A görög mitológia istenei és isteni lényei | Mitológia | Ókor | Történelem | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

-Köszöntjük a Változó Világon!-

A mítosz (müthosz) görög szó. Eredeti jelentése történet, mese, monda. Az ókori görög hitvilág, mitológia politeista, tehát sokistenhitű volt. Három fokozata van:

- teriomorfizmus: állatarcú istenek pl.: sas, bagoly, bika, tehén, ló, galamb

- átmenet: félig állat, félig ember arcuk van pl.:

kentaur (ló és ember),

minotaurusz (bika és ember),

szphinx (oroszlán és ember),

hárpia (ragadozó madár és ember),

- antropomorf: emberistenek, melyeknek esetleg megmaradnak állati tulajdonságaik pl.: bagoly szemű Pallasz Athéné.

Ezeknek az isteneknek a világa tükörképe a földi világnak. Úgy élnek ahogy az emberek: születnek, esznek (ételük az ambrózia), isznak (italuk a nektár), harcolnak, gyermekeik születnek, viszont sosem halnak meg.

A görög mitologikus elképzelések megegyeznek abban, hogy a világ az istenek nászából jött létre. További fejlődése és tökéletesedése az istenek egymással folytatott harca árán valósult meg. Elsőnek jött létre Khaosz, a tátongó "Üresség", majd őt követte Gaia, a széles mellű Föld, és Erósz, a "Szerelem" istene. Gaia először méltó párját hozta a világra, a csillagos égboltot, a mindent beborító Uranoszt. Az Ég és a Föld első gyermekei voltak az első istenek. Először hét titánt szült Gaia, köztük volt Atlasz és Prométheusz is, majd megszülettek leánytestvéreik a titaniszok. Aztán három egyszemű és három százkarú óriás jött a világra. Az Ég és a Föld első gyermekei, durva óriások, szörnyalakok voltak. Maga Uranosz is elborzadt gyermekei láttán, és a küklopszokat meg a százkarúakat letaszította az alvilágba. Gaia ezért megharagudott férjére, s fellázította a titánokat, hogy álljanak bosszút apjukon. A legifjabb titán, Kronosz vállalkozott erre a feladatra, és apját megfosztva férfiasságától átvette az istenek feletti uralmat. Testvérét Rheiat vette feleségül, de félve, hogy ő is apja sorsára jut, születendő gyermekeit sorra lenyelte. Ezért Rheia, mikor legutolsó gyermekét, Zeuszt várta elbújt Kronosz elől Kréta szigetén. Zeusz születése után egy követ tett a pólyába, és azt adta át férjének. Kronosz gyanakvás nélkül lenyelte a követ. A gyermek Zeusz Kréta szigetén nevelkedett. Mikor felnőtt, mérget adott be apjának, aki ettől sorra kihányta korábban elnyelt gyerekeit.

Ezután Zeusz tíz évig tartó háborút indított Kronosz és a titánok uralma ellen. Zeusz, az alvilágból kiszabadított küklopszokkal és százkarú óriásokkal legyőzte apját. Így lett Zeusz az istenek királya és az emberek atyja, ő alakította ki a rend és az értelem világát. Zeusz első felesége Themisz volt, Uranosz és Gaia leánya, a Törvényesség istennője. Második felesége Héra lett, aki egyben testvére is, ő a nők védelmező istennője. Házasságukból született : Arész, a Háború istene. Zeusz szeretője Létó volt, akitől Apollón, a Világosság, a Jóslás és a Költészet istene, valamint Artemisz, a Vadászat szűz istennője is született. Héra nagyon megharagudott férje kicsapongásai miatt, és elhatározta, hogy ő is szül egy olyan gyereket, aki nem Zeusztól származik. Így látta meg a napvilágot a férfi nélkül fogant Héphaisztosz. Ő azonban olyan csúnya volt, hogy születése után anyja ledobta az Olümposzról. A zuhanás miatt kitörte a lábát és az Etna vulkánban berendezett kovácsműhelyében élt. Héphaisztosz volt a Tűz és a Kovácsmesterség istene, az istenek sánta kovácsa. A tudás és a Művészetek istennője Pallasz Athéné, Zeusz fejéből pattant ki. A Zeusz villámától megérintett tenger habjaiban született meg Aphrodité, a Szépség és a Szerelem istennője. Zeusz fia még Hermész a Tolvajok istene, Hermész utóda pedig Pán, a Pásztoristen. A görög istenek sorában meg kell említeni még Dionüszoszt, a Szőlő, a Bor és a Mámor istenét; Hébét, az Ifjúság istennőjét; és Héliosz Napistent. Zeusz valamint egy halandó nő gyermeke Héraklész félisten lett. A Sors istenei a Moirák, akik az élet fonalát szövik, és néha-néha el is szakítanak egyet. A Művészetek és Tudományágak legjelentősebb képviselői pedig a kilenc nőből álló Múzsák. A Csillagászat múzsája Uránia.

A görög istenek életörömmel teli játékossága olümposzi derübe vonja a világot, de anélkül, hogy romantikus, érzelmes módon elrejtené az emberi lét fájdalmas valóságait. A mítoszok kialakulása a görög műveltség fejlődésében már évszázadokkal Homérosz és Hésziodosz előtt elkezdődött, sőt valószínűleg elég magas fokot ért el. Azonban mégis Homéroszé és Hésziodoszé az érdem, hogy változatainak végtelen lehetőségeiben felismerték a mítoszok jelentőségét és nagyfokú művészi tudatossággal használták ki lehetőségeit és alkották meg költői alkotásaikat, amelyek fő forrásai lettek a görög mitológiának, s amelyek a mítoszok újabb és újabb lehetőségeinek kibontakozására ösztönözték az utánuk működő költők egész sorát. Nekik tulajdonítható a régebbi kor ingatag istenfogalmainak határozott típusokká való formálása, amelynek főbb vonásai egyöntetűséget mutatnak, de a részletek terén a nagyfokú változatosság uralkodik, mert a görögök sohasem ragaszkodtak egységes vallásos rendszerhez, sem pedig a megállapított, kötött hitbeli dogmákhoz.

A

Vallási Útmutató és Címtár

Adikia: A jogtalanság istennője, Diké nővére. Ha létezik jog és igazságosság a világon, léteznie kell jogtalanságnak is, hisz az egyik hiányában értelmét veszítené a másik. Mivel tehát erre a célra is szükség volt egy istenségre, a feladatot Adikia látta el.

Folytatás

B

Beszélgetések az Új Kertben

Kompetencia

Kreativitás

Tehetség

Boldogság

Bentheszikümé: Poszeidón és Amphitrité leánya, Tritón, Rhodé és Kümopoleia testvére, a tengermélység istennője.

Folytatás

C

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskolakönyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

Csillagképek: Ősidők óta az összes csillagkép közül azok vonják leginkább magukra a figyelmet, amelyek az ekliptika mentén fekszenek. Ezek az állatövi csillagképek. Teljesen természetes ez a jelenség, hiszen éppen ezekben a csillagképekben mozog a Nap, a Hold és itt haladnak a bolygók is. Gyakran észrevehetjük, hogy valamelyik állatövi csillag képben még egy fényes égitest látható. Ez rendszerint a négy legfényesebb bolygó, vagyis a Vénusz, Mars, Jupiter és a Szaturnusz. Ezeknek az égitesteknek az együttállásából kísérelték meg az asztrológusok időről időre, hogy az ember sorsát megmagyarázzák, kifürkésszék. Az állatövhöz nyúltak, ha a sorsról kellett horoszkópot összeállítani. Az állatöv a maga egészében az ég dicsőségének, a teljes körforgásnak, a fény szférájának, az égboltnak, magasztos érzéseknek, és az idő a szimbolikáját fejezte ki. A tavasz három hónapját: márciust, áprilist és májust az asztrológusok Kos, Bika és Ikrek havának nevezik. A nyár három hónapját júniust, júliust, augusztust az asztrológusok Rák, Oroszlán és Szűz havának nevezték el. Ez az elnevezés igen találó, mivel a napforduló alkalmával a Nap a levegős, száraz Ikrekből a vizes Rákba, onnan pedig a tüzes száraz Oroszlánba lép. A ősz három hónapját: szeptembert, októbert és novembert az asztrológusok Mérleg, Skorpió és Nyilas havának nevezik. A tél három hónapját: decembert, januárt, februárt az asztrológusok Bak, Vízöntő és Halak havának nevezik. 

Folytatás

D

Daimón: Meg nem határozott eredetű isteni lény, aki az ember sorsára gyakorolt befolyást. Hol ártó, hol jóakaratú volt, az ember életének fő eseményei tőle függtek.

Folytatás

E

Eidothea: Próteusz és Pszamathé leánya, tengeri istennő. Ő tanácsolta Menelaosznak, hogy keresse fel apját Próteuszt, s kényszerítsen ki jóslatot tőle.

Folytatás

F

Folytatás

G

Gaia: Khaosz leánya, Erebosz, Nüx és Tartarosz testvére, a Föld istennője. Önmagától szülte Uranoszt, Pontoszt és a hegyeket, utóbbiakkal együtt az Oreiászokat. Pontosztól Thaumaszt, Phorküszt, Néreuszt, Eurübiát, és Kétót szülte. Uranosz később férje lett, akitől elsőnek a Hekatonkheireket szülte, akiknek egyenként ötven fejük és száz karjuk volt. Mikor Uranosz meglátta őket elborzadt látásuktól, és a Tartaroszba vetette mindnyájukat. Ezután megszülettek a Küklópszok, ezek is hárman voltak, azonban nekik csak egyetlen szemük volt a homlokuk közepén. Uranosz őket is bilincsbe verte. Majd megszülettek a Titánok és a Titaniszok. Gaia utolsó fiait fellázította Uranosz ellen, amiért első gyermekeit fogságban tartotta. Tervének végrehajtásában legfőképpen Kronosz vett részt a többi Titánnal együtt, csak Ókeánosz nem vállalt részt az összeesküvésből...

Folytatás

H

Hádész: Kronosz és Rheia negyedik gyermeke, a legidősebb fiú, Hesztia, Démétér, Héra, Poszeidón és Zeusz testvére, az Alvilág fejedelme. Megszületése után ugyanaz a sors jutott neki, mint többi testvérének, apja lenyelte attól való félelmében, hogy valamelyik gyermeke ledönti majd trónjáról. Csak Zeusz kerülte el ezt a sorsot, mivel anyja titokban szülte meg, és elrejtette Kréta szigetén. Mikor felnőtt, fellázadt apja ellen és elnyelt testvérei visszaadására kényszerítette őt. Mikor Kronosz gyomrából kiléptek, Zeusz mellé pártoltak és megdöntötték apjuk uralmát. Ezután a három fiútestvér Hádész, Poszeidón és Zeusz sorsot húztak, hogy a világ melyik részét ki fogja uralni. Zeuszé lett az ég, Poszeidóné a tenger, Hádészé pedig az Alvilág. Hádész birodalma a föld mélyén terült el, első övezete a vad, kietlen Aszphodélosz mezők voltak, amelyet a Könnyek mezejének is neveztek. Itt azok az elhunytak bolyongtak céltalanul, akik életükben se jók, se rosszak, vagy jók is, meg rosszak is voltak. A következő az előzővel határos övezet az Erebosz örök homálya, ahol Hádész lángszínű palotája állt. Itt lakott feleségével, Perszephónéval, Démétér leányával, akit ő rabolt el a felvilágból. A palotától balra egy fehér ciprusfa állt, közvetlen a feledést hozó Léthé vize mellet, ahová a beavatatlan halottak jártak inni...

Folytatás

I, J

Iakkhosz: Zeusz és Démétér fia, Perszephóné testvére, az ünnepi felvonulások és menetek istene.

Folytatás

K

Kabeiró: Próteusz és Pszamathé leánya, Eidothea testvére, Héphaisztosz kedvese, a Kabeiroszok anyja.

Folytatás

L

Ládón: Phorküsz és Kétó fia, a Graiák, a Gorgók, Thoósza és Ekhidna bátyja. Hatalmas erejű, örökké éber sárkánykígyó volt, aki emberi nyelven is tudott beszélni, ezért Héra felfogadta, hogy a Heszperiszekkel együtt ő őrizze a Gaiától nászajándékba kapott aranyalmafát. Ládón dicséretesen végezte feladatát, a kertet senki sem háborgatta, hisz mindenki tartott tőle. Utoljára Héraklész akarta megszerezni az aranyalmákat tizenegyedik feladataként. Mivel Ládón hűen védelmezte a fát, Héraklész lenyilazta, de Héra hálából hűségéért az égboltra emelte és csillagképpé változtatta.

Folytatás

M

Maia: Atlasz és Pléióné leánya, a Pleiászok egyike, Zeusz kedvese, Hermész anyja. Maiát Zeusz Árkádiában látogatta meg, a Külléné-hegyen, míg Héra mélyen aludt, s így mit sem sejtett az egészről. Szerelmükből Hermész született, akivel gyermekkori tolvajlásai miatt Maiának sok gondja akadt.

Folytatás

N

Naiászok: Folyamistenek leányai, a vizek nimfái. Szigorúan véve a belvizek istennői voltak, amelyek közé azonban jó pár Ókeánisz is tartozott. A Naiászokat három nagy csoportba lehet osztani a következőképpen: a Krenaiák a források, a Potameidák a folyók, patakok, a Limnakidák pedig az állóvizek, tavak nimfái voltak. Lakásaik patakokban, folyókban, tavakban, forrásokban, nedves barlangokban és hasadékokban voltak. Életüket akárcsak a többi nimfa énekkel, tánccal és mulatozással töltötték, de sokan társnői voltak Artemisznek, vagy alkották Apollón, Hermész és Dionüszosz kíséretét.

Folytatás

O, Ö

Oisztrosz: A heves ösztönt, dühöt és haragot megszemélyesítő alvilági démon, akit kígyókkal a hajában ábrázoltak.

Folytatás

P, Q

Palaimón: Athamasz orkhomenoszi király és felesége Inó fia, eredeti nevén Melikertész, tengeristen. Mikor a Dionüszosz nevelése miatt Athamasz házára haragvó Héra őrületet bocsátott a királyra, s az szarvasnak nézve megölte egyik fiát Learkhoszt, Melikertész anyjával együtt menekülni kezdett haragvó apja elől. Athamasz üldözni kezdte a szerencsétleneket, mire azok egy szirt tetejéről a tengerbe vetették magukat. A Dionüszosz neveléséért hálás Zeusz kérésére Poszeidón Inót Leukothea néven tengeristennővé, Melikertészt pedig Palaimón néven tengeristenné változtatta. Palaimón a tengeren utazókat, a hajósokat oltalmazó isten lett, aki delfinháton járta a tengert és segített a bajbajutottakon.

Folytatás

R

Rheia: Uranosz és Gaia leánya, Titanisz, a többi Titanisz, a Titánok, a Küklópszok és a Hekatonkheirek testvére, Kronosz felesége, Hesztia, Démétér, Héra, Hádész, Poszeidón és Zeusz anyja. Mihelyt Kronosz atyjától megszerezte a világ feletti uralmat, nővérét Rheiát vette feleségül. Rheiának azonban ez a házasság nem sok örömet hozott, mert ahogy gyermekeit megszülte, férje sorra lenyelte azokat, mert nem akarta, hogy valamelyik utódja letaszítsa trónjáról, megfossza királyi méltóságától. Öt gyermekét nyelte el így, három leányát, és két fiát. Ezek mint isteni lények tovább éltek kegyetlen apjuk belsejében, de ez nem nagyon vigasztalta a bánatos Rheiát. Mikor újabb gyermeket várt, Zeuszt, elhatározta, hogy ezt a gyermekét megmenti, és bosszút áll Kronoszon. Felkereste hát szüleit, hogy tanácsot kérjen tőlük terve végrehajtásához. Szülei tanácsára éjnek idején Árkádiába ment, ahol titokban megszülte fiát, megfürösztötte, megszoptatta és átadta anyjának, aki Kréta szigetére vitte, a Dikté-hegyre...

Folytatás

S, Sz

Szalmakisz: Naiász, aki egy káriai tóban lakott, Halikarnasszosz közelében. Ez a nimfa nem járt Artemisszel vadászni, nem kedvelte a vadászat örömét. Társnői gyakran megrótták ezért, de ő nem hallgatva rájuk csak naphosszat gyönyörű haját fésülte és csodálta magát a tó kristálytiszta vizében. Egyszer Szalmakisz tavához elvetődött Hermész és Aphrodité gyönyörű fia, Hermaphroditosz. A nimfa szerelemre gyúlt iránta, és megpróbálta elcsábítani a fiút, de az szemérmesen elutasította. Erre Szalmakisz cselt szőve úgy tett, mintha eltávozott volna, de csak a tavat környékező bokrokig ment, onnan figyelte titokban a fiút. Hermaphroditoszt csábította a kristályos csillogású víz, majd abban a hiszemben, hogy egymagában van ledobta ruháit és megmártózott a tóban. A rejtekéről leselkedő Szalmakiszt őrült lángolás kerítette hatalmába, mihelyt megpillantotta az ifjú meztelen testét, a tóba ugorva megragadta, s arra kérte az isteneket, hogy egyesítsék kettejük testét örökre. Kívánsága meghallgatásra talált, s a két test eggyé forrt...

Folytatás

T

Tartarosz: Khaosz fia, Erebosz, Nüx és Gaia testvére, az örök sötétségbe burkolózott, félelmetes, feneketlen mélységű alvilági szakadék istene. A szakadék körül magas rézfal futott körbe, kapuja is rézből, de kapufélfája márványból volt, a szakadék mélyéből szörnyű dohszag tört elő és iszonyú viharok söpörtek végig rajta. Olyan távolság választotta el a földtől, mint amilyen azt az égtől. A Tartaroszba vetés a legszörnyűbb büntetés volt, itt bűnhődtek a gonosz életűek , akik soha nem értek gyötrelmeik végére. Ide zárta be Uranosz és Kronosz is a Hekatonkheireket és a Küklópszokat, akiket Zeusz szabadított ki végleg, s ez volt a legyőzött Titánok börtöne is, és a Tartarosz őrei - előző foglyai - a Hekatonkheirek lettek. Tartarosznak fia is született, nővérétől Gaiától, ez volt Tüphón, a rettenetes szörny.

Folytatás

U, Ü

Uranosz: Gaia apa nélkül szült fia, Pontosz és a hegyek testvére, Gaia férje, az égbolt istene. Uranosz a tátongó Khaosz után magához ragadta az uralmat és magát nyilvánította a világ urának. Feleségül Gaiát választotta, akivel tizennyolc gyermeket nemzett, a Hekatonkheireket, a Küklópszokat, a Titánokat és a Titaniszokat. Azonban első hat fiát gyűlölte, és szörnyű külsejük miatt bilincsre verve a Tartaroszba börtönözte őket. Gaiát férje viselkedése nagyon bántotta és végső elkeseredésében a Titánokhoz fordult. Kérte őket álljanak bosszút apjukon. Kronosz vállalta anyja kérésének teljesítését, egy sarlót vett át tőle, majd mikor az beavatta tervébe elbújt és várt. Mikor éjszaka lett Uranosz szerelmesen közeledett feleségéhez, de ekkor Kronosz kitört rejtekéből, rárontott apjára, és könyörtelenül kiherélte. Uranosz sebéből vércseppek hullottak a földre és Gaia ezt magába fogadva megszülte az Erinnüszeket, a Meliászokat és a Gigászokat...

Folytatás

V, X, Y

Folytatás

Z, Zs

Zélosz: Pallasz és Sztüx fia, Bié, Kratosz és Niké testvére, a hatalom megszemélyesítője. Zélosz nagyapjával, szüleivel és testvéreivel Zeuszt segítette a titanomakhiában, s mikor a harc a lázadók győzelmével végződött, Zeusz jutalmul kísérőjévé és testőrévé avatta.

Folytatás

Görög mitológia

A tudás 365+1 napja

sorozatban

Február 15

Ajánlott irodalom

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Cox, George William: Görög regék, 1991.

Graves, Robert: Görög mítoszok I–II, 1970.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hamilton, Edith: Görög és római mitológia, 1992.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Homérosz: Íliász, 1981.

Homérosz: Odüsszeia, 1985.

Homéroszi himnuszok, 1981.

Kerényi Károly: Görög mitológia, 1977.

Mitológiai ABC, 1973.

Ovidius: Átváltozások, 1975.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Petz György: Kérdések és válaszok a görög mitológiáról, 1974.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Román József: Zeusz, 1966.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Tótfalusi István: Ki kicsoda az antik mítoszokban, 1993.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Görög regék, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy-műfordítások, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

Zamarovsky, Vojtech: Istenek és hősök a görög és római mondavilágban, 1970.

A KÖNYVEK   :: A MAGÁNKÖNYVTÁR  ::  A KÖZKÖNYVTÁR

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu