Európai Unió Enciklopédia

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

K

L

M

N

O

P

R

S

SZ

T

U

V

Z

A

Tanulmányok

Tanulmányokat kínálunk,

keresünk,

közvetítünk,

bármilyen témában!

Net-Nyelv-Kultúra

Acquis communautaire – A francia eredetű kifejezés magyar jelentése: közösségi jogi vívmányok. Az acquis communautaire valójában az EU teljes joganyagát jelenti. A Közösségek alapító Szerződésein, illetve azok módosításain, kiegészítésein, valamint a Szerződések alapján folyó, ún. másodlagos jogalkotás keretében megszületett jogszabályokon alapul. Az acquis-t az EU-hoz csatlakozó államoknak is el kell fogadniuk, ugyanis elismerése és adaptálása a belépés feltétele.

Ajánlás (recommendation) – Jogilag nem kötelező jogi aktus, amit azonban a nemzeti bíróságoknak, ha a közösségi joggal kapcsolatos ügyekben járnak el, figyelembe kell venniük. Az ajánlás általában a címzetteihez egyfajta cselekvési és magatartási elvárásokat fogalmaz meg.

Amszterdami Szerződés (ASZ, Treaty of Amsterdam) – Az EU egyik (az alapító szerződéseket) módosító szerződése, amelyet 1997. október 2-án írtak alá, és amely 1999. május 1-jén lépett életbe. Az Amszterdami Szerződés többek között előremutató változásokat eszközölt a közös kül- és biztonságpolitika területén, jelentős döntéseket hozott a bel- és igazságügyi együttműködés szorosabbra tűzésében, az Unió szintjére emelte a foglalkoztatáspolitikát, valamint széleskörűen kiterjesztette az Európai Parlament döntési jogait.

ÁROP – Államreform Operatív Program

Ausztria – Az Európai Unió egyik tagországa, 1995 óta

AVOP – Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program

Folytatás

B

B2B – Vállalkozások között

B2C – Vállalkozások és ügyfelek között

Belgium – Az Európai Unió egyik alapító tagországa, 1957 óta

Bulgária – Az Európai Unió egyik tagországa, 2007 óta

Folytatás

C, Cs

CBC – Határokon Átnyúló Együttműködés a PHARE program keretében

Ciprus – Az Európai Unió egyik tagországa, 2004 óta

COMENIUS – Közoktatási alprogram a SOCRATES programon belül.

* * *

Csehország – Az Európai Unió egyik tagországa, 2004 óta

Csereprogram (exchange programme) – nemzetközi oktatási programok keretében szervezett oktató- illetve tapasztalatcserék.

Folytatás

D

 

VÁLTOZÓ VILÁG 34. Dánia  K     R     M

Dánia – Az Európai Unió egyik tagországa, 1973 óta

DAOP – Dél-alföldi Régió Operatív Programja

DDOP – Dél-dunántúli Operatív Program

Diszkriminációmentesség elve – Mindenkit egyenlő bánásmódban kell részesíteni tekintet nélkül nemére, nemzetiségére, nemi irányultságára, faji, vagy etnikai eredetére, vallására, hitére, fogyatékosságára, illetve korára.

DMR – Duna-Majna-Rajna víziút rendszer

Folytatás

E

ÉAOP – Észak-Alföldi Operatív Program

ÉARFT – Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács

ÉARFÜ Kht. – Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.

EGK – Európai Gazdasági Közösség

Egyesült Királyság – Az Európai Unió egyik tagországa, 1973 óta

Elnökség – Az Európai Unió vezetésének egyik sajátos formája. Bővebben

EK – Európai Közösség

ESZA – Európai Szociális Alap

Észtország – Az Európai Unió egyik tagországa, 2004 óta

ETCS (European Train Control System) – Európai Vonatbefolyásolási Rendszer

EU – Európai Unió

Euró – 1999.január 1-jén az euró lett az egységes európai valuta. Az euró bankjegyek és érmék 2002.január 1-jétôl kerültek forgalomba. Az euró logót a görög epszilon (ez a kultúra az európai civilizáció közös bölcsője) és az Európa szó első betűje nyomán alkották meg. A két párhuzamos vonal az euró stabilitását jelképezi.

Európa Nap – Az Európai Unió minden országában május 9-én ünneplik az Európa Napot, az európai integráció főállomását, annak emlékére, hogy Robert Schuman francia külügyminiszter - Jean Monnet, az akkori Francia Tervintézet vezetőjének ösztönzésére - 1950. május 9-i nyilatkozatában javasolta az első és második világháborúban egymás ellen harcoló európai országoknak, hogy szén-és acéltermelésüket vonják közös irányítás alá más európai országok felé is nyitott szervezet keretein belül. "Európát nem lehet egy csapásra felépíteni, sem általánosan integrálni. Konkrét megvalósításokra van szükség, de mindenekelőtt a tényleges szolidaritást kell megteremteni. Az európai nemzetek összefogásához szükség van arra, hogy Franciaország és Németország között megszűnjön az évszázados ellentét." Hat ország válaszolt a felhívásra, és 1951.április 18-án Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország aláírta az első Szén- és Acélközösséget (ECSC) létrehozó Párizsi Szerződést.

Európai Unió – Az európai integráció szervezeti kerete, amelyet a Maastrichti szerződés hozott létre 1993. november 1-jével. Az Európai Unió három pilléren nyugszik. Ezek: az Európai Közösség, a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a bel- és igazságügyi együttműködés.

EUROSTAT (Statistical Office of the European Communities) – Európai Közösségek Statisztikai Hivatala

EWC – Európai Hulladék Katalógus EWC-kódok

Folytatás

F

Finnország – Az Európai Unió egyik tagországa, 1995 óta

FIT – Fejlesztéspolitikai Irányító Testület

FKTB – Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság

Főigazgatóság (Directorate General – DG) – Az Európai Bizottság hivatali struktúrája alapvetően az egyes biztosok alá tartozó főigazgatóságok körül szerveződik. Az egyes főigazgatóságok elhatárolt- a nemzeti minisztériumokhoz hasonlatos – szakterületekkel (pl. oktatásügy, foglalkoztatáspolitika, környezetvédelem stb.) foglalkoznak. A fő- igazgatóságok és a biztosi tárcák ugyanakkor nem teljes mértékben fedik egymást, általában kevesebb biztos van, mint főigazgatóság, ezért van olyan biztos, aki több főigazgatóságot is felügyel. A főigazgatóságok igazgatóságokra, az igazgatóságok osztályokra tagozódnak.

Franciaország – Az Európai Unió egyik alapító tagországa, 1957 óta

Folytatás

G, Gy

GOP – Gazdaságfejlesztési Operatív Program

Görögország – Az Európai Unió egyik tagországa, 1981 óta

GVOP – Gazdasági Versenyképesség Operatív Program

Folytatás

H

HÁT – Helyettes Államtitkárság

Határozat (decision) – Meghatározott címzetteknek szóló, általában konkrét ügyekre vonatkozó jogszabály, amely teljes egészében kötelezi címzettjeit. 

HAWIS – Veszélyes Hulladék Nyilvántartó Rendszer

HEFOP – Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Program

Hgt. – Hulladékgazdálkodási törvény

Himnusz: Az Európai Unió állam-és kormányfői az Európai Tanács 1985-ös milánói ülésén az Örömódát, Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájából a negyedik tétel bevezető részét fogadták el európai himnusznak. Emellett minden tagország megőrzi saját nemzeti himnuszát. A közös himnusznak hivatalosan elfogadott szövege nincs, de többnyire a szimfónia eredeti szövegét éneklik.

Hollandia – Az Európai Unió egyik alapító tagországa, 1957 óta

HOPE – Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz

Folytatás

I

ICT – Információs és kommunikációs technológia

IG – Integrated Guidelines (Integrált Iránymutatások)

IH – Irányító Hatóság

IKT – Információs és Kommunikációs Technológia (angolul: ICT)

Irányelv (directive) – A Tanács, vagy a Bizottság által kiadott jogszabály. Valamennyi tagország számára kötelező a benne foglalt szabályozás, vagy cél megvalósítása, amelyet a tagország belső jogrendjében történő jogszabály-módosítással, vagy jogszabályalkotással kell elérni.

Írország – Az Európai Unió egyik tagországa, 1973 óta

ISPA – Strukturális Felzárkózást Segítő Eszköz

IT – Információ-technológia

ITC – Information and Telecommunication (Információ és Telekommunikáció)

ITDH – Hungarian Investment and Trade Development Agency

Folytatás

J

Jelmondat – 2000. május 4-e óta Európának jelmondata is van. Egy verseny alapján, amelyen 80.000 10-20 év közötti európai fiatal vett részt, az Európai Unió valamennyi tagállamából egy-egy jelentős személyiséget magában foglaló európai zsűri a beérkezett javaslatok közül a következő jelmondatot választotta: "Egység a sokféleségben".

Jeremie-program – A program az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap közös akciója, amely segíti a mikro-, kis- és közepes vállalkozások finanszírozási forrásokhoz jutását az Európai Unió strukturális alapjaiból.

Jogharmonizáció (Legal harmonization) – A nemzeti jogrendszerek, jogszabályok közelítése, hasonlóvá tétele az integráció célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. A tagállamok nemzeti jogai közelítésének igénye már az EGK megalakulásakor jelentkezett. Ennek megfelelően a Római Szerződés intézményesítette is a jogharmonizációt, mint a jogközelítés fő formáját. Az EK azóta is elsődlegesen jogharmonizációra, és nem egy egységes jog kialakítására törekszik, bár a rendeletek révén megegyező jogszabályok jönnek létre a tagállamokban. A Római Szerződés a jogharmonizáció fő eszközévé a közösségi irányelv (direktíva) aktusát tette, ugyanis az irányelveken keresztül biztosítható a legkisebb összeütközésekkel a nemzeti jogrendszerek közelítése. 

Folytatás

K

K+F – Kutatás és fejlesztés

KA – Kohéziós Alap

Kbt. – Közbeszerzési Törvény

KDB – Közbeszerzési Döntőbizottság

KDOP – Közép-dunántúli Operatív Program

KDRFT – Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

KDRFÜ Kht. – Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.

KEHI – Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

KEOP – Környezet és Energia Operatív Program (2007- 2013)

Kht. – Közhasznú Társaság

KIOP – Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (2004- 2006)

KKV – Kis- és Középvállalkozások

KMOP – Közép-Magyarországi Operatív Program

KMR – Közép-magyarországi Régió

Kohézió – A Közösség valamennyi polgára számára biztosítani kell a szolgáltatások, a jólét és a fejlődés minimumát. Ez jövedelem-transzfert feltételez a gazdagabbaktól a szegényebb és gyengébb gazdaságok javára.

KÖZOP – Közlekedési Operatív Program

KSH – Központi Statisztikai Hivatal

KSZ – Közreműködő Szervezet

KTK – Közösségi Támogatási Keret

Folytatás

L

LE – Lakosegyenérték

Lengyelország – Az Európai Unió egyik tagországa, 2004 óta

LEONARDO DA VINCI program – Az EU egyik oktatási programja, amelynek feladata a szakképzési együttműködés fejlesztése az EU versenyképességének növelése érdekében. A Leonardo program a szakismeret fejlesztését (különösen a fiatalok esetében), a folyamatos tanulást, a vállalkozói szellem ösztönzését, az innovációt és a nyelvtanulást helyezi előtérbe.

Lettország – Az Európai Unió egyik tagországa, 2004 óta

Litvánia – Az Európai Unió egyik tagországa, 2004 óta

LSIF – Large Scale Infrastructure Facility

LSZK – Logisztikai Szolgáltató Központ

Luxemburg – Az Európai Unió egyik alapító tagországa, 1957 óta

Folytatás

M

Maastrichti szerződés – Az európai integrációban jelentős állomást jelentő, az Európai Unió hivatalos kialakítását kimondó szerződés. Az azzal kapcsolatok tárgyalások – és igen komoly viták – 1991 decemberében a hollandiai Maastrichtban rendezett csúcsértekezleten folytak. Itt eldőlt: szigorú kritériumokhoz, pénzügyi mutatókhoz kötik, mely országok vezethetik be a pénzügyi unió harmadik szakaszában a közös pénzt. És eldőlt a menetrend is: a második szakaszt 1994, a harmadikat 1997, de legkésőbb 1999. január 1-jén megkezdik. Nagy-Britannia külön jegyzőkönyvbe foglaltatta: fenntartja magának a lehetőséget, hogy nem vesz részt a harmadik szakaszban, „ha csak másként nem dönt”. Ez annyit jelentett: nem akadályozza meg a többieket, hogy bevezessék a közös pénzt, s nyitva tartja magának a későbbi csatlakozás lehetőségét. A többiek úgy gondolták, London egy idő után úgysem tehet majd mást, elfogadták tehát pillanatnyi különállását. Ugyanez történt a szociális politika esetében. A britek közölték, hogy ők semmilyen kötelezettséget nem vállalnak e téren. A többi tizenegy tagország pedig aláírta az Európai Szociális Chartát, amely kötelezővé teszi bizonyos közös európai normák betartását a kollektív szerződéseket, munkafeltételeket, a társadalombiztosítást, a dolgozók részvételét a munkahelyi tanácsokban, a férfi és női munka egyenlőségét illetően, s megnyitja a lehetőséget közösségi szociálpolitika részletesebb kialakítására is. Ez utóbbit sürgették a szociáldemokrata szakszervezetek, pártok, kormányok, de azért is fontos volt, hogy mindenütt egyforma feltételek érvényesüljenek az uniós cégek, vállalatok számára. John Major számára diadal volt, hogy Nagy-Britannia kimaradt mind a jövendő közös pénzből (amelynek sikerében nem hitt igazán), mind a vállalatok gazdálkodását erősen megterhelő szociálpolitikai normarendszerből, a többiek szintén sikerként értékelhették, hogy előbbre léptek a britek nélkül is. Az integráció fokozottabb elmélyítését szorgalmazók megint elégedetlenek maradtak: az eredmény aligha volt összhangban várakozásaikkal. Az Unió „föderációs jellegűvé alakulása” kimaradt a végleges szövegből a britek merev ellenállása miatt. A brit sajtó egy része egyenesen „förtelmesnek” minősítette a föderális (szövetségi) kifejezést. Ehelyett az „Európa népeinek egyre szorosabb uniója” megfogalmazás került a szövegbe, ami semmiben sem tér el az Európa Tanács alapokmányában és a Római Szerződésben már megtalálhatótól. A németek, akikhez a legnagyobb tömegben igyekeztek a fejlődő országbeli bevándorlók, ezzel szemben elérték, hogy a bevándorlási és vízumpolitika nem a kormányközi együttműködéssel szabályozott harmadik pillérbe került, hanem az elsőbe, tehát közösségi ügynek minősült, s így szótöbbséggel lehetett ide vonatkozó határozatokat hozni. A Közösség – helyesebben immár Unió – kilenc nyelvén több száz oldalt kitevő, 300 cikkelyt, 17 jegyzőkönyvet és 33 külön nyilatkozatot tartalmazó Maastrichti Szerződést 1992 februárjára sikerült végleg megszövegezni és lefordítani minden nyelvre. Akkor írták alá a külügyminiszterek és a pénzügyminiszterek. (VV 30)

Magyarország – Az Európai Unió egyik tagországa, 2004 óta

Málta – Az Európai Unió egyik tagországa, 2004 óta

Folytatás

N, Ny

NAP – Nemzeti Akcióprogram

Natura 2000 – Fokozott ökológiai védelem alatt álló Európai Uniós területek

NAVS – Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Stratégia

Németország – Az Európai Unió egyik alapító tagországa, 1957 óta

NFT – Nemzeti Fejlesztési Terv: 1. NFT – Első Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006), 2. NFT – Második Nemzeti Fejlesztési Terv (2007-2013), új nevén: ÚMFT

NFÜ – Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

NKP – Nemzeti Környezetvédelmi Program

NSRK – Nemzeti Stratégiai Referencia Keret

Nizzai Szerződés – A 2000. évi kormányközi konferenciát lezáró dokumentum, amely módosítja az EU és az EK korábbi szerződéseit. A szerződést 2001. február 26-án írták alá. Csak azt követően lép hatályba, hogy mind a 15 tagállam ratifikálta. A Nizzai Szerződés az Unió bővítéssel kapcsolatos intézményi és döntéshozatali reformját tartalmazza. Foglalkozik a Tanácsban meglévő szavazati súlyok módosításával, a minősített többségi döntések körének kiterjesztésével, a Bizottság összetételének módosításával, illetve az egyéb közösségi intézményekben a bővítés hatásainak érvényesítésével.

NYDOP – Nyugat-dunántúli Operatív Program

Folytatás

O, Ö

OECD – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

OFA – Országos Foglalkoztatási Közalapítvány

OFK – Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció

OHT – Országos Hulladékgazdálkodási Terv

OKKP – Országos Környezeti Kármentesítési Program

Olaszország – Az Európai Unió egyik alapító tagországa, 1957 óta

OLM – Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat

OP – Operatív Program

OPTKB – Operatív Program Tervezési Koordinációs Bizottság

OSAP – Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program

Oszthatatlanság – Bizonyos tevékenységek méretgazdasági és funkcionális okokból nem oszthatók szét a tagállamok között, ezért ezeket közösségi szinten célszerű finanszírozni.

OTH – Országos Területfejlesztési Hivatal

OTK – Országos Területfejlesztési Koncepció

Folytatás

P, Q

PHARE – Közép- és Kelet-Európa országainak nyújtott EU-támogatások programja. A PHARE rövidítés pontos jelentése: Poland and Hungary Assistance for the Reconstruction of the Economy (Lengyelország és Magyarország Segítségnyújtás a Gazdasági Újjáépítéshez). Mivel a program eredetileg a két élenjáró reformország segélyezését jelentette, amit 1990-től kiterjesztettek a többi közép- és kelet-európai országra is. Kezdetben általános segélyprogram volt a gazdasági és politikai intézményrendszer fejlesztéséhez. 1998-tól a tizenegy közép- és kelet- európai tagjelölt ország (Albánia, Bulgária, Csehország, Esztónia, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia) számára azonban már kiemelten az EU-tagság követelményéhez kapcsolódó közigazgatási és igazságszolgáltatási intézményrendszer megerősítéséhez, valamint az acquis communautaire adaptálásával és alkalmazásával összefüggő területeken nyújt támogatást.

PEEN – Pán-európai Ökológiai Hálózat

PHARE – Közép- és Kelet-Európa országainak nyújtott EU támogatások programja (előcsatlakozási alap)

PM TVI – Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Iroda

PM10 – Particulate matter. PM10-nek a 10 mm-nél kisebb átmérőjű részecskéket nevezzük. Kémiai értelemben aeroszoloknak nevezzük a körülbelül 10 μm-es (mikrométer) átmérőnél kisebb, 0,001 μm-es átmérőnél nagyobb, levegőben, mint közegben diszpergált (szétszórt) állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskéket, szálló port. Ezen részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől, kémiai összetételétől és tömegétől függően.

Portugália – Az Európai Unió egyik tagországa, 1986 óta

PPP – Public-Private Partnership

Folytatás

R

Római szerződés – Az Európai Gazdasági Közösség (EGK), illetve az Euratom létrehozásáról 1957. március 25-én aláírt szerződések, amelyek 1958. január 1-én léptek hatályba. Ezekben fektették le először az európai integráció célkitűzéseit.

Románia – Az Európai Unió egyik tagországa, 2007 óta

RÁCS – Regionális és Ágazati egyeztető Csoport

RoLa – Gördülő országút: közúti kamionok továbbítása vasúton

ROP – Regionális Operatív Program

RoRo – Roll-on roll off (Közúti szállítmány: kamion, konténer stb. továbbítása vízi úton)

Folytatás

S

SA – Strukturális Alapok

SKV – Stratégiai Környezeti Vizsgálat

SOP – Sectoral Operative Programme (Ágazati Operatív program)

Spanyolország – Az Európai Unió egyik tagországa, 1986 óta

Strukturális alapok (Structural Funds) – Az Európai Szociális Alapot, az Európai Orientációs és Garancia Alap Orientációs Szekcióját, az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, valamint a Halászati Tanácsadó Pénzügyi Eszközt összefoglalóan az EU strukturális alapjainak nevezik. A négy strukturális alap feladata az Unión belüli fejlettségbeli különbségek mérséklése, az eltérő fejlettségi szintű államok és régiók gazdasági és szociális kohéziójának megteremtése. Ezen belül a strukturális alapok fő célja a fejlődésben elmaradott azon területek felzárkóztatása, amelyek egy főre jutó GDP-je nem éri el az Unió átlagának 75%-át. Emellett a szerkezetátalakítással, valamint a súlyosabb munkanélküliséggel küzdő területek élveznek jelentősebb támogatást.

Svédország – Az Európai Unió egyik tagországa, 1995 óta

SWOT – Strenghts, Weaknesses, Opportunities, Threats (Gyengeségek, Erősségek, Lehetőségek, Veszélyek elemzési módszere)

Folytatás

Sz

Szlovákia – Az Európai Unió egyik tagországa, 2004 óta

Szlovénia – Az Európai Unió egyik tagországa, 2004 óta

Szubszidiaritás (subsidiarity) – Az EU működésének egyik legfontosabb alapelve, amely szerint minden döntést a lehető legalacsonyabb szinten kell hozni. A Közösségre kizárólag azok a jogkörök ruházhatóak át, amelyeket közösségi szinten hatékonyabban lehet gyakorolni, mint az egyes tagállamok, vagy régiók szintjén.

Folytatás

T

TA – Technical Assistance (Technikai Segítségnyújtás)

TAMOP – Társadalmi Megújulás Operatív Program

TEMPUS (Trans-European Cooperation Scheme for University Studies) – Az EU a volt szocialista országok felsőoktatásának támogatására a kilencvenes évek eleje óta működteti a TEMPUS programot, amely a kezdetekben a közép- és kelet-európai országok hallgatóinak és oktatóinak EU-országokban való tanulását, cseréjét, az oktatási intézmények fejlesztését segítette (Magyarország 1997-ig volt részese). A 2000-ben megkezdett TEMPUS III. program kifejezetten a nem tagjelölt országokra irányul.

TEN – Trans-European Network (Transz-európai (közlekedési) hálózat)

TEN-T – Trans European Netwrok–Transport (Transz-európai közlekedési hálózat)

TIOP – Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

TIR – Tervezési Informatikai Rendszer (Kormányzati)

TISZK – Térségi Integrált Szakképző Központ

Tvt. – Természetvédelmi törvény

Folytatás

U, Ü

UKIG – Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság

ÚMFT – Új Magyarország Fejlesztési Terv

ÚMVST – Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv

UNDP – ENSZ Fejlesztési Program

Uniós állampolgárság (Union citizenship) – Az EK Szerződés 8. cikke értelmében az EU tagállamok minden állampolgára egyben uniós polgár is. Az uniós polgárok a következő jogokat élvezik: szabadon mozoghatnak és letelepedhetnek az EU-n belül; letelepedésük helye szerint választhatnak és választhatók a helyhatósági és európai választásokon; harmadik országokban jogosultak más tagállamok diplomáciai és konzuli hatóságainak védelmére; beadvánnyal fordulhatnak az Európai Parlamenthez.

ÜHG – Üvegházhatású gáz(ok)

Folytatás

V, W,

X, Y

VOP – Végrehajtás Operatív Program

VTT – Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése

Youth – Az EU ifjúsági programja, amely 2000-tól egyesítette a korábbi Youth for Europe programot, amely az iskolarendszeren kívüli fiatalok oktatását támogatta, valamint az Európai Önkéntes Szolgálat (European Voluntary Service for young people) programot, amely a fiatalok külföldi önkéntes munkavállalását segítette.

Folytatás

Z, Zs

Zárszámadás – A Bizottság éves gazdálkodásáról, a költségvetés végrehajtásáról zárszámadás tervezetet nyújt be a Tanácsnak, amelyet annak minősített többséggel kell elfogadnia. Az így elfogadott zárszámadás a Parlament elé kerül, amely megvizsgálja azt a Számvevőszék jelentéseinek figyelembevételével. Végül a Parlament költségvetési bizottsága javasolja a zárszámadás elfogadását vagy elutasítását. Az esetleges elutasítás azt jelezné, hogy a Bizottság jogellenesen vagy legalábbis nem gazdaságosan kezelte a költségvetési eszközöket, vagy azt, hogy a kiadási oldal előirányzatai nem érték el a kívánt politikai célt. A közösségi jog ugyanakkor nem kapcsol szankciót a zárszámadás elutasításához, vagyis ez nem vonná automatikusan maga után a Bizottság lemondását.

Zászló – Az Európa Tanács által 1955-ben elfogadott kék alapú, tizenkét csillagos zászló 1986.május 26-ától az Európai Unió hivatalos zászlaja. Az Európa népeit jelentő csillagok az egység jeleként kört alkotnak. Kezdetben  a csillagok száma megfelelt a tagországok számának, de az 1986-as bővítés után elhatározták, hogy a zászlót az elkövetkezendő bővítések alkalmával többé nem módosítják, az akkori tizenkettes számot pedig a tökéletesség és a teljesség szimbólumának tekintik. A közös zászló mellett minden tagország megőrzi saját állami lobogóját.

Folytatás