Jogi Útmutató és Tanácsadó Szolgálat | Jogrend | Jogpolitika | Igazság | Igazságszolgáltatás | Emberi jogok

Könnyű testi sértés

A szomszédommal régóta rossz viszonyban vagyunk. A múltkor, amikor a közös kukánk elhelyezéséről vitatkoztunk, a szomszédom felindulásában lökdösni kezdett, majd amikor önvédelemből lefogtam őt, megfogta a karomat, hátracsavarta, majd erősen belerúgott a combomba. A sérülésemről orvosi látleletet is felvetettem, eszerint a combom zúzódást szenvedett. A kérdésem, hogy ez minek minősül, és érdemes-e emiatt büntető feljelentést tenni. A feleségem is fültanúja volt ennek az esetnek, ő is tudja bizonyítani, mi történt. B.J.

Sajnos, sok értelme nincs büntető feljelentést tenni, mert a bíróság előtt nagyon nehéz lesz bizonyítani, hogy a sérülést a szomszédja okozta. Az Ön vallomása értelemszerűen nem elég, és a felesége is elfogult, ráadásul nem is látta, csak hallotta a történteket. Ha ennek ellenére mégis megpróbálkozna vele, az eljárás a következő. A feljelentést a rendőrségen magának a sértettnek, jelen esetben személyesen Önnek kell megtennie, mert ez könnyű testi sértés vétsége (vagy ha a bíróság úgy látja, hogy nem komoly sérülés, annak is csak a kísérlete), ami csak a sértett magánindítványára üldözhető. Ha a nyomozás majd lezárul, akkor külön kérni kell a bíróságtól a bírósági eljárás megindítását, mert a könnyű testi sértés nemcsak magánindítványra üldözendő, de egyben magánvádas is, ami azt jelenti, hogy a vádat a bíróságon Ön (és nem az ügyész) fogja képviselni.

Az első tárgyalási napon a bíróság (gyakran nem is bíró, csak egy bírósági titkár) megkísérli a békítést, ha ez nem vezet eredményre, a bíró lefolytatja az eljárást. A mondottak alapján – sikeres bizonyítás esetén – a bíróság nagyjából egy vagy két évre próbára fogja bocsátani az elkövetőt, ami annyit jelent, hogy ha ez idő alatt nem követ el újabb bűncselekményt, úgy veszik, mintha semmi sem történt volna, ha pedig elkövet, akkor ezt is azzal az újabbal együtt bírálják majd el. Egy ilyen eljárás a tapasztalatok szerint sok időt és még több energiát emészt fel, nagyon frusztráló, hogy tulajdonképpen nem lesz eredménye, ezért csak akkor javaslom, hogy belevágjon, ha nagyon meg akarja leckéztetni az illetőt, mert az ilyen büntető per a magánvádlónak is nagyon kellemetlen.

Ennél sokkal célszerűbb, ha személyiségi jogi polgári pert indít, és nem vagyoni kártérítést követel az Önt ért személyiségi jogsértésért; egy ilyen személyiségi jogi perben nem vagyoni kártérítésként megítélt akár több százezer forint jóval nagyobb visszatartó erőt (és nagyobb „büntetést”) jelent, mint egy semmilyen érdemi hátránnyal nem járó, büntető perben alkalmazott próbára bocsátás.

Dr. Tóth J. Zoltán

Állattartás

Állattartással kapcsolatban kérnék segítséget. A szomszédom teheneket tart, az istálló 5-6 méterre van a konyhaablakunktól Az önkormányzati rendelet szerint legfeljebb kettőt tarthatna, de legalább tíz tehene van, és azt a kettőt is csak akkor, ha a közvetlen szomszédok ebbe beleegyeztek. Akkora a bűz a házunk környékén, hogy ablakot sem merünk már nyitni, ezért pár hónapja panasszal éltünk a jegyzőnél, aki kivizsgálást ígért,de a mai napig semmi nem történt, talán azért, mert a szomszédom maga is önkormányzati tisztviselő. Azt szeretném kérdezni, hogy ilyen helyzetben mit lehet tenni, hová fordulhatok a panaszommal. F.K.

