Európai Uniós Útmutató és Címtár

EU: van kérdése?

Bármilyen kérdése van az Európai Unióval kapcsolatban, tegye fel bátran és szakembereink hiteles és világos választ adnak!

VÁLTOZÓ VILÁG 30.

Az EU története

K R M

VÁLTOZÓ VILÁG 35.

Az EU pénzügyi rendszere

K R M

VÁLTOZÓ VILÁG 42.

Az EU támogatási politikája

K R M

VÁLTOZÓ VILÁG 51.

Az EU intézményei

K R M

VÁLTOZÓ VILÁG 55.

Az EU és az oktatás

K R M

Az euró fogadására készülnek a hazai pénzintézetek

A közös európai valuta, az euró bevezetése a hazai kereskedelmi bankok munkáját is érinti. Várhatóan nyárra alakítják ki az új európai bankjegyek és érmék megjelenéséhez kapcsolódó stratégiájukat.

Az Európai Unió tagországai közül tizenegy hozta létre az Európai Gazdasági és Monetáris Uniót (EMU), amelyhez idén januárban Görögország is csatlakozott. Az euró mint számlapénz 1999. január elsején jelent meg, de már folyamatosan nyomják az euróbankjegyeket is, amelyek 2002. január elsején kerülnek forgalomba. Az eredetileg tervezett fél évnél rövidebb ideig, legkésőbb március elsejéig éltek együtt az érintett nemzeti valutákkal, s ezt követően csak az euróbankjegyek hétféle címlete és nyolcféle érméje marad a piacon. A kivont nemzeti valutákat is euróra váltják az érintett nemzeti bankok.

Magyarországon még minimális az érdeklődés az euró iránt, de az EMU-tagországok valutáiban vezetett számlák – korántsem kötelező – összevonása már megkezdődött. Az ügyfeleknek így csak egy számla költségével kell számolniuk, az euróövezetben rögzített átváltási arány pedig kizárja az árfolyamkockázatot. 2002 után az euróövezet valutáiban vezetett számlákat automatikusan, tranzakciós költség nélkül eurószámlaként jegyzik.

A pénzintézetek már most sem számolnak átváltási költséget az euró és az euró tagvaluták egymásközti átváltása esetén. A jövő év márciusától az euróövezetbe utazók Magyarországon is csak eurót kapnak, ám a közös európai pénz már idehaza is hamarabb megjelenik. Ugyanakkor az érintett nemzeti bankjegyek az átmeneti időszakban – a partnerbankokkal kötött megállapodások vagy a külföldi anyabankok révén – itthon is euróbankjegyekre válthatók. Az érmékkel más a helyzet. A pénzintézetek ma sem kedvelik a nagy költségekkel járó aprópénzváltást, befizetést. Az euróvaluták közül a legtöbb bank várhatóan a mostani gyakorlathoz hasonlóan csak a nagyobb értékű – öt schillingnél és egy német márkánál nagyobb – érméket váltja át.

Érsek M. Zoltán

Tanulmányok

kínálunk,

keresünk,

közvetítünk,

bármilyen témában!

Magyar befektetési rekord
Hazai cégek 160 milliárd forintot „exportáltak”

Rekordmennyiségű, 160 milliárd forint értékű tőkét exportált tavaly Magyarország a szomszédos országokba. Az első számú célország a – a Molnak köszönhetően – Szlovákia volt. A magyar cégek dinamikusan terjeszkedtek Romániában és Ausztriában is.

Az első értékelések szerint rekordévet zártak tavaly külföldön a magyar befektetők. A közvetlen tőkeexport 2000-ben jelentősen – több mint 150 százalékkal – növekedett, az 1999. évi 237-ről 603 millió euróra (több mint 160 milliárd forintra). A látványos emelkedés fő tényezője a Mol tőkekihelyezése volt, amelynek nagy része ezúttal Szlovákiába irányult. Tavaly a „magyar multi” nyerte meg azt a pályázatot, amelynek révén a legnagyobb szlovák vállalat, a Slovnaft 36,2 százalékát szerezte meg. Így nem meglepő, hogy a magyar tőkeexport célországai között 2000-ben Szlovákia állt az élen csaknem 300 millió euróval.

A térség vezető olajvállalatának címére törő Mol Romániában is megerősítette pozícióit – mondta Halász János, a bukaresti magyar kereskedelmi iroda vezetője. Azzal, hogy a 74 millió dollár törzstőkével működő Mol Romania Petroleum Products Kft. Bukarestből Kolozsvárra tette székhelyét, már nemcsak a vegyesvállalatok számát, hanem a tőke mértékét tekintve is Erdélyre koncentrálódnak a magyar befektetések. (Eddig Bukarest vezetett a befektetett magyar tőke 62,2 százalékával, de mára már csak 10,4 százalék maradt a román fővárosban.) Az olajtársaság tavaly is nagy részt vállalt abból a 9,5 millió dollárból (2,5 milliárd forintból), amennyi működőtőke-befektetésként keleti szomszédunkba irányult hazánkból. A rendszerváltás óta a magyar befektetések értéke elérte a 200 millió dollárt (több mint 57 milliárd forintot), s ezzel Magyarország a 12. legnagyobb külföldi tőkebefektető Romániában.

Ukrajnában a magyar befektetések összértéke meghaladta az 50 millió dollárt. A privatizációban való részvételben reménykednek a magyar cégek Jugoszláviában, ahol a demokratikus hatalom jövő hónapra dolgozza ki az új privatizációs jogszabályt. Horvátországban a Zalakerámia és a Mol számít a legnagyobb magyarországi befektetőnek. Szlovéniával kapcsolatban leginkább a két ország közötti közlekedési infrastruktúra kiépítése a legkedvezőbb üzleti lehetőség, de kiaknázható a koperi kikötő logisztikai központjainak felhasználásáról tavaly aláírt kétoldalú egyezmény is. A szomszédos országok között egyetlen EU-tagállam Ausztria, ide a magyar össztőkeexport öt százaléka irányult.

Máté József

Kevés magyar vállalkozó az EU-ban
Naponta csak ketten kérnek tartós vízumot Németországba

Kevés magyar fodrász, mérnök vagy asztalos próbál szerencsét az Európai Unióban – naponta például két vállalkozó kér tartós vízumot Németországba. Noha egyéni vállalkozóként immár a magyarok is szabadon letelepedhetnek az unió területén, a boldoguláshoz számos akadályt le kell győzniük. Hazánk mindenesetre azzal érvelhet a csatlakozási tárgyalásokon: a magyar munkaerőtől nem kell tartani.

Ha egy magyar fogorvos vagy vízszerelő Nyugat-Európában szeretne dolgozni, az egyéni vállalkozói, illetve a letelepedési engedélyt ugyanolyan feltételekkel kell megadni neki, mint bármelyik EU-ország polgárának. Ez nem régóta van így: a tagjelöltek közül először Magyarország esetén lépett életbe – még tavaly nyáron – a társulási szerződés második szakasza. E szerint az unió területén letelepedni kívánó magyar egyéni vállalkozóknak az EU-tagállamok kötelesek nemzeti elbánást biztosítani.

Mégsem kezdtek a vállalkozók Nyugat-Európába özönleni. Nem véletlenül: aki az unióban akar vállalkozást indítani, azonnal jogi és adminisztrációs útvesztőbe kerül. A szabályok ráadásul tagállamonként és szakmánként változnak. A legközelebbi EU-országban, Ausztriában például máris ördögi körbe kerül a magyar polgár. Az iparigazolvány kiváltásához igazolni kell a bejelentett lakcímet, a lakcímbejelentéshez tartózkodási engedélyre van szükség, a tartózkodási engedélyhez viszont iparigazolványt kérnek.

Ám a gondok ezzel nem érnek véget: a megfelelő szakképzettség elismertetése igencsak kétséges – és előfordulhat, hogy a helyi szabályozás az adott szakmához további képesítést is előír, aminek a megszerzését a nyelvtudás hiánya akadályozhatja. S ha valaki meg is felel szakmailag, még mindig nem „ússza meg” a tartózkodási engedély megszerzésének felettébb hosszadalmas eljárását, amihez először az EU-tagállamok budapesti nagykövetségein kell tartós vízumot igényelni.

A közép-európai tagjelöltek munkavállalóitól főként Ausztria és Németország tart, de mindkét ország nagykövetségén azt mondták a Népszabadságnak: az utóbbi hónapokban nem ugrott meg a tartós vízumot kérők száma. A német külképviseleten naponta átlagban két egyéni vállalkozó igényel vízumot, ám a vízumosztály vezetője hangsúlyozta, hogy az összes kérelemhez képest ez csupán két-három százalékos növekedés. A magyar vállalkozók nagyszámú kitelepüléséről nem tudnak a Külügyminisztériumban, hazánk brüsszeli EU-képviseletén és az EU budapesti misszióján sem.

Noha a csatlakozási tárgyalásokon az Európai Unió – főként német és osztrák nyomásra – várhatóan azt javasolja majd, hogy korlátozzák a keleti munkaerő szabad mozgását, a magyar fél éppen a mostani tapasztalatokra hivatkozva megkísérelheti elutasítani ezt a kérést. „Az EU munkaerőpiacára nem jelent veszélyt a magyar munkaerő. Egyes osztrák határrégiókban az ingázóktól félnek, így ha Magyarország esetén be is vezetnének átmeneti korlátozást, az legfeljebb Ausztriára korlátozódna. A tagállamok többsége ugyanakkor semmiféle aggodalmat nem jelzett” – nyilatkozta lapunknak Gottfried Péter integrációs államtitkár.

Ha a magyar vállalkozók meg is szereznek minden papírt, a megélhetéshez versenyképesnek kell lenniük – figyelmeztet egy diplomata. Mindenekelőtt tőkére van szükségük, és fontosak a helyi ismeretek, az üzleti kapcsolatok is.

Pócs Balázs (Népszabadság, 2001. március 7.)

AZ EURÓPAI UNIÓ A VÁLTOZÓ VILÁGBAN

TÖRTÉNELEM	JOG	ÉLETMÓD	FÖLDRAJZ	KULTÚRA
EGÉSZSÉG	GAZDASÁG	POLITIKA	MESTERSÉGEK	TUDOMÁNYOK

Az Európai Unió a Változó Világban | Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok