Euro Press Publica | Az Európai Unió a Változó Világban | Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

Fogyasztóvédelem

Tanulmányok

kínálunk,

keresünk,

közvetítünk,

bármilyen témában!

A Bizottság jelentésben bírálja az átláthatatlan banki díjakat

Az Európai Bizottság a lakossági pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó jelentést tett közzé, mely szerint a bankok ügyfél-tájékoztatási és tanácsadási tevékenysége terén széles körben tapasztalhatók elégtelenségek. A konkrét problémák között szerepel a sok esetben nehezen értelmezhet ő tájékoztatás, a banki szolgáltatások átláthatatlan díjszabása, a nem megfelelő tanácsadás, valamint a szolgáltatóváltás alacsony aránya. A jelentés rámutat arra, hogy a folyószámlák árstruktúrája „rendkívül átláthatatlan, olyannyira, hogy a fogyasztók szinte képtelenek kideríteni, mennyit kell fizetniük egyes szolgáltatásokért, és nehézséget jelent számukra a különböző ajánlatok összehasonlítása”. A vizsgált bankok 66%-ánál a díjszabás oly mértékben homályos, hogy a számlavezetés tényleges árának kiderítéséhez a jelentés összeállításával foglalkozó szakértőknek külön a célból is fel kellett venniük a kapcsolatot az intézményekkel, hogy azoktól tájékoztatást és magyarázatot kérjenek. Az átláthatóság tekintetében Ausztria, Franciaország, Olaszország és Spanyolország meglehetősen gyenge teljesítményt nyújt, ugyanakkor a bankszámlák kezelési díjai ezekben az országokban a legmagasabbak. A piac töredezett, így az európai fogyasztók elesnek azoktól az előnyöktől, amelyeket egy egységes uniós belső piac biztosíthatna számukra. A 2007-es és 2008-as év során a fogyasztóknak összesen csak 9%-a vitte át folyószámláját másik pénzintézethez.

Meglena Kuneva, az EU fogyasztóvédelmi biztosa a következőket nyilatkozta: „A lakossági pénzügyekkel foglalkozó pénzintézetek cserbenhagyják a fogyasztókat. Széleskörűen bizonyított, hogy a bankok – összetett árképzéssel, rejtett díjak felszámolásával, érthetetlen, hiányos tájékoztatással és más hasonló gyakorlatokkal – megszegik a fogyasztóvédelmi alapelveket. A pénzintézeteknek rendet kell teremteniük saját házuk táján, és ehhez kultúraváltásra van szükség a banki ügyfélkezelés terén. A tagállami hatóságoknak pedig – kötelességükhöz híven – végre kell hajtaniuk az európai fogyasztóvédelmi törvényeket.”

A belső piacért felelős biztos, Charlie McCreevy elmondta: „A fogyasztói piac elemzésével láthatóvá váltak azok a nehézségek, amelyekkel a fogyasztók a lakossági pénzügyi termékek és szolgáltatások igénybe vétele során szembesülnek. A Bizottság eltökélte, hogy leküzdi ezeket a problémákat: kötelezi az érintetteket az átláthatóság megvalósítására, azaz érthetőbb és összehasonlíthatóbb információk rendelkezésre bocsátására, valamint meghatározza az ügymenet alapszabályait. Mivel Európa polgárai továbbra is érzékelik a gazdasági válság hatását, e feladat még nagyobb jelentőséggel bír.”

A jelentések

A Bizottság a fogyasztói piacok 2008-as eredménytáblája alapján szolgálati munkadokumentumot készített, melyet a mai napon, „A fogyasztói piacok eredménytáblájának a lakossági pénzügyi szolgáltatások terén történő nyomon követése” címmel tett közzé. A dokumentum részét képező, banki díjakról szóló független tanulmány az uniós piac átlagosan 81%-át kitevő 224 bank számlaszolgáltatási díjait elemzi.

A jelentés megállapításai

1. Átláthatatlan banki díjak

- A folyószámlák díjstruktúrája gyakran átláthatatlan . A felmérésben részt vevő fogyasztók mintegy harmada jelezte: nem tudja összehasonlítani az e téren kínált szolgáltatásokat.

- Hiányos online árinformációk . Három esetből kettőben (66%) a banki díjakról szóló jelentést összeállító szakértőknek külön fel kellett venniük a bankokkal a kapcsolatot azért, hogy tisztázzák az árszabással kapcsolatos információkat. Még ilyenkor is sokszor előfordult, hogy a bankok csak szóbeli tájékoztatással szolgáltak tarifáikról, és nem voltak hajlandók árlistát küldeni. A pénzintézetek kb. 10%-ának weboldala alig vagy egyáltalán nem tesz hozzáférhetővé tájékoztatást díjszabásról, 33%-uk pedig hiányos tarifainformációkkal szolgál.

- Egyes uniós országokban a fogyasztók jelen tősen többet fizetnek a folyószámla-szolgáltatásokért, mint másokban. Az átlagos intenzitású számlahasználat Olaszországban kerül a legtöbbe (253 euró) és Bulgáriában a legkevesebbe (27 euró). Nagyobb számlamozgás esetén még világosabb az eltérés: Olaszországban a maximális ár 831 euró, míg Bulgáriában a minimális díj 28 euró. Az átláthatóság tekintetében Ausztria, Franciaország, Olaszország és Spanyolország meglehetősen gyenge teljesítményt nyújt, ugyanakkor ezekben az országokban a legmagasabbak a bankszámlák kezelési díjai. Belgium, Bulgária, Hollandia és Portugália viszont alacsony árakat biztosít a folyószámla-szolgáltatások terén.

- Azokra a fogyasztókra, akik átláthatatlan árstruktúrákkal rendelkező országokban élnek, valószínűleg több költség hárul.

2. Tájékoztatás és tanácsadás

- A fogyasztók szerint a szerződéskötést megelőző tájékoztatás sok esetben nehezen érthető; a pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló adásvételét nagymértékben akadályozza az „érthetetlen” és „elégtelen” információ .

- Az uniós polgárok 79%-a szeretne világos, összehasonlítható és egységesített információhoz hozzáférni; ez a követelmény szerepel például a fogyasztói hitelről szóló új irányelvben is.

- Egyre inkább bebizonyosodik, hogy a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban gyakran nem jutnak megfelelő tanácsadáshoz. Az adatok szerint például Németországban a nem megfelelő tanácsadás miatt a fogyasztók 50–80%-a túl korán szünteti meg hosszú távú befektetéseit. Ez a jelenség a becslések szerint 20–30 milliárd euró veszteséget jelent évente.

- Előfordulhat, hogy a pénzügyi termékek árusítói nem ismerik elég jól a termékeket ahhoz, hogy hatékony tanácsokkal szolgálhassanak ügyfeleik számára. A banki alkalmazottaknak ezenfelül gyakran kell szembenézniük belülről fakadó érdekellentétekkel .

3. Szolgáltatóváltás

A folyószámlák tekintetében 2007 és 2008 során a szolgáltatóváltási arány mindössze 9% volt; ez a szám például a gépjármű-biztosítások esetében feljegyzett 25%-os szolgáltatóváltási arányhoz képest alacsony .

A következő lépések

A jelentésben szereplő tények és bizonyítékok ahhoz a munkához szolgáltatnak anyagot, amelyet a Bizottság a 2009 márciusában „Impulzusok az európai gazdaság élénkítéséhez” című közleményében bejelentett, lakossági pénzügyi szolgáltatásokra irányuló fellépése keretében jelenleg végez. Az EU tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelve már tartalmazza az olyan gyakorlatok tilalmát, amelyek félrevezetik a fogyasztókat, vagy befolyásolják őket a választásban. Ilyen például a bankszámla-szolgáltatással kapcsolatos tudnivalók közlésének elmulasztása vagy olyan értelmezhetetlen információk rendelkezésre bocsátása, amelyek alapján egy átlagos fogyasztó nem tudja kikövetkeztetni az árakat. A tagállamok kötelesek végrehajtani a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó fent említett jogszabályokat. Az ágazatban 2009. november 1-jétől indul meg azoknak az (önkéntesen vállalt) közös elveknek az alkalmazása, amelyek a fogyasztók számára megkönnyítik majd a folyószámla-szolgáltatók közötti váltást. A Bizottság kiemelt figyelemmel fogja nyomon követni az új szabályok végrehajtását.

A jelentés szövege

Minden állítás legyen igaz és tudományosan bizonyított

Az Európai Parlament szakbizottságaiban lezárult a vita a táplálkozásra és egészségre vonatkozó állításokat szabályozó rendelet tervezetéről. Ezzel majdnem egyidejűleg a luxemburgi soros elnökség is közzétette módosító javaslatait.

A szóban forgó jogszabályt még az előző Európai Bizottság kezdeményezte, hogy a fogyasztó valós és tudományosan megalapozott tájékoztatást kapjon az élelmiszer-, táp- és fogyasztószerek összetételéről és várható hatásáról. A tervezet ennek érdekében előzetes hatósági engedélyhez és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal approbálásához köti mindazokat a termékinformációkat, adatokat és állításokat, amelyeket az említett termékek árujelzői, csomagolása és reklámjai tartalmaznak szöveges vagy képi formában. A rendelethez csatolt függelékek tételesen ismertetik a tiltott és megengedett állításokat, valamint a megengedett állítások alkalmazásának feltételeit (pld. a „zsírszegény’ kitétel használata hány százalékos zsírtartalom mellett lehetséges.)

Az Európai Parlamentben a környezetvédelmi és közegészségügyi (ENVI) bizottság volt ennek a témának a fő felelőse. A bizottság tagjai 350 módosító javaslatot nyújtottak be, nagyjából azonos vagy hasonló kételyek és aggályok alapján. Poll Bortone asszony, a téma referense ezekből állította össze jelentését, amelyet a bizottság kétharmados többséggel fogadott el a végszavazáson. Az ENVI jelentés sok tekintetben oldja a rendelet szigorát, az előzetes engedélyeztetést pld. bejelentési kötelezettséggé mérsékeli, enyhíti vagy elutasítja az előírásokat több állítás vonatkozásában, de szigorítja a gyermekekre vonatkozó rendelkezéseket, végül különleges elbánást indítványoz a bonyolult procedúrát nehezen teljesítő kis- és középvállalatok esetében.

Az IMCO bizottság is sokallta a hatósági gondoskodást, amely a tervezetben megnyilvánul, és 20:14 szavazatarányban elutasította a 4. és 11. cikkelyt, amelyek a termékösszetétel paramétereiről és egyes, egészséggel kapcsolatos állításokról rendelkeznek. A két ominózus cikkely az ITRE (ipari és kereskedelmi) bizottságban is fennakadt a szitán.

A rendelet tervezetről a luxemburgi soros elnökség is közzétette állásfoglalását. Több kisebb módosítás mellett az elnökségi verzió is elutasítja a 11. cikkelyt egyes, egészséggel kapcsolatos állítások tilalmáról, és elfogadhatónak tartja azokat az állításokat, amelyek közismert, tudományos módszerekkel már igazolt tényekre hivatkoznak. A luxemburgi elnökség erről a törvénytervezetről is szeretett volna politikai megállapodást létrehozni, de reményei aligha válnak valóra, mert az Európai Tanács a kiszivárgott hírek szerint valószínűleg már csak az év végén fog ismét összeülni.

 2005. június 1.  Forrás: AIG

Az EU lakosságának kilenc százaléka szegény

Az Európai Unió statisztikai hivatalának legfrissebb jövedelmi összesítéseiből kiderül: jelenleg az EU-tagországokban élők 9 százaléka tekinthető a szegénynek. Az EU-ban azt a személyt sorolják a szegények közé, akinek a havi jövedelme nem éri el az adott országra jellemző havi átlagjövedelem 60 százalékát. Dél-Európában nagyobb a szegénység veszélye, mint a kontinens északi részén. Az adatokat a Der Standard című bécsi napilap ismertette.

Az EU számítási módszere szerint a legtöbb szegény ma Portugáliában él, ahol a lakosság 14 százaléka tartozik ebbe a csoportba. A rangsorban Görögország a második, ahol a szegények részaránya 13 százalék, majd Írország 12 százalékkal, Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia 11 százalékkal következik. Franciaországban a lakosság 9, Belgiumban és Luxemburgban 8, Ausztriában 7, Németországban 6, Dániában, Hollandiában és Finnországban pedig 5 százaléka sorolható a szegények csoportjába. (Az összesítésben nem közöltek adatokat Svédországról.)
Jelenleg az EU-tagországokban élők 9 százaléka alkotja a szegények táborát.

Osztrák szakértők egy csoportja Grazban 1997 óta foglalkozik a szegénység témájának a körüljárásával, egyebek között szegények kikérdezésével, hogy a kapott válaszok alapján konkrét cselekvési programot dolgozhassanak ki e problémakör kezeléséhez. Az Elizabeth Katschnig-Fasch vezette csoport munkájához a 90-es évek elején indított és a Peirre-Félix Bourdieu vezette hasonló francia projekt adta az ötletet.

A graziak arra szerettek volna választ kapni, hogy vajon Ausztriában is érvényes-e mindaz, ami ebben a vonatkozásban a többi nyugat-európai országban történik. A csoport munkájának eddigi eredményeit most külön kiadványban is megjelentették, és ennek kapcsán a grazi kutatók vezetője a bécsi napilapnak nyilatkozva kijelentette: Ausztriára is érvényesek a francia vizsgálódás megállapításai, az elszegényedés folyamata ebben az országban is tapasztalható. 

2003. november 19. (MTI-Népszabadság)