Ilyen esetben az önkormányzati rendelet az irányadó. Ha az valóban azt írja elő, hogy állatot (bizonyos állatot) csak a szomszéd engedélyével lehet tartani, akkor ilyen engedély hiányában a szomszéd kötelezhető a jogellenes állapot megszüntetésére. Ehhez a jegyzőtől kell nem "kivizsgálást", hanem birtokvédelmet kérni: egy tértivevényes levélben le kell írni azt a határozott igényt, hogy a jegyző kötelezze a szomszédot a birtokháborítás, vagyis a jogellenes zavarás (a bűz) megszüntetésére. Ha a jegyző olyan határozatot hoz, amit Ön jogszabályellenesnek tart (pl. ellenkezik az önkormányzati rendelettel), vagy a (három napon belül végrehajtandó!) jegyzői határozatnak a jegyző nem szerez érvényt, akkor a bírósághoz lehet fordulni. (Ha a zavarás egy évnél régebben tart, akkor a jegyző ki is hagyható, és közvetlenül a bíróságtól lehet kérni a jogellenes behatás megszüntetését.)

Dr. Tóth J. Zoltán

Birtoklás, özvegyi haszonélvezeti jog

Jelenlegi otthonomban több mit húsz éve lakom a feleségemmel. A ház 5 évvel ezelőttig az apósom kizárólagos tulajdona volt, és amikor ő meghalt, azt feleségem és az ő bátyja örökölték 50-50 % arányban, anyósom pedig haszonélvező lett. Azóta az anyósom és a sógorom állandóan ki akar tenni a házból. Noha az anyósom csak haszonélvezeti joggal rendelkezik, de ő a fő hangadó, folyamatosan azzal fenyeget, hogy kitesz engem innen.

A kérdésem, hogy van-e joga ehhez. Amióta itt lakok, bizonyítottan is a jövedelmünk nagy részét én is és a feleségem is erre az ingatlanra költöttük. Ráadásul a sógorom, aki szintén azt akarja, hogy hagyjam el a házat, több mint húsz éve nem is itt él. K. R.

Mivel a birtoklást tekintve a haszonélvezet a legerősebb jog, ezért a haszonélvező bárkit, még a tulajdonost is "kiteheti" az ingatlanból. (Az, hogy egyébként ki hány éve lakik a házban, nem számít.) Ami a kiadásokat illeti: a rezsiköltségek értelemszerűen nem követelhetők senkitől, hiszen azok nem a házra fordítódtak, hanem felhasznált szolgáltatások (víz, gáz, villany) igénybe vételére. A felújítási költségek követelhetők a tulajdonostól (de nem a haszonélvezőtől, mivel a felújításra nem ő, hanem a tulajdonos köteles), de azok is csak azért, mivel a haszonélvező által engedett ún. használati jog alapján lakott a lakásban (ilyen jogcím nélkül nem lennének követelhetők). Végül a kifejezett értéknövelő beruházások szintén követelhetők, mégpedig nem a tényleges ráfordítás, hanem a tényleges értéknövekedés mértékében (vagyis ha pl. 1 millió Ft-nyi ráfordítás félmillió Ft-tal növelte az ingatlan értékét, akkor ez a félmillió Ft követelhető).

Dr. Tóth J. Zoltán

Élettársak

Élettársi viszony megszűnésével kapcsolatban kérnék tanácsot. Röviden: bátyámat 5 év együttélés után otthagyta az élettársa. A bátyám lakásában laktak, mindketten dolgoztak, mindketten vettek egy-egy kocsit. A szakítás után 1 hónappal előjött a volt élettárs azzal, hogy ő jobban keresett, mint a bátyám, ő fizette a rezsit, és ezért adjon neki egymillió forintot, plusz a kocsiját. A jövedelmükben azonban valójában nem volt különbség, csak a hölgy be volt jelentve, a bátyám pedig nem. Nemrégiben ügyvédi felszólítást kapott, 8 napos fizetési határidővel, ami eleve képtelenség. Valóban járhat ez a pénz a volt élettársnak?

A másik kérdésem az, hogy ha több mint két éve külföldön dolgozott a nő, és havonta, kéthavonta járt haza, szinte csak napokra, akkor lehet, hogy már nem is állt fenn köztük az élettársi kapcsolat? Hiszen nem éltek együtt életvitelszerűen, gyakorlatilag csak a holmiját tartotta a lakásban, és mint utóbb kiderült, két éve külföldön is van szeretője.

Megköszönném, ha sürgős választ kaphatnék, mert nem tudjuk, kell-e reagálni az ügyvédi levélre, vagy várjuk meg, míg bírósági per lesz? Mik az esélyek? S.G.-né
 

Mivel ez egy összetett probléma, ezért pontokba szedve válaszolok.

1. A Ptk. szerint az élettársak érzelmi és gazdasági életközösségben együttélő személyek. A gazdasági életközösség azt jelenti, hogy a közösen felélt, elhasznált vagyon semmiképpen sem visszakövetelhető. Ha pl. a hölgy sokkal jobban is keresett, de az „elment” rendszeres drága programokra, ételekre stb., az nem jár vissza, akkor sem, ha az egyik volt élettárs sokkal többet keresett.

2. A be nem jelentett foglalkoztatásra nem célszerű hivatkozni, mert ha bírósági perben, tanúi igazmondási kötelezettség alatt beismeri a bátyja, hogy elcsalta az adót, akkor a volt élettárs fel fogja jelenteni az APEH-nél, sőt még tán büntető feljelentést is tesz, de ha csak az előbbivel próbálkozik, akkor is többe fog kerülni az utólagos adó, tb, adóbírság, kamat, mint a követelt összeg.

3. Ezek után lehet arra hivatkozni, hogy az autót ajándékba kapta, amit a hölgy azon a jogcímen követelhet vissza, hogy az a feltevés, amire tekintettel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult (pl. leendő házasság). Ezt azonban ne hozza fel Ön, várja meg, míg az ellenfél ügyvédjének eszébe jut (lehet, hogy nem fog).

4. A háztartásban végzett munka is a szerzésben való közreműködésnek minősül (nemcsak házastársak esetében), hiszen gazdaságilag nemcsak azzal lehet a közös háztartás költségeihez hozzájárulni, ha valaki pénzt keres, hanem azzal is, hogy olyan tevékenységet végez, amivel pénzt takarít meg. A háztartási munka tipikusan ilyen, és a bátyja esetében egyértelmű, hogy azt ő végezte, mivel az élettársa külföldön volt.

5. Minden egyéb kiadás, megtakarítás esetében az, aki a pénzt kereste, követelheti azt a részt, amennyivel többel járult hozzá a közös kiadásokhoz, mint a másik, hiszen végül is csak egy „szimpla” élettársi kapcsolatról, nem pedig házasságról vagy bejegyzett élettársi kapcsolatról van szó. Viszont az az összeg, amit a hölgy a konkrét esetben követel, tekintettel a háztartásban végzett munkára is, legalább is véleményes; nem biztos, hogy a bíró úgy fogja gondolni, hogy annyival valóban többel járult volna hozzá a hölgy a közös és fel nem élt kiadásokhoz (pl. a gépjárművételhez), mint a bátyja. (Erre elég kockázatos lesz a hölgynek pert indítania.)

6. Az élettársi közösség fennállását nem érinti az a tény, hogy az egyik fél huzamosabb ideig külföldön tartózkodik, amennyiben az életvitelszerű együttélés fennáll (és ebben az esetben fennáll, hiszen Ön is említette, hogy a hölgy „haza” járt).

7. Lényegtelen, hogy kinek a nevére jönnek a számlák, azok fizetése mindenképpen közös pénzből történik, és a közös fenntartási költségek fedezését szolgálja. Éppúgy nem követelhető a számlák ellenértéke, mint ahogy a lakás „bérleti díja” sem.

Dr. Tóth J. Zoltán

Vezetékjog

Nemrégiben három határozatot is kaptam, hogy az ELMŰ javára vezetékjogot jegyeztek be a házamra az ingatlan-nyilvántartásba, de semmilyen jogszabályi hivatkozás nem volt a levelekben, hogy mi alapján is történt mindez. A kérdésem az, hogy az akaratom nélkül tehet-e ilyet az ELMŰ, és ha igen, akkor ezt milyen jogszabály alapján teheti? D.K.

