1848, a Népek Tavasza | Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

Január

Január 12. – Forradalom tör ki Palermóban és Nápolyban. Ennek hatására II. Ferdinánd, a Kettős Királyság uralkodója alkotmányt ad népének

– James Andrew Broun Ramsay, Marquess of Dalhousie, India főkormányzója elfoglalja hivatalát (1856-ig). Hivatali ideje alatt számos indiai fejedelemség annektálására kerül sor, a helyi fejedelmek hatalmát korlátozzák.

Február

Február 2. – Az Egyesült Államok és Mexikó között Guadalupe Hidalgo városában megkötött szerződés lezárja az 1846 óta tartó mexikói háborút.

Február 8. – Mintaalkotmány Károly Albert, Szardínia királya képviseleti alkotmányt ad ki, amely fő vonásaiban az 1830.évi francia alkotmányt követi. Itália egy része tőle várja az egyesülési küzdelemnek a megindítását (1848. január-február).

Február 20. – Londonban megjelenik Karl Marx és Friedrich Engels Kommunista kiáltvány című röpirata.

Február 23. – Forradalom tört ki Párizsban. A párizsi nép demokratikus köztársaságot hoz létre.

Február 23. – Miután a francia miniszterelnök, Fracois Guizot a választójog kiterjesztését követelő bankett megtartását betiltotta, republikánus népgyűlésre került sor Párizsban, ahol a katonaság tüntetőket lő agyon. A föltámadó népharag tömegmozgalommá, majd forradalommá válik.

Február 24. – Lajos Fülöp francia király lemond a trónról.

Február 25. – A köztársaság kikiáltása a Bastille-téren. A Szent Szövetség, amely harminc éven át sikerrel fojtotta el a haladó mozgalmakat, összeomlik.

Február 27. – Kitör a forradalom a Badeni Nagyhercegségben.

Március

Március. 1. – A párizsi forradalom híre elérkezik Pozsonyba.

Március 3. – Kossuth a pozsonyi országgyűlésen összefoglalja a nemzet fő követeléseit. A februári forradalom hírére a Habsburg Birodalmon belül a magyar liberális reformellenzék reagál legelőször. Kossuth Lajos az országgyűlés alsótábláján indítványt terjeszt elő az uralkodóhoz intézendő feliratról, amely a polgári átalakulás és Magyarország valódi önkormányzata megteremtésének alapkövetelményeit foglalja magába. ,,A népnek politikai jogokban illő részesítésére... az időt elérkezettnek véljük" - jelentette ki, továbbá ,,alkotmányos életünk is valódi képviseleti rendszerré fejlődést igényel, szellemi igényeink a szabadság alapján ápolást követelnek, honvédelmi rendszerünk nemzeti jellemünknek s a honlakosok különböző osztályi érdekegységének alapján gyökeres átalakítást kiván."

Március 9. – A frankfurti szövetségi gyűlés a fekete-piros-arany színeket (,,német trikolór") szövetségi színekké nyilvánítja.

Március 13. – Győz a bécsi forradalom - Metternich elmenekül A bécsi forradalom kitörését követően Klemens von Metternich házi-, udvari és államkancellár lemond és Angliába menekül (1848. március-július).

Március 11. – Prágai forradalom.

– Pesten a fiatalok elkészítik a 12 pontot, és megkezdik a rákosi tömeggyűlés szervezését.

Március 13. – Bécsi forradalom. Ez alapjaiban rázkódtatta meg a birodalmat, hatására az uralkodó V. Ferdinánd menesztette az eddig mindenható, gyűlölt Metternich kancellárt, és megpróbálta engedményekkel lecsillapítani a népet.

– Petőfi megírja a Nemzeti dalt.

Március 14. – Este a bécsi forradalomról érkezett hír növelte a Pilvax fiatalságának elszántságát, hogy a "12 Pont" szövegét mihamarabb megismertesse a főváros lakosságával. Arról azonban ezen az estén még nem határoztak, hogy ezt miként valósítsák meg. Csak azt tudták, hogy nem szabad az időt vesztegetniük.

Március 15. – Pesti forradalom. Reggel Petőfi, Vasvári, Jókai és Bulyovszki Gyula megbeszélése alapján a "12 pont" eredeti, az országgyűléshez intézett bevezetését megváltoztatták. Helyette egy kiáltványt készítettek, amely fellépésüket indokolta meg a leendő hallgatóinak. A pontok szövegét változatlanul hagyták. Ezt a kiáltványt azután felolvasták a Pilvaxban összegyülekezett fiataloknak, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban írt költeményét a "Nemzeti Dalt", amelyet eredetileg a március 19-re tervezett reform-lakomára szánt. A Pilvax ifjúságának kis csoportja ezt követően az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz (a mérnökökhöz), innen a jogászokhoz vonult. Mindenütt elhangzott a kiáltvány és a pontok szövege, s Petőfi elszavalta költeményét. A jogászok csatlakozásával megnövekedett tömeg, amelyet az utca népe is követett (kb. kétezren), Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, amely a Hatvani utca (ma: Kossuth Lajos utca) és a Szép utca sarkán volt. Az ifjúság vezetői által kidolgozott terv ugyanis arra irányult, hogy cenzori engedély nélkül nyomtatják ki a "12 Pontot", ezzel fejezve ki elszántságukat, s egyben így valósítják meg szándékukat, hogy követelésüket megismertessék a közvéleménnyel.

– Az országgyűlés küldöttsége Bécsbe érkezik.

Március 16. – Pesten megkezdik a nemzetőrség szervezését -Bécsben az udvar elfogadja a  magyar országgyűlés legfőbb követeléseit.

Március 17. – Az uralkodó hozzájárul a magyar kormány megalakításához, István nádor kinevezi gróf Batthyány Lajost miniszterelnökké. Megalakul az első felelős magyar kormány.

Március 18. – Milánói forradalom.

– Berlini forradalom tör ki, barikádharcok kezdődnek.

– A pozsonyi országgyűlés megszavazza a jobbágyfelszabadítást Pesten  felfegyverzik az első 1500 nemzetőrt.

Március 19. – Reggel IV. Frigyes Vilmos felhívást intéz "Kedves berlini polgáraimhoz", amelyben ígéretet tesz valamennyi csapat kivonására a fővárosból, amennyiben a barikádharcok véget érnek.

Március 21. – A király arra kényszerül, hogy a barikádharcokban elesettek ("márciusi áldozatok") előtt tisztelegjen.

Március 22. – Velencei forradalom. Az itáliai osztrák uralom megingott. A kitört forradalmak felett a császár nem tudott úrrá lenni, s hogy a birodalmat megmentse, engedett a követeléseknek: hozzájárult, hogy megszűnjék a feudális önkényuralom.

Március 28. – A király megtagadja a független magyar kormányról és a jobbágyfelszabadításról szóló törvénycikk szentesítését.

Március 30. – Két napig tartó tömeggyűlések Pesten.

– A pozsonyi országgyűlés visszaveti a királyi leiratot.

Március. 31. – A király jóváhagyja a független magyar kormányról szóló törvényjavaslatot

Április

Április 7. – Az uralkodó aláírja a jobbágyfelszabadításról, a népképviseleti országgyűlésről és a független magyar kormányról szóló törvénycikkeket, a miniszteri kinevezést.

Április 10. – Hivatalba lép a Batthyány-kormány.

Április 11. – Az 1848-i törvénykönyv szentesítése és az utolsó rendi országgyűlés berekesztése. V. Ferdinánd aláírja az Áprilisi törvényeket.

Április 12. – Forradalom Badenben Friedrich Franz Karl Hecker és Gustav Struve kikiáltják Badenben a köztársaságot és fegyveres felkelésre szólító felhívást bocsátanak ki. Csapataik április 20-án megsemmisítő vereséget szenvednek. Hecker és Struve Svájcba menekülnek.

Április 23. – Republikánus többség A francia nemzetgyűlési választásokon a liberális republikánusok szerzik meg a többséget: 450-et a 900 képviselői mandátumból (1848. január-február ).

Április 14. – A kormány Pozsonyból Pestre érkezik.

Április 20. – Rendelet a nemzetőrség újjászervezéséről.

Május

Május 1. – A szlovák, román és szerb lakosságú területeken májustól kezdve egyre hevesebb harcok folynak a Batthány-kormány nemzetiségi politikájával részben joggal elégedetlen, de ugyanakkor Bécsből is manipulált nemzetiségi felkelőkkel.

Május 15. – Májusi tömegtüntetés Bécsben Az újabb bécsi tömegmozgalmak kikényszerítik az általános választójog és az új alkotmány ígéretét. János főherceg július 22-én, Bécsben megnyitja az osztrák alkotmányozó birodalmi gyűlést (1848. március-július).

Május 16. – Megjelenik báró Baldacci Manó ezredes, a haditanács elnökének – Batthyány Lajos által ellenjegyzett – kiáltványa, amely a fenyegető veszélyre hivatkozva bejelenti a toborzás megkezdését Magyarországon.

Május 17. – V. Ferdinánd udvarával Bécsből Innsbruckba menekül.

Május 18. – Parlament a Pál templomban A frankfurti nagytemplomban összeül a német egyesítés feladatát megoldani hivatott nemzetgyűlés (,,frankfurti parlament"). Németország számára a Frankfurtban történtek jelentik azt, amit nálunk március idusa.

Május 19. – Az amerikai-mexikói háború vége: Mexikó ratifikálja a Guadalupe Hidalgo-i szerződést.

Május 20. – Magyarországon kezdetét veszi a toborzás.

Május 30. – A kolozsvári országgyűlés kimondja Erdély unióját Magyarországgal.

Június

Június 13. – Pünkösdi felkelés Prágában Alfred Windisch-Graetz herceg osztrák tábornagy vérbe fojtja a cseh radikálisok prágai pünkösdi felkelését (1848.március-július).

Június 23. – A júniusi munkásfelkelés Miután a francia nemzetgyűlés június 21-én elrendelte a ráfizetéses nemzeti műhelyek feloszlatását, Párizs munkásai barikádokat emeltek. Kitör az ún. júniusi csata : a nemzetgyűlés által katonai diktátornak kinevezett hadügyminiszter, Eugéna Cavaignac a felkelést vérbe fojtja.

Július

Július 5. – Az első magyar népképviseleti országgyűlés megnyitása Pesten.

Július 11. – A képviselőház közfelkiáltással 200 000 újoncot és 42 millió forintot ajánl meg a kormánynak.

Július 25. – A Radetzky vezette osztrák császári sereg legyőzi a piemonti sereget Custozzánál.

– Olasz vereség Custozzánál A custozzai csatában a Joseph Wenzel Radetzky tábornagy vezette osztrákok legyőzik Károly Albert szárd-piemonti királyt.

Augusztus

Augusztus. 5. – Az első magyar (kétforintos) bankjegy kibocsátása.

Augusztus 6. – A császári csapatok elfoglalják Milánót.

Augusztus 12. – Az udvar visszaköltözik Bécsbe.

Augusztus 19. – A Herald című New York-i lap beszámol a kaliforniai arany felfedezéséről. A hírt az ún. kaliforniai aranyláz kitörése követi, kalandorok és aranyásók áramlanak Kaliforniába a világ minden részéből. 1849 végén Kalifornia 100 000-es lakossággal rendelkezik.

Augusztus 23. – Katonaállítási törvény Az országgyűlés úgy dönt, hogy a július 11-én megszavazott 200 000 újonc többségéből önálló honvédzász-lóaljakat alakítanak.

Szeptember

Szeptember 1. – Az 1845 óta tartó katasztrofális éhínség több mint egymillió emberéletet követel Írországban.

Szeptember 10. – Lemond a Batthyány-kormány.

Szeptember 11. – Jellasics horvát bán elindítja hadjáratát Magyarország ellen.

Szeptember 13. – Az európai befolyással szemben álló Mohamed Mirza sah halála után Naszred-Din lesz Perzsia uralkodója. Elődjével ellentétben arra törekszik, hogy koncessziókat adjon el a nagyhatalmaknak a perzsa ásványkincsek kitermelésére.

Szeptember 16. – Az Országos Honvédelmi Bizottmány megalakulása.

Szeptember 23. – István nádor Bécsbe távozik, és lemond.

Szeptember 24. – Kossuth Lajos alföldi toborzó körútja (tart X. 5.ig).

Szeptember 25. – V. Ferdinánd megtagadja hozzájárulását a második Batthyány-kormány kinevezéséhez.

Szeptember 29. – A pákozdi győzelem. A bécsi udvar titkos biztatására Jellasics horvát bán megtámadja Magyarországot, de csapatait Pákozdnál a honvédsereg megállítja. Bécs felé menekül, s a császárváros forradalmárai kérik a magyar haderő segítségét. (1848. X. 6.).

Október

Október 2. – Batthyány véglegesen lemond a miniszterelnökségről.

Október 6. – Októberi forradalom Bécsben Bécsben kitör a forradalom, Theodor Baillet de