Rend és biztonság | Jog | Jogrend | Jogpolitika | Igazság | Igazságszolgáltatás | Emberi jogok

„Velem már az első szolgálatban közölte a parancsnokom, hogy két választásom van. Ha kocsira akarok kerülni, és nem akarok megrohadni mint belső kapus, akkor vagy tejelek neki, vagy szexuálisan kielégítem” – idézte fel személyes élményeit a rendőrségi korrupcióról szóló felmérés során készített interjúban egy fiatal rendőrnő. A kutatóknak válaszoló rendőrök döntő többsége tud a belső korrupcióról, arról például, hogy tíz-húszezer forintért vagy a szolgálati idő alatt beszedett kenőpénz meghatározott százalékáért lehet jó – értsd: zsebre bírságolásra alkalmas és biztonságos – szolgálatot vásárolni.

A Rendészeti Kutatók Egyesülete által hazai és külföldi szakértők bevonásával végzett vizsgálat szerint a megkérdezett egyenruhások 97 százaléka hallott a rendőrségi korrupcióról – igaz, csupán három százaléknak volt erről személyes élménye. A válaszadók szerint a testület tagjainak 25-30 százaléka korrupt.

Ennél lényegesen nagyobbnak ítélik a korrupciót az egyenruhások körében: a megkérdezettek szerint a megvesztegethető rendőrök aránya ebben a csoportban 75-80 százalék. Más felmérések azt is bizonyították, hogy a korrupció területi egyenlőtlenségeket is mutat: a fővárosban lényegesen több „megvehető” rendőr van, mint a kisebb településeken, amelyeken ismerik az emberek az egyenruhásokat.

A jelentésből kitűnik, hogy a társaik által „igencsak megvesztegethetőnek” tartott rendőrök havi egy-másfél millió forint kenőpénzt is képesek összegyűjteni. A kutatóknak az egyik megkérdezett – miután szavatolták névtelenségét – elismerte, hogy az 1999-es Forma–1-es futam idején egyetlen nap alatt 388 ezer forintot keresett (ennek egy részét valutában) traffipaxosként az autópályán. Más rendőrök elmondták, hogy a tiloson áthajtás általában tízezer, míg az ittas vezetés – a részegség mértékétől és a szabálytalankodó anyagi helyzetétől függően – tízezertől ötvenezer forintig terjedő összeggel intézhető el a helyszínen.

A rendőrök 80 százaléka tud arról, hogy a járőrök esetenként ingyen vagy az étlapon feltüntetettnél lényegesen olcsóbban kapnak ételt, italt a körzetükhöz tartozó vendéglátóhelyeken. Ennek fejében elvárják tőlük, hogy nézzék el a kisebb szabálytalanságokat. Tíz rendőr közül kilenc tud arról, hogy kollégái árulják a razziák, piacellenőrzések időpontját, terveit.

Minden ötödik rendőr hallott már olyan esetről, esetleg személyesen is tapasztalta, hogy egyes kollégái eladják a bűncselekményekből származó, a rendőrség által lefoglalt ingóságokat. Az egyik megkérdezett szerint előfordult olyan eset, amikor a lefoglalt kábítószer egy részét a rendőrök értékesítették.

A rendészeti kutatóknak a megkérdezett rendőrök számos korrupciós trükkről is beszámoltak. Ismert pénzszerző gyakorlat a „rapsickodás”, amikor a járőrök engedély nélkül átmennek a másik kapitányság illetékességi területére, elrejtik az autójukat – nehogy a rendszám alapján később azonosíthassák őket –, majd jelvényüket félig eltakarva (nehogy leolvashassa bárki is az azonosító számukat) zsebre bírságolnak. Ha bárki is feljelentené őket, a vizsgálat csak annyit tudna kideríteni, hogy a panaszos által megadott személyleírás az adott területen szolgáló rendőrök egyikére sem illik rá.

A felmérés szerint a rendőrök többsége anyagi okok miatt fogad el kenőpénzt. Vannak olyan rendőrök, akik „mellékes” nélkül nem tudnák eltartani magukat és családjukat. Mások a korrupció révén luxusfogyasztásuk költségeit teremtik elő. Ez utóbbiak olykor már nemcsak hogy elfogadják a kisebb-nagyobb szabálytalanságok „elnézéséért” felajánlott kenőpénzt, hanem egyenesen kizsarolják azt a polgároktól. A vizsgálatban közreműködő rendőrök véleménye szerint a korrupció tönkreteszi, erkölcsi és szakmai válságba sodorja a rendőrséget, illetve morálisan már le is züllesztette. Többen hangot adtak azonban azon véleményüknek is, hogy „a rendőrnek is joga van korruptnak lenni, ha a politikai közéletben is nyíltan ezt teszik”. Mások úgy vélekedtek: „Nem lehet bűnnek tekinteni a korrupciót egy olyan országban, ahol milliárdokat lehet eltüntetni büntetlenül”.

A megkérdezettek egybehangzó véleménye szerint a korrupt rendőrök kiközösítik maguk közül azokat, akik nem kívánnak részt venni a visszaélésekben. Előfordultak olyan esetek is, amikor a társai vesztegetési ügyeit rossz szemmel figyelő rendőrt vádolták meg visszaélésekkel.

Arra a kérdésre, hogy miért nehéz a rendőröknek ellenállniuk a korrupciós kísértésnek, a legtöbben azt felelték, hogy az alacsony bérek miatt sokan megengedhetőnek tartják, hogy adott esetben kenőpénzt fogadjanak el. Többen emellett okként említették meg még a megfelelő parancsnoki ellenőrzés, valamint a gyors és szigorú büntetés hiányát, valamint a testület erkölcsi ellehetetlenülését.

A vizsgálat tapasztalatait összegző tanulmány készítői hangsúlyozták: a felmérés nem reprezentatív mintán készült. Rámutattak ugyanakkor arra is, hogy a rendőrségi korrupció elleni hatékony fellépést, a visszaélési lehetőségek felszámolását sok tényező nehezíti. Az alacsony bérek és a feketegazdaság hatása mellett az, hogy ma az kap jutalmat, elismerést, aki a szervezet belső gondjait sikeresen el tudja rejteni, noha ezzel vélhetően csak tovább mélyíti a szervezet válságát.

A VÁLTOZÓ VILÁG minden kötete mindig kapható!

A VÁLTOZÓ VILÁG katalógusa évről-évre gyarapszik.

Közben az internet és a digitális nyomdatechnika fejlődése új nagyszerű perspektívát teremtett. El lehet felejteni azt a szót: „elfogyott”! El lehet felejteni az esetenként hosszas könyvkeresést.

Itt, a kiadói portálon

 a VÁLTOZÓ VILÁG minden kötete mindig kapható!

Megrendelés