Érted-e?

Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

Egyéni keresés

-Köszöntjük a Változó Világon!-

Mire jó a TREND-VÁLTÓ Program?

Kérdések sora

Érti az európai uniós költségvetés elfogadásának folyamatát, az e körül kialakult események és izgalmak összefüggéseit? Íme néhány jogos és logikus kérdés, amelyre jó lenne világos választ kapni:

- Miért 7 évre szól az EU költségvetése? (Gondoljunk arra, Magyarországon milyen heves kritikák voltak a 2000-ben megszavazott két évre szóló költségvetés!)

- A 7 évre szóló költségvetés mellett, léteznek-e éves költségvetések is?

- Miért volt, (láttatták?) fontosnak, hogy az Egyesült Királyság elnöksége alatt kerüljön elfogadásra a költségvetés? (Hogyan kell értelmezni azt, hogy hónapokkal ez előtt a hírek hasonló dramatizálás nélkül foglalkoztak azzal a lehetőséggel, hogy költségvetés elfogadása átcsúszik a következő elnökségre?)

- Ha egy tagországnak más elképzelése van a költségvetés egyes elemeivel (ahogy mindenkinek volt), miért azt várták, hogy - még ha tárgyalások eredményeképpen - az angolok terjesszenek be új tervezetet? A tagállamoknak nincs joguk módosító javaslatok közvetlen előterjesztésére?

- Hogyan lehetséges, hogy London (illetve a mindenkori elnökséget adó tagország) órák alatt új tervezetet dolgoz ki és nyújt be, a tagállamoknak pedig annyi idő sem kell az új tervezet áttanulmányozására és (szerencsés?) esetben - mint jelenleg is - elfogadására? Hát miből áll egy ekkora államszövetség 7 évre szóló költségvetése? Egészen pontosan: hány oldalas dokumentum ez?

- Mennyire lehet komolyan venni az Unió költségvetésének demokratikus megvitatását és jóváhagyását az Unió parlamentében, ha ilyen kemény politikai alku eredménye? Nem válik-e így hiteltelenné az amúgy is hírbe hozott demokrácia?

2005. november

A világ és a kérdések

Beszélgetések az Új Kertben

Kompetencia

Kreativitás

Tehetség

Boldogság

Professzor – Nem az a kérdés, hogy változik-e a világ, hanem az, hogy mi emberek képesek vagyunk-e megérteni azt!

Doktor – Valóban nem az a kérdés, hogy változik-e a világ, a legfőbb kérdés az, hogy mi emberek képesek vagyunk-e azt megváltoztatni!

Kapitány – Régen csak értelmezték a világot, most az a feladat, hogy azt megváltoztassuk!

Professzor – Csak bízni tudom, kedves barátom, hogy nem a hírhedt ifjú hegeliánus téziseit fogod újra felfedezni, hanem eljutsz a híres középkori fohászhoz: "Adj, Uram, erőt, hogy elviseljem a megváltoztathatatlant, és adj, Uram, bátorságot, hogy megváltoztassam a megváltoztathatót, és adj, Uram, bölcsességet, hogy megkülönböztessem a kettőt!"

Mester – Barátaim, nem kérdés, hogy az ember ma már - ha akarom képes, ha akarom bátor - megváltoztatni a világot. A kérdés az, hogy van-e elegendő tudásunk, alkotó erőnk és erkölcsi szilárdságunk ahhoz, hogy jobbá  tegyük a világot! És erre talán mi is lehetünk válasz!

Fahrenheit 451

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskolakönyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

– Arra gondolok, milyen ostoba voltam, amikor a magam szakállára akartam működni, amikor elhatároztam, hogy könyveket dugok el a tűzőrök házában, és feljelentem őket.

– Azt tette, amit tennie kellett. Országos viszonylatban talán nagy hatása lehetett volna. De a mi módszerünk egyszerűbb, és úgy vélem: jobb. Csak annyit akarunk elérni, hogy érintetlenül, biztonságban őrizzük azt a tudást, amelyre később szükség lehet. Egyelőre nem törekszünk arra, hogy felbujtsuk, fellázítsuk az embereket. Mert ha megsemmisítenek minket, a tudomány meghalt, talán örökre. A magunk sajátos módján mintapolgárok vagyunk; elhagyott utakon járunk, éjszakánként a hegyekben alszunk, s a városiak nem törődnek velünk. Néha feltartóztatnak, megmotoznak, de nincs nálunk semmi, ami gyanúba keverhet. A szervezet rugalmas, laza és szétszórt. Közülünk néhányan plasztikai műtéttel megváltoztatták arcukat és ujjlenyomatukat. Most szörnyű feladatunk van: várjuk, hogy a háború megkezdődjék, és mielőbb véget érjen. Nem valami derűs feladat, de mit tehetünk, nem szólhatunk bele. Fölösleges kisebbség, pusztába kiáltó szó vagyunk. Ha a háború véget ért, talán hasznára lehetünk a világnak.

– Valóban azt gondolják, hogy akkor hallgatni fognak magukra?

– Ha nem: tovább várunk. Átadjuk a fejünkben őrzött könyveket gyermekeinknek, s majd ők várnak tovább, amíg át nem adhatják tudásukat a világnak. A tudás egy része természetesen így elvész. De nem kényszeríthetjük az embereket arra, hogy meghallgassanak. Maguknak kell rájönniük, ha majd egyszer elkezdenek gondolkodni, s kérdéseket tesznek fel: miért is robbant fel a világ alattuk? Egyszer csak eljön az ideje.

Folytatás  

Virágzó település egy jobb világban

Ajánlott irodalom

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Bárczy Barnabás: Számtan, 1962

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mérey Gyula: Számtan, 1914

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

Topper, Uwe: A nagy naptárhamisítás, 2003

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

  VISSZA

Köszönjük a látogatást! Thanks for visit!