Az ún. vezetékjog létesítése teljesen törvényes eljárás, amihez nem kell az ingatlan tulajdonosának a beleegyezése. Minderről a villamos energiáról szóló 1997. évi LXXXVI. tv. rendelkezik, a lényegesebb szakaszokat beidézem:
"121. § (1) A hálózati engedélyes közcélú hálózat idegen ingatlanon történő építése céljából
a) előmunkálati jogot,
b) vezetékjogot,
c) használati jogot
d)
kérhet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során
a) a jelek elhelyezésével, mérésekkel, vizsgálatokkal,
b) a létesítmények elhelyezésével, vagy azok megközelítésével, azokon való munkavégzéssel,
c) az ingatlan használatának akadályozásával vagy korlátozásával okozott kárt az engedélyes az ingatlan tulajdonosának vagy használójának (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles megtéríteni."
"123. § A közcélú hálózat idegen ingatlanon történő elhelyezésére a hálózati engedélyes javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.
124. § A hálózati engedélyes a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon
a) föld alatti és feletti vezetéket, valamint távközlési összeköttetést helyezhet el,
b) tartószerkezetet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezést építhet,
c) nem tartószerkezeten elhelyezett, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezést építhet,
d) a közcélú hálózat mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja.
125. § (1) A Hatóság a jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A vezetékjog a jogerős határozat alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható."

Dr. Tóth J. Zoltán

Kényszergyógykezelés, gondnokság alá helyezés

A kérdésem, hogy lehet-e valakit állítólagos "üldözéses téves eszme" miatt, vizsgálat nélkül, egy kb. félórás beszélgetés után kényszergyógykezelésre utalni?

A másik kérdésem, hogy ha az illető egy másik megyében van bejentve ( és csakis ott), akkor a nem a lakhelye szerinti szakrendelő kényszerítheti-e arra, hogy befeküdjön a pszichiátriára. B. L.

Kényszergyógykezelésre bárkit csak büntető eljárásban lehet ítélni, ha meghatározott, a Btk.-ba ütköző (személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó) cselekmény valamelyikét követte el. Amire feltehetőleg Ön gondol, az a gondnokság alá helyezés, de ezt is csak bíróság rendelheti el, amire nézve önálló polgári pert kell lefolytatni. Vagyis egy félórás beszélgetés alapján senki sem kényszeríthető pszichiátriai kezelésre. Ez alól egy kivétel van: ha az illető ön- vagy közveszélyes, mert az ilyen emberek esetében természetesen nem kell a bírói ítéletre várni, addig is a rendőrség intézkedhet, és orvosi vélemény alapján zárt intézetben elhelyezhető, de ebben az esetben a magatartásának közvetlenül fenyegetnie kell a saját vagy mások testi épségét. (Ilyenkor viszont természetesen mindegy, hogy az illető hol lakik.)

Dr. Tóth J. Zoltán

Perújítás

Én azt szeretném tudni, hogy ma Magyarországon hogyan lehet egy több mint tízéves jogerős bírósági ítéletet (polgári per) újra tárgyaltatni?  J.B.

Tizenéves jogerős döntéseket semmilyen jogcímen nem lehet megtámadni. Rendkívüli jogorvoslatként létezik ugyan az ún. perújítás, de az is - meghatározott feltételek megléte esetén - csak a jogerős döntéstől számított öt évig vehető igénybe.

Dr. Tóth J. Zoltán

Házastársi különvagyon

A feleségemmel válófélben vagyunk, de még a házasságunk (együttélésünk) alatt örököltem egy házat, annak a fele a feleségemé-e. Ő azt mondja, hogy igen, és követeli a részét, merthogy szerinte minden, amit a házasságunk alatt szereztünk, az közös, ami válás esetén fele-fele arányban illet meg minket. F.A.

Mivel a házat Ön örökölte (és nem pl. közös pénzből vették), ezért az az Ön különvagyona, amit a felesége nem követelhet, az a válás után is teljes egészében az Öné marad.

Dr. Tóth J. Zoltán