Sztálin | Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

Egyéni keresés

-Köszöntjük a Változó Világon!-

Politikai Útmutató és Címtár

Szovjet és egyéb mozgalmi dalok

Joszif Visszarionovics Sztálin,

eredeti nevén Ioszeb Dzsugasvili

(Gori, Grúzia, 1878. december 18.* – Kunzevo, Moszkva mellett, 1953. március 5.)

Grúz származású szovjet forradalmár, 1923 és 1953 között a Szovjetunió első számú vezetője, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára

*Más, Sztálin életében hivatalos adatok szerint: 1879. december 21.

Sztálin Nyugatnak tett ajánlatára derült fény

Sztálin állítólag kész lett volna hatalmas hadsereget felsorakoztatni a náci Németország határán, a Lengyelország megtámadása előtt két héttel ismertetett tervre azonban a beavatott magas rangú brit és francia illetékesek nem reagáltak, Moszkva így inkább Berlinnel kötött megnemtámadási egyezséget - legalábbis ez derül ki a moszkvai levéltárakban most felbukkant archív feljegyzésekből.

A brit sajtóban ismertetett, a titkosítás alól feloldott korabeli dokumentumok szerint a javaslatot 1939. augusztus 15-én vetette fel Vorosilov marsall, honvédelmi népbiztos és Borisz Saposnyikov, a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke a Kremlben tárgyaló brit-francia katonai küldöttségnek. Az jól ismert tény, hogy a Szovjetunió kísérleteket tett egy náciellenes koalíció összekovácsolására Nagy-Britannia és Franciaország bevonásával, a The Sunday Telegraph szerint azonban most derült csak fény arra, hogy Moszkva milyen messzire kész lett volna elmenni ennek érdekében.

A felárt iratok szerint a kremlbeli tárgyaláson a szovjet fél 120, egyenként 19 ezer fős gyalogos hadosztály, 16 lovashadosztály, ötezer egységből álló nehéztüzérség, 9500 harckocsi, valamint 5500 harci repülőgép és bombázó felvonultatását ajánlotta fel a német határok mentén. Lev Szockov, a szovjet külső hírszerzés nyugalmazott vezérőrnagya, aki feldolgozta a mintegy 700 oldalnyi anyagot, azt mondta a brit lapnak: ha a britek, a franciák és lengyel szövetségeseik komolyan vették volna az ajánlatot, együtt összesen háromszáz, vagy még több hadosztályt lehetett volna felsorakoztatni két fronton Németország ellen, kétszer annyit, ahány hadosztálya akkoriban Hitlernek volt.

A dokumentumok szerint a brit és a francia félnek azonban csak tárgyalásokra volt felhatalmazása, egyezségkötésre nem. Ráadásul amikor a szovjetek megkérdezték, hogy Nagy-Britannia mekkora erőt tudna nyugaton bevetni, Sir Reginald Drax tengernagy, a brit delegáció vezetője azt mondta, hogy mindössze tizenhat hadosztály áll harcra készen.

Donald Cameron Watt történész professzor, akinek a második világháború előtti időszakot feltáró munkáját a szakma alapműnek tekinti, ugyanakkor kételkedik a szovjet ajánlat hitelességében. Kijelentette: a kortárs feljegyzésekben - köztük a brit delegáció vezetőjének naplójában - erről nem történik említés. Nem hiszem, hogy az oroszok ezt komolyan gondolták - mondta a brit történész, aki abban is kételkedik, hogy a kremlbeli tárgyalásokon a most megismert, szerinte is új részletek elhangzottak volna.

2008. október, Népszabadság

 * * *

1945-ig a magyar sajtóban, irodalomban úgy írták: Sztalin. 1945 után - el tudom képzelni, hogy Rákosi Mátyás személyes utasítására, hiszen ő tudta csak olyan áhítatos pátosszal kiejteni - Sztálinnak kellett írni.

Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Bizottságának helyesírási főbizottsága ezt A magyar helyesírás szabályai 10. kiadásában, 1954-ben az orosz szavak és tulajdonnevek átírásáról rendelkező 294. pontjában úgy határozta meg, hogy "az orosz magánhangzóknak a hangsúlyviszonyoktól függő hosszúságában az átírásban nem jelöljük meg ékezettel". Puskin kiejtése kb. Púskin; Tolsztoj kb. Talsztój. "Kivétel: Sztálin." Így szerepel a név a szabályzat szótári részében is.

A magyar helyesírás szabályainak ma érvényes, 1984-ben kiadott 11. kiadása már nem tartalmazza ezt a paragrafust, és kimaradt a név a szótárából is. Az Osiris Kiadó új Helyesírás (2005) című kötetének szótári részében újból föltűnik Joszif Visszarionovics Sztálin. Viszont itt szerepel először, immár ékezet nélküli változatával a sztalinizálás és desztalinizálás. Ez a könyv a kivételek közt fölsorolja Sztálin nevét, azzal a megokolással, hogy más hasonlókkal a cirill betűs szavak átírására született szabályok megalkotása előtt kerültek a magyarba.

Csakhogy ez Sztalin nevére nem vonatkozik. Az ő neve eredetileg Sztalin formában került a magyarba, s csak politikai nyomásra erőltették be még a hivatalos, akadémiai szabályzatba is. Ideje visszatérni az eredeti írásmódra.

