújtani anyagi támogatásra. Azóta nyíregyházi székhellyel megalakult a régió kisebbségi tagozata, amely már két kulturális és politikai fórumot tartott az alapítvány anyagi támogatásával. A Nyírségi Ősz rendezvényét is támogatta az alapítvány. Berettyóújfalun pedig nemzetközi konferenciát tartottak, az alapítvány segítségével. Jászfényszaru például a kulturális örökségének ápolásához kapott segítséget. Folyamatban van a Kárpátok Eurorégió Élő Tisza című programja, amely az árvízvédelem és a környezetvédelem szolgálatába áll majd.

NSZ 2002. december 17. Szerző: N. L.

Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió

6722, Szeged, Tábor u. 7/b., 62/ 548-090, fax: 62548090

Virág Tamás

Ötéves a DKMT eurorégió
Felélénkül a határon átnyúló együttműködés

Éppen öt éve, 1997. november 21-én írták alá Szegeden a Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió alapító okiratát. Ebből az alkalomból ma Temesváron gyűlnek össze Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok, továbbá Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény megye, valamint Vajdaság Autonóm Tartomány vezetői, hogy visszatekintsenek a megtett útra.

A célokhoz és a reményekhez képest kevés történt az elmúlt fél évtizedben, de talán éppen annyi, amennyit a lehetőségek megengedtek. Az 1997-es aláírásra például azért csak akkor és nem korábban kerülhetett sor, mert az 1996-ban megválasztott Emil Constantinescu elnök elnöki rendelettel akkor engedélyezte a román megyéknek, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben nemzetközi szerződéseket írhassanak alá. Hasonló központi engedélyre volt szüksége Bosko Perosevics akkori vajdasági miniszterelnöknek, hogy tartománya nevében aláírhassa az együttműködési megállapodást. Az akkori Jugoszlávia egyfajta számkivetettje volt a nemzetközi közösségnek, a határon átnyúló nemzetközi együttműködés minden formában fontos volt a hatalmon lévők számára. Mindazonáltal Brüsszelben tudtul adták, hogy európai pénzből semmit nem támogatnak, amiben jugoszláviai állami szervezetek is részt vesznek.

A DKMT eurorégió egyfajta ernyő-szervezet, amelyből a megalakulás kompromisszumai miatt kimaradtak a városok, a térség legfontosabb szervezőerői. Az akkori jugoszláv politika követelésére alakult így: nem kellett az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat, köztük a nemcsak ellenzéki, hanem magyar irányítás alatt álló Szabadkát felvenni a szervezetbe. Román részről azt kényszerítették ki, hogy az egész nyugat-romániai régió tagja lehessen a szervezetnek, tehát Hunyad megye is, amelynek nincs határszakasza, és Krassó-Szörény, amely csak Jugoszláviával érintkezik. De ugyanígy került be Jász-Nagykun-Szolnok megye, amely egyfajta belső légüres térbe került Budapest és Debrecen között Magyarországon, és próbált valamerre orientálódni.

A tényleges együttműködést nem annyira a DKMT-ben részt vevő megyék végezték, mint inkább egymással rendszeres munkakapcsolatban lévő szakmai csoportok: rendőrök, vámosok, határőrök, gazdasági kamarai ügyvivők, és természetesen az egymással kereskedni akaró vállalkozók. Ugyancsak élő együttműködés van az eurorégió egyetemei között.

Az alapító vezetők többsége személyesen is elkötelezett volt a határon átnyúló együttműködés ügye mellett. Viorel Coifan Temes megyei tanácselnök és Lehmann István Csongrád megyei közgyűlési elnök viszonylag korán veszített a választásokon, Bosko Perosevicset pedig meggyilkolták az újvidéki vásáron. 1999-ben megindult Jugoszlávia bombázása, a térség elitje és lakossága egyfajta tudathasadásos állapotba került. Sokan jogosnak tartották a szerb diktátor elleni támadást, ugyanakkor úgy érezték, a csapások nem a jugoszláviai politikai elitre hullanak, hanem az egyszerű emberekre, köztük magyarokra is.

1998-tól a négy magyar megye közül hármat fideszes többség irányított. Ők ugyan nem számolták föl a határon átnyúló együttműködésben való részvételüket, de passzivitásukkal jelezték, hogy a magyar–magyar kapcsolatokat fontosabbnak tartják, mint az európai típusú határ menti kooperációt. Sem elegendő pénz, sem elegendő politikai akarat nem jutott a DKMT eurorégió működésének kiteljesítésére. Igaz, megalakult Szegeden az állandó iroda, közös bankszámlát nyitottak, előkészítették egy nonprofit fejlesztési társaság megalakítását és több projekt együttes támogatásában egyeztek meg. Ezek közül a legfontosabbak a Szeged–Temesvár közti vasúti összeköttetés helyreállítása, illetve a Temesvártól Titelig tartó Bega-csatorna megtisztítása és újra hajózhatóvá tétele.

Úgy tűnik, megteremtődtek a feltételek, hogy az együttműködés felgyorsuljon. Jugoszláviában megkezdődött a privatizáció, ha nem is sima az út a nyugat-európai irányba, úgy tűnik, az ország stabilitása, politikai orientációja megőrizhető. Románia minden bizonnyal még ebben a hónapban NATO-tag lesz, és az Európai Unió tagságának is várományosa 2010 körül. Magyarországnak pedig a közeli csatlakozás miatt sürgető, hogy megerősítse a határ menti együttműködés Európában szokásos formáit.

Várható, hogy kísérlet történik a DKMT olyan átalakítására, amelyet az Európai Unió is elismer, és projektjeit támogatja. Ugyancsak várható, hogy a magyarországi helyhatósági választások eredményeképpen a közeljövőben a nagyvárosokat is teljes jogú tagként felveszik a szervezetbe.

NSZ 2002. november 21. Szerző: T. I.

Eurorégiós folklórfesztivál

Az 1997-ben megalakult, idén ötéves Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió, amely négy magyarországi, négy romániai megyét és a Vajdaságot fogja össze, hagyományteremtő szándékkal nagyszabású, mindhárom országot érintő folklórfesztivált rendez a héten. A programok június 25-én a Vajdaságban kezdődtek, 27-től Magyarországon folytatódnak és július 1-jén Romániában érnek véget. A magyarországi programok Csongrád megye településein, Zákányszéken, Makón, Maroslelén és Szegeden zajlanak majd – tájékoztatta szerkesztőségünket a fesztivált finanszírozó Csongrád Megyei Közgyűlés külügyekért felelős alelnöke, Botka László.

A DKMT tagjai összesen kilenc, országonként három-három együttessel vesznek részt az egyhetes utazó folklórfesztiválon. (Tizedikként, de csak a romániai programokon a magyarcsanádi Perenica együttes is részt vesz.) A csaknem háromszáz táncos két-két és fél napot tölt egy-egy országban, ahol különböző településeken tájelőadásokon vesznek részt, illetve egy-egy közös gálaműsort is adnak. Román, szerb és magyar táncokat nemcsak anyaországi együttesektől láthatunk, hiszen minden ország nemzetiségi táncosokat is benevezett a fesztiválra.

Csongrád megyébe június 27-én érkeznek a táncosok, és késő délután Makón, Apátfalván és Zákányszéken tájelőadásokon vesznek részt. Makón a házigazda Maros Táncegyüttes mellett a román Doina Banatului és a romániai szerb Infratirea együttes lép fel. Apátfalván a Kardos István Táncegyüttes a szerb Vrbas együttesét és a Romániából érkező Csűrdöngölőt látja vendégül. Zákányszéken a helyi Zabosfa mellett bemutatkozik a jugoszláviai Tisza Néptáncegyesület és az ugyancsak Vajdaságból érkező román nemzetiségű Doina. A szegediek június 28-án kora este találkozhatnak a román, szerb és magyar népviseletbe öltöző táncosokkal. A több száz táncos a Dugonics térről 19 órakor indulva menettánccal vonul végig a Kárász utcán és a Széchenyi téren. Együttes gálaműsorukat este 20 órától az Árboc utcai Alkotóháznál felállított szabadtéri színpadon tartják.

A fesztivál magyarországi szakmai programjait a Szeged Táncegyüttes, illetve annak vezetője, Nagy Albert szervezi.

NSZ 2002. június 27.

DUNA-KÖRÖS-MAROS-TISZA EURORÉGIÓ

A Kárpát-medence legnagyobb tájegysége a Nagy-alföld. Ennek déli részén a Tisza alsó szakaszának tágabb térségében, a Bácska, Bánát és a békés-csanádi löszhát kibővített környezetében alakult ki egy új regionális együttműködés. A térség részei korábban egymással szoros kapcsolatban álltak, gazdasági-politikai egységet képeztek, amelynek fejlődésére a térszerkezetet megbontó, nemzetközi politikai döntések markáns hatást gyakoroltak. A területet három részre osztotta a magyar-román-jugoszláv határ, ennek következményeként a térségi kapcsolatok vagy megszakadtak, vagy intenzitásuk csökkent. A rendszerváltást követően a térség országaiban - határmenti területeken különösen - megélénkült az érdeklődés a kapcsolatok felélesztése, szélesítése iránt.

Egy eurorégió furcsaságai

Az eurorégió számokban – ez a címe annak a négy nyelven – magyarul, románul, szerbül és angolul – megjelent könyvnek, amelyet nemrég mutattak be Szegeden. A könyv gondozója, Balogh Imre, a Csongrád megyei önkormányzat vezető főtanácsosa kérdésünkre elmondta: pénz hiányában régóta húzódott a terv megvalósítása. A határon átnyúló együttműködések többsége készít hasonló adatbázist, ez ugyanis az alapja annak, hogy jobban megismerjék egymást az együttműködő partnerek, és a konkrét projektekhez helyszínt válasszanak. Nagy gond, hogy megyei vagy regionális bontásban még nem minden országban gyűjtenek adatokat.

Mint ismeretes, a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégióban négy magyar megye – Bács-Kiskun, Csongrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok –, négy román megye – Arad, Temes, Hunyad és Krassó-Szörény –, valamint a Vajdaság Autonóm Tartomány működik együtt. A Vajdaságban nincs önálló statisztikai intézet, csak a szerbiainak egy kirendeltsége működik Újvidéken, s gondot okozott a vajdasági tartományi adatok elkülönítése. Amikor végül lett pénz az adatbázis elkészítésére – 2,6 millió forint az Országos Területfejlesztési Központ régiókohézióra, régiómarketingre elkülönített alapjából –, akkor pedig a munka tartalmi elemeinek hiánya okozott gondot. Nagyon fontos lenne tudni, de nincs adat például megyei bontásban a román területi GDP megoszlására. A vajdasági statisztikusok a külön kutatott adatok hiányát sok esetben becsléssel pótolták.

Magyar oldalról a KSH Csongrád Megyei Igazgatósága, román oldalról a Temes megyei statisztikai hivatal koordinálta a munkát. Némileg megkésett, némileg viszont korai volt az adatgyűjtés: Magyarországon 2001-ben, Romániában és Szerbiában viszont 2002 elején volt népszámlálás. Az adatok feldolgozása még egyik országban sem fejeződött be.

A határon átnyúló együttműködés egyik indoka, hogy a különböző országokban fekvő területek ugyanannak a gazdasági, földrajzi térségnek a részei. Jól mutatja ezt néhány adat, például a születéskor várható élettartam. A nagytérség kilenc közigazgatási egységében alig van eltérés ebben a mutatóban; a férfiak 66-67, a nők 73-74 évre számíthatnak. Nagyobb a szóródás a munkanélküliek számában: 2000-ben a legalacsonyabb – 7,6 százalék – Temes megyében volt az arány, a legmagasabb – igaz, a 26,6-os adat csak becsült érték – a Vajdaságban. Azt gondolná az ember, Magyarországon jut a legtöbb gépkocsi ezer lakosra. Kiderül azonban, hogy Temes megyében 300, Bács-Kiskunban 250, Csongrádban 225 gépkocsit használnak ezer lakosonként. A tízezer lakosra jutó praktizáló orvosok számában Csongrád megye 46 orvossal az első, Temes 35-tel a második.

Vannak „gyanús” adatok is a kiadványban – ezek azonban az adatközlés esetlegességéből származhatnak. Például amíg Magyarországon és a Vajdaságban a lakások átlagos alapterülete 100 négyzetméter alatt van, addig a román megyékben 150 négyzetméter körüli adatok olvashatók. Ám valószínű, hogy egy következő kötetben a szerkesztők már tanulnak a most elkövetett hibákból, és a statisztikai adatgyűjtés is közelíteni fog az Európai Unióban használatos módszerekhez. Tehát tudható lesz, mi mennyi.

NSZ 2002. május 22. Szerző: Tanács István

Duna-Dráva-Száva Eurorégió

7621, Pécs, Szécheniy tér 9., 72/ 500-401, fax: 72500405

Varga Sabján László

West/Nyugat-Pannonia (Hármas Duna-vidék) Eurorégió

9021, Győr, Árpád út 32., 96/ 522-210, fax: 96522223

Varga Marianna

Vág-Duna-Ipoly Eurorégió

2800, Tatabánya, Fő tér 4., 34/ 333-146, fax: 34312419

Benkő Ferenc

Magyar–szlovák eurorégió. Egy évvel ezelőtt, 1999. július 3-án írták alá a Vág–Duna–Ipoly Eurorégió alapító okiratát Komárom-Esztergom és Pest megye közgyűlési elnökei, valamint Nyitra kerület elöljárója. A közelmúltban – június 29-e és július 2-a között – a Komárom megyei Neszmélyen négynapos tudományos és kulturális rendezvénysorozattal emlékeztettek az évfordulóra, s vitatták meg az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit és feladatait. A magyar és szlovák statisztikusok igen reprezentatív kivitelű és gazdag tartalmú kiadványban mutatták be az eurorégióra vonatkozó fontos információkat. A háromnyelvű (angol, magyar és szlovák) publikáció anyagában tallózva villanthatunk fel néhány tényt, adatot erről az eurorégióról, amelynek 15 000 négyzetkilométer területén 606 településben kereken 2 millió ember él.
A 117 kilométeres közös államhatár nem teljesen azonos adottságú és fejlettségű, de számos szempontból hasonló területeket választ el. Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék (GDP) dollárban mért értéke a nyitrai kerületben 3048, Pest megyében 3589, Komárom-Esztergom megyében pedig 3979. A szlovák oldalon a foglalkoztatottaknak nagyobb hányada dolgozik a mezőgazdaságban és az építőiparban, mint a két magyar megyében, az utóbbiakban az ipar aránya nagyobb. A nyitrai földeken jobban fizetnek a kalászosok, a magyar oldalon viszont magasabb a burgonya, a cukorrépa, és a silókukorica termésátlaga. A Duna bal partján 100 hektár mezőgazdasági területre több mint másfélszer annyi szarvasmarha jut, mint a magyar oldalon, nálunk viszont a sertéstartás meghatározóbb.
Az elmúlt esztendő nem volt sikeresnek nevezhető Szlovákia gazdaságában. A növekedés üteme számottevően lelassult, az infláció felgyorsult, nőtt a munkanélküliség. A Nyitra kerületben jellemző 12 és fél százalékos munkanélküliségi ráta ugyan jobb a 16 százalék feletti szlovák átlagnál, de az eurorégió magyar oldalán Komárom-Esztergom megyében 6,5, Pest megyében 5,9 százalék az értéke.
Nem számottevő a különbség a határ két oldalán a népesedési helyzetben; a szlovák oldalon kisebb a halandóság, és ebből adódóan lassabban fogy a népesség. Több a házasságkötés, kevesebb a válás, az élveszületési arányszám azonban nem jobb, mint az érintett magyar megyékben. A lakásépítés intenzitása még az igen alacsony magyar értékeknél is kisebb, tízezer lakosra kereken 9 építés jut; ez a mutató Komárom-Esztergom megyében 14, Pest megyében – az agglomerációnak köszönhetően – 41. Az épített lakások átlagos alapterülete azonban a szlovák oldalon a magyar érték másfélszerese. Ezer lakosra Nyitra kerületben kereken 30 százalékkal több közúti jármű jut, mint nálunk. A magyar oldalon a távbeszélő-fővonal sűrűsége ugyancsak mintegy 30 százalékkal haladja meg a szlovák értéket.
Miután Fejér és Veszprém megye is jelezte csatlakozási szándékát, tárgyalások folynak az eurorégió bővítéséről. Ha ez megvalósul, akkor a régió területe 24 000 négyzetkilométer lesz, s a régió 940 településén 2,84 millió ember él majd.

Kovács Tibor

Ipoly Eurorégió

2660, Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem út 12., 35/ 300-226, fax: 35300226

Németh Péter Mikola

Nemzetközi Ipoly eurorégió alakult

NSZ 2002. október 8. Szerző: Tudósítónktól

Nemzetközi Ipoly eurorégió alakult Balassagyarmat és a szlovákiai Ipolyság település önkormányzatainak kezdeményezésére. Székhelye az Ipoly túloldalán fekvő Ipolyság (Sahy), míg a szövetség elnöki tisztét Juhász Péter, Balassagyarmat polgármestere tölti be. Juhász Péter érdeklődésünkre elmondta: kiemelkedően fontos eseményről van szó, mert a történelmileg együvé tartozó, de az Ipoly határfolyó két partján elterülő régiók olyan egyesülést hoztak létre, amely a kultúra, az idegenforgalom, a gazdaság, egyszóval az élet számos területén összekapcsolja a magyar és szlovák embereket a mesterségesen elválasztott területeket. A gazdasági, infrastrukturális fejlesztéseken túl a magyar–szlovák eurorégiós együttműködés az alapítók szándéka szerint kiterjedne az egészségügy, környezetvédelem területére éppúgy, mint egy katasztrófa esetén a kölcsönös segítségnyújtásra.

Neogradiensis Eurorégió

3100, Salgótarján, Rákóczi út 36., 32/ 421-400, fax: 32421400

Holles Miklós

Megalakul a Neogradiensis eurorégió

A "történelmi Nógrád-Novohrad megye" területén szlovák oldalon a poltári, nagykürtösi és a losonci járás, illetve a magyar oldalon Nógrád megye képviselői egy határon átnyúló interregionális együttműködéstű létrehozásáról írtak alá szándéknyilatkozatot e héten Losoncon az önkormányzati hivatalban.

A két ország közötti együttműködéssel foglalkozó - magyar és szlovák helyszíneken az Európa Tanács, valamint a két ország belügyminisztériumai által rendezett - háromnapos nemzetközi konferencia zárónapján Losoncon szekcióüléseken folytatódott a munka, majd a végzettekről nyilatkozatot adtak át a résztvevők. Ebben ajánlásokat tesznek a két ország kormányainak többek között arra, hogy mielőbb kerüljön sor egy, a határon átnyúló együttműködést előmozdító, a területi önkormányzatok vagy hatóságok határon átnyúló kapcsolatával foglalkozó, az európai konvenció szellemében megfogalmazott kormányközi megállapodás aláírására.

A délelőtti - Határon átnyúló együttműködés a gazdaságfejlesztés területén címet viselő szekcióülésen többek között Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke is felszólalt. Az észak-magyarországi térség, s a vele szomszédos szlovákiai régió együttműködési lehetőségeiről szólt, hangsúlyozva, hogy az Európai Unió egyik legfontosabb célja az országok széles körű együttműködésének az előmozdítása, úgy, hogy ezáltal is enyhüljenek a még meglévő regionális különbségek. Mindehhez jelentős anyagi támogatást is nyújtanak, de csak abban az esetben ha az együttműködésben résztvevők jó tervekkel, életképes programokkal pályáznak a meghirdetett forrásokra.

A megye latin nevéről elnevezett Neogradiensis eurorégió létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot a szlovák partnerek mellett magyar részről Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, Puszta Béla Salgótarján polgármestere, továbbá a térség és városkörnyékek társulásainak elnökei, a megyei kereskedelmi és iparkamara, valamint agrárkamara elnökei írták alá. Az ezt követő sajtótájékoztatón Puszta Béla polgármester a Nogradiensis eurorégióról szólva hangsúlyozta: az a már működő Ipoly eurorégiónak nem váltja föl a helyét, nem vetélytársa, hanem vele együttműködő, kiegészítője kíván lenni. Az együttműködés legfontosabb céljai között a térség gazdasági teljesítőképességének és foglalkoztatásának javítását, a természeti források és mezőgazdasági adottságok közös kihasználását, a kutatási-fejlesztési és kereskedelmi kapcsolatok bővítését, a térség műszaki infrastruktúrájának, közúti, vasúti tranzitforgalmának fejlesztését jelölte meg a polgármester.

Ide sorolva még humán erőforrások jobb kihasználását, a szakmai együttműködést az oktatás, a kultúra, egészségügy, sport és szociálpolitika területét. Az aláírt szándéknyilatkozatban további hangsúlyt kapott a térség idegenforgalmának fejlesztése, környezetének védelme, az önkormányzati és kistérségi, civil szervezetek közötti kapcsolatok, s nem utolsósorban a meglévő határátkelők infrastruktúrájának javítása.

A résztvevők elfogadták a konferencia nyilatkozatát, amelyben szorgalmazzák, hogy a két ország kormánya fogalmazzon meg és írjon alá egy közös megállapodást a határon átnyúló együttműködésről, s alakítsanak kormányközi bizottságot az adódó problémák gyors és rugalmas megoldására. A konferencia utolsó aktusaként a losonci kereskedelmi központban megnyílt a régiók határon átnyúló együttműködését reprezentáló Region Kontrakt '99 nemzetközi kiállítás és vásár.

Szabó Gy. Sándor

Sajó-Rima Eurorégió

3630, Putnok, Kossuth út 5., 48/ 430-243, fax: 48430604

Tamás Barnabás

Kassa-Miskolc Eurórégió

3525, Miskolc, Városház tér 8., 46/ 348-879, fax: 46348801

Pfliegler Péter

Bihar–Bihor Eurorégió

Biharkeresztes

Fülöp Mihály

Megalakult a Bihar–Bihor eurorégió

Ötödik alkalommal rendezték meg Biharkeresztesen a Bihar–Bihor Expót, melyen hatvan cég képviseltette magát a határ mindkét oldaláról. A kétnapos kiállításon és vásáron önkormányzati, oktatási, turisztikai, gazdasági szakemberek szekcióüléseken vitatták meg a kistérségi eurorégióvá alakulás és az európai uniós csatlakozás hatásait a gazdasági vállalkozások és az önkormányzatok közötti kapcsolatokra, az idegenforgalom fejlesztésére. Mint Fülöp Mihály, Biharkeresztes polgármestere elmondta, az expó díszvendége, O’sváth György, az Európai Unió Bizottságának tiszteletbeli tagja kijelentette, az unió a következő időkben 20 milliárd eurót fordít a határ menti eurorégiók támogatására.

A Bihar–Bihor eurorégió megalakításáról szóló határozatot Bátori Géza, Bors polgármestere és Fülöp Mihály, Biharkeresztes polgármestere, a Hajdú-Bihar megyei határ menti társulás elnöke írta alá. A kistérségi eurorégió megalakítása 55-60 települést, mintegy 200 ezer lakost érint. A településeket eddig is összefűzte történelmi örökségük, a családi és üzleti kapcsolatok, melyek az eurorégió megalakításával hatékonyabbak lehetnek. Mint Fülöp Mihály tájékoztatta lapunkat, pályázatokon nyert pénzből akarják fejleszteni többek között a vadászatot, a turizmust, a gyógyászatot. Tükörprogramjaikkal hasonló terveket akarnak megvalósítani a határ mindkét oldalán, a határon túli településeken kiépíteni a vízvezetékeket, határon innen a szennyvízcsatornákat, s öszszekapcsolni a 4-es főútvonalat a 42-es út nagyvárad–kolozsvári szakaszával. Közös törekvés, hogy a határon átnyúló kezdeményezések révén kiegyenlítődjön a két térség gazdasági fejlődése.

NSZ 2002. április 23. Szerző: Cs. E.

Viták, elemzések

Euroregionalitás

Előadásomban két észak-kelet-magyarországi tervezésstatisztikai régióról, az Észak-Alföldről és Észak-Magyarországról lesz szó. Nyilvánvaló, hogy az euroatlanti csatlakozási folyamatok, illetve ezeknek a térségeknek a felzárkóztatása szempontjából korántsem mellékes, hogy itt egy nagyon hosszú határszakasz húzódik. Az MTA-RKK debreceni csoportjában kollegáimmal együtt elsősorban az ukrán és a román határszakasz problematikáját vizsgáltuk. Ennek a határszakasznak témánk szempontjából nagyon fontos az a része, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét és Hajdú-Bihar megyét érinti, hiszen ezen a határszakaszon gyűrűzhetnek be azok a hatások, amelyek jótékonyan segíthetik elő vagy éppen gátolhatják és visszafoghatják ezeknek a területeknek a felzárkózását, fejlődését.
Általánosságban először is megállapíthatjuk, hogy az e határszakasz közelében fekvő települések, kistérségek nagyon periferikus helyzetűek. Mégpedig nem csak a mi oldalunkon: a Trianon után a határok túloldalára került területek ma már szintén elmaradottak. A 119 határ menti település általános társadalmi, gazdasági fejlettségét jellemző módon kifejező faktorértékek nagyon kedvezőtlenek ebben a térségben. Tehát amikor EU-csatlakozásról, az elmaradott térségek felzárkóztatásáról van szó, akkor nyilvánvalóan figyelembe kell vennünk azt a körülményt, hogy a határ kétoldalán olyan térségek vannak, amelyeknek a gazdasági helyzete rossz, és lehetőségei is nagyon korlátozottak.
Az euroregionális szervezetek jelentik a határon túlnyúló kistérségek, nagyobb területek, régiók közötti együttműködés legmagasabb szintű kereteit. Az utóbbi időben ezért valóságos régióalapítási láz lett úrrá az érintetteken. Mára több mint száz eurorégió van, de azt is tudjuk, hogy ezeknek legfeljebb egyharmada úgy-ahogy működőképes. Ez is inkább kereskedelmi kapcsolatokat jelent. Igazából klasszikusan integrációs szervezetnek az eurouniót lehet tekinteni, amelyik teljes mértékben megfelel az ilyen szervezetekkel szemben támasztott elvárásoknak.
Mit lehet a szerepe ezeknek az euroregionális szervezeteknek az együttműködés javításában Kelet-Magyarországon? Ezek a szervezetek rendkívül sokat tehetnének a fejlődés, a felzárkóztatás érdekében, ha megfelelő gazdasági, kohéziós erőt tudnának képviselni. De sajnos ezeknek a szervezeteknek, szerveződéseknek az erőforrásai a legtöbb esetben olyan gyengék, hogy saját elemi egységeik megfelelő működtetésére sem képesek - különösen nem a jelenlegi helyzetben. Vegyük például a Kárpátok Eurorégió esetét, amely 1993-ban jött létre. Az alapítók szándékai szerint segítenie kellett volna az öröklött történelmi hátrányok leküzdésében, és a térség új fejlődési pályára állításában. Csakhogy a Kárpátok Eurorégió működése jobbára máig is formális. Vannak kezdeményezései, pályázatokat hirdet, készülnek programok, összeül a régiótanács, és így tovább. De sok minden jelzi azt is, hogy alapvető probléma van vele. Az eurorégió például területileg hihetetlenül felduzzadt. Ma már 161 ezer négyzetkilométer területen 16 millió lakost tömörít. Ez elnehezíti, operatív értelemben lelassítja, megbénítja a szervezetet.
Ezért aztán kézenfekvő, hogy az itt elhelyezkedő területek, megyék egyre inkább arra törekszenek, hogy valamilyen módon kisebb, befoghatóbb eurorégiós szervezetet hozzanak létre. Ennek jele, hogy múlt év októberében már Kárpátalja megye, Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Interrégió néven egyesülést hozott létre a nagy eurorégión belül, amelyhez egyébként nemrégiben Hargita megye is csatlakozott. Mára a megvalósulás közelébe került egy további kisebb eurorégió létesítése is, amely Hajdú-Bihart és a romániai Bihar megyét fűzné egybe. Ez egy nagyon reális elképzelés, hiszen itt hajdanvolt történelmi térszerkezeti egységek kapcsolódnának össze. Elképzelhető, hogy a jövőbeni fejlődés útja az ilyen típusú régiók létrehozása lesz.
Amennyiben ebben a folyamatban minden érintett ország az uniós csatlakozási folyamatok pozitív hangsúlyaira épít, és az együttműködésben rejlő lehetőségeket keresi, akkor én azt mondom, hogy méltán lehetünk optimisták a jövőt tekintve.

Baranyi Béla [Beszélő]