Párbeszéd a babával az anyaméhben - Változó Világ-webmagazin

VÁLTOZÓ VILÁG 14.

Megfogantam, tehát vagyok

VÁLTOZÓ VILÁG 64.

A császármetszés

A nők hormonális rendszere ciklikus. 28 naponta a méhnyálkahártya lelökődik, és menstruáció formájában távozik a szervezetből. A ciklus közepén, a 14. napon megérik egy petesejt, és elindul a petevezetéken keresztül a petefészektől a méhbe. Ekkor már készen áll a petesejt a megtermékenyülésre. A fogamzás ideje átlagosan ezen a napon, a peteérés (ovuláció) utáni 10-12. órára tehető, a fogamzás helye pedig a petevezeték (méhkürt vagy tuba). A petesejt még csak ekkor találkozik a hímivarsejttel, a terhességet azonban az utolsó menstruáció első napjától számítjuk, így mikor megfogan a baba, már két hetes (14 napos) terhes vagy. Az első hetek történéseiből nem sokat érezhetsz, pedig nagyon fontos dolgok mennek végbe odabenn.

A megtermékenyült petesejt (zigóta) még kb. 4 napig (a 18. napig) tartózkodik a petevezetékben, és ott passzív mozgással, a petevezeték csillámai segítségével lassan halad a méh felé. A méh ez idő alatt felkészül a pete befogadására, az azt bélelő nyálkahártya ún. terhességi nyálkahártyává (decidua) alakul át. Ezt a folyamatot a petefészek által termelt kétféle hormon irányítja, a sárgatest hormon (progeszteron) és a tüszőhormon (ösztrogén).

Amíg a nyálkahártya átalakul, a petevezetékben tartózkodó pete a megtermékenyülést követő 24. órára (16. napra) már át is esik az első osztódási fázison. A petesejthártyán belül két, egyenlő nagyságú sejt keletkezik. Az új formáció neve blasztomer. A második napra már négy petesejtből áll, két és fél nap elteltével nyolcból, a harmadik napra pedig már 32 sejtet számlál. A 32 sejtes állapotot szedercsírának (morula) nevezzük, mivel alakja egy egészséges szederhez hasonlít. Nagysága még megegyezik az eredeti petesejtével, mivel a sejtosztódások a petesejt sejthártyáján belül zajlottak le. Zárt korlátok között további sejtosztódás csak a középső sejtek elfolyósodásával lehetséges, így jön létre a negyedik (18.) napra a csírahólyag (blasztociszta).

A pete ebben az állapotban érkezik meg a méh üregébe, de még további két-három (20-21.) napig szabadon lebeg, nem ágyazódik be. A lebegés ideje alatt bekövetkezik az addig azonos jellegű sejtek differenciálódása, trofoblaszt- és embrioblasztsejtekké. A trofoblasztsejtek a csírahólyag felszínén körkörösen helyezkednek el, belőlük alakul ki később a magzat táplálására a méhlepény és chorion. Az embrioblasztsejtek embriócsomót (konglomerátumot) képezve helyezkednek el a csírahólyagban. Belőlük fejlődnek ki a csíralemezek, majd ezekből maga az embrió. A csírahólyag külső felszínét borító és ott szaporodó trofoblasztsejtek lelökik a petesejt hártyáját, és közvetlen érintkezésbe lépnek a méh nyálkahártyájával, amelyet szövetoldó tulajdonságuk következtében képesek feloldani. Az ekkora már 0,2-0,4 mm átmérőjű pete besüpped a deciduába.

A peteéréstől számított 11. (25.) naptól beszélünk embrióról. Ezt a kis embriót ezen túl a méhnyálkahártya véredényei táplálják. Amint a pete elfoglalta védett és tápláló környezetét, az embrioblasztsejtek rohamosan fejlődésnek indulnak, és a 28. nap végére henger alakú testté formálódnak: fej- és farokrész alakul ki, amelyet középen a nyél köt össze a lepénykezdeménnyel. Ez a nyél lesz a későbbi köldökzsinór. Még nincs emberi embrió formája, pl. a tengeri sün megtermékenyített és fejlődésnek indult petesejtje ebben a fejlődési szakaszban még nem különböztethető meg az emberétől. A baba azonban még mindig csak egy kis pötty, körülbelül fél milliméter. Most kezdődne az újabb menstruáció, de a termelődött hormonok leállítják a menstruációs ciklust. Ezekben a napokban már a terhességi teszt is pozitív eredményt mutathat, ám az is gyakori, hogy csak az egy-két héttel későbbi eredmény lesz pozitív. A beágyazódás hatalmas hormonális változással jár. Néhány kismama leküzdhetetlen álmosságot érez a következő hetekben. A természet ekkor inti az első STOP-ot a kismamának. Lassításra kényszerít. Bizony, a szervezetnek ekkor már nem a rohanó világgal, hanem a létrejött új, kicsi élettel kell törődnie. Néha az édesanya jóval előbb érzékeli a másállapotot, mint a hormonszintek, vagy biológiai változások mérésén alapuló módszerek. (Mellfeszülés, émelygés, hányinger, rosszullét stb.) Az első hetekben fölösleges kézi vagy ultrahangos vizsgálatot végezni.

A menstruációs ciklus tizennegyedik napja körül (28 napos ciklussal számolva) az egyik petefészekből kiszabadul egy érett petesejt és bekerül a petevezetékbe, ahol mindössze 24 órán keresztül él.

Az együttlét beteljesülésekor 20-40 millió hímivarsejt verseng ennek az egy petesejtnek az eléréséért és megtermékenyítéséért. Nagy részük még a méhnyakig sem jut el, mások útközben adják fel a harcot. A győztesként célba érő feloldja a petesejt külső falát és miután bejutott a belsejébe, farka leválik, feje pedig összeolvad a petesejttel.

A petesejt és hímivarsejt egyesülését követően a két sejtmag finom hártyája, mely a kromoszómakészletet tartalmazza, felszakad, a kromoszómák összekeverednek, végül egyesülnek. Létrejön az emberkezdemény.

A megtermékenyített petesejt, a zigóta osztódni kezd, miközben megindul a petevezetékben az anyaméh ürege felé. Az első időszakban naponta megy végbe egy-egy osztódás. Így lesz a zigótából 2–4–8–16, majd 32 sejt. Ez a szedercsíra állapot. A zigóta mérete ekkor egy tized milliméter, mert azonos sejtcsoportokat hozott létre, mely sejtcsoportot egy ideig még a sejtfal hártyája körülvesz, egyben tart. A sejtcsoport tehát burokban van.

A zigóta 3–4 nap alatt megérkezik a méh üregébe. 2–3 napon keresztül folyadékban úszkál azzal a hellyel szemben, ahová be fog ágyazódni.

64 sejtes állapotban a következő osztódásnál már két sejtcsoporttá válik szét. A nagyobbik, középpontban elhelyezkedő sejtcsoportból alakul ki az embriócsomó, vagyis a magzat. A szélekre sodródott kisebb sejtekből lesz a placenta. A hetedik nap táján a széleken elhelyezkedő sejtek tapadókorongot hoznak létre, és a méh falához tapadnak. Az embrió a méh nyálkahártyájába befészkeli magát. A körülötte lévő szövetek összezárulnak. A beágyazódás megtörtént.
A kis embert kettős burok védi (a chorion és az amnion), a burokban a magzatvíz van. A placenta közben alakul: létrejön a köldökzsinór előfutára, melyen a tápanyagcsere folyik.

A következő 72 órában a megtermékenyített petesejt négy, nyolc, tizenhat, harminckettő, majd 64 sejtre oszlik. Szederszemre hasonlító formája miatt szedercsírának nevezik a szakemberek. Osztódás közben a petevezetékben a méh felé halad, ahova a megtermékenyülés után kb. 5-7 nappal megérkezik.

A szedercsíra sejtjei két irányba fejlődnek. Az egyikből kialakul az embrió, a másikból a magzatburok, a méhlepény és a köldökzsinór.

Már ebben a korban eldől minden – génekkel kapcsolatos – tulajdonsága, jellemzője. Így már ekkor elválik az, hogy milyen lesz a testalkata, a haja színe, minősége, a szeme színe, milyen lesz a tartása, a körmei formája, kire hasonlít majd, és még sorolhatnánk. Természetesen a neme is eldől a fogamzás pillanatában, továbbá a kromoszómákkal kapcsolatos különféle hajlamok is.

A fül fejlődésének első jelei mikroszkóp segítségével már a megtermékenyítés utáni első héten láthatóak.

HirdetésX

1. hét	2. hét	3. hét	4. hét	5. hét	6. hét	7. hét	8. hét	9. hét	10. hét	11. hét
12. hét	13. hét	14. hét	15. hét	16. hét	17. hét	18. hét	19. hét	20. hét	21. hét	22. hét

TÖRTÉNELEM	JOG	ÉLETMÓD	FÖLDRAJZ	KULTÚRA
EGÉSZSÉG	GAZDASÁG	POLITIKA	MESTERSÉGEK	TUDOMÁNYOK

Az elme fogantatása

A magzat értelmi és érzelmi fejlődése

Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

A Változó Világ bölcsességei