Péter László irodalomtörténész, Szeged

 * * *

Régi helyesírási visszásságot említ levelében Péter László (Kivétel: Sztálin?, november 18.), amikor fölrója, hogy a "generalisszimusz" nevét 1945 előtt Sztalinnak írták, azóta viszont a szabályok ellenére Sztálinnak. A szabály szerint az orosz magánhangzók hangsúlyviszonyoktól függő hosszúságát az átírásban nem jelöljük. Puskin, és nem Púskin. Sztalin átírásában a szabályt a politika, az "áhítatos pátosz" írta felül - mondja Péter László. Meglehet. A dolog azonban bonyolultabb. Az új szabályok megpróbálták - logikusan - a korábbi "betűhív" átírást (megközelítően, hiszen cirill betűkről van szó) a kiejtéshez igazítani. Nem Evgeny Onegin, hanem Jevgenyij Anyegin. A Sztálin megfelel az eredeti orosz kiejtésnek és a magyar nyelvérzéknek. A Púskin nem. Csakhogy mint sok másban, ebben sem vagyunk következetesek. Lenint írunk (és mondunk), nem Lényint. Miért? Mert precízkedő lenne? Vagy, mert így szoktuk meg, és már nem tudunk "átállni"? De ha Lenin, akkor miért Bunyin? Miért nem Bunin? Itt álljunk meg! Bizony, a helyesírást néha felülírja a politika. Sztravinszkijt ma nemcsak divat Stravinskynak írni, hanem egyesek szerint így is kell, mivel az emigrációban maga is így írta, és ragaszkodott hozzá. Ez értelmezhetetlen. Sztravinszkijt Stravinskynak írták és írják át az angolok vagy a franciák, ha emigrált, ha nem; ő maga is így tett, ha latin betűkkel írt. Ez az illető nyelvek "kiejtési közelítése". Dosztojevszkij viszont csak "angolul" vagy "németül" Dostoievsky. Ez nyelvi kérdés, nem politikai. Ha Majakovszkij történetesen emigrált volna, akkor Maiakovsky lenne? És mi van Bunyinnal? Ő Nobel-díjas is volt, szovjetellenes is volt, emigrált is - neki igazán kijárna a Bunin. Amennyiben elment az eszünk, és a politikai nyelvészet elvét követjük.

A mai, gyakran eszement közhangulatban minden "gyanús", ami eredeti orosz, tehát meg kell próbálni nyugatosítani. Nemrég egy nálunk vendégszereplő jégrevü a volt olimpiai bajnokot reklámozta a címlapon, emígy: Evgeny Plushenko. Mindjárt más, lehet tudni, honnan jön. Már az átírásnak is politikai megkülönböztető szerepe van. Áhítatosan: Sztálin? Megvetően: Sztalin? Ne gyerekeskedjünk.

Koltai Tamás kritikus

Sztálin

A tudás 365+1 napja

sorozatban

Március 4, 5

Május 30

Július 2, 15, 16, 17

November 26

December 24

Ajánlott irodalom

Adibekov, Grant M.: Kominform i poszlevojennaja Jevropa. 1947-1956 gg. Moszkva, "Roszszija Molodaja", 1994.

Bence György-Kis János: A szovjet típusú társadalom marxista szemmel. Magyar Füzetek, 5. Párizs, 1983.

Béládi László-Krausz Tamás: Sztálin. Láng, 1988.

Daniels, Robert V.: The End of the Communist Revolution. London-New York, 1994.

Deutscher, Isaac: Sztálin. Budapest, 1990.

Djilas, Milovan: Találkozások Sztálinnal. Magvető, Budapest, 1989.

Getty, J. Arch: Origins of the Graet Purges. The Soviet Communist Party Reconsidered, 1933-1938. Cambridge Univ. Press, 1991.

Holloway, David: Stalin and the Bomb. The Soviet Union and Atomic Energy, 1939-1956. Yale Univ. Press, New Haven, London, 1994.

Kosztircsenko, G.: V plenu u krasznogo faraona. M., Mezsdunarodnie Otnosenija, 1994.

Krausz Tamás: A szovjet Thermidor. Budapest, Napvilág Kiadó, 1996.

Medvegyev, Roj Alekszandrovics: Szemja Sztalina. M., 1992.

Slusser, Robert M.: Stalin in October. Baltimore, 1987.

Stalin's Letters to Molotov. Ed. L. T. Lih. O.V. Naumov, O. V. Khlevniuk, Yale, Univ. 1995.

Szekreti Gitlera na sztole u Sztalina. Razvedka l kontrrazvedka o podgotovke germanszkoj agresszii protiv SZSZSZR. mart-ijun 1941g. Dokumenti iz Centralnogo arhiva FSZB Roszszii, Izd. Objegyinyenyija MOSZGORARHIV, M., 1995.

Sztálin Művei 1-13. köt. Szikra, 1949-1952.

Tucker, Robert C.: Stalin as Revolutionary 1879-1929. A Study in History and personality. Norton and Co. New York-London, 1973.

Volkogonov, Dmitrij: Győzelem és tragédia. Bp., Zrínyi, 1991.

Zsidók Oroszországban. Ruszisztikai Könyvek I., Budapest, Magyar Ruszisztika Intézet, 1995.

Stalin Reference Archive

Stalin: Biography and photos

Stalin-Era Research and Archives Project Webpage

World War II Commemoration - Stalin

1942 Man of the Year: Joseph Stalin

A Változó Világ bölcsességei

Tessék tudni! A tudás hatalom! (Szimeonov Todor)

Tessék tudni! A te tudásod a te hatalmad! (Szimeonov Todor)

Jobb tudni, mint megijedni. (Szimeonov Todor)

Aki hamisságokat terjeszt, akarva-akaratlanul az emberek szellemi rabszolgaságát szolgálja. (Szimeonov Todor)

A tény kevés, a vélemény sok. (Szimeonov Todor)

Nincs új a nap alatt, csak a változó világ... (Szimeonov Todor)

Gondolkodom, tehát csendet kérek! (Szimeonov Todor)

Mértéktartó vagyok, de a világ nekem nem elég! (Szimeonov Todor)

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

Köszönjük a látogatást! Thanks for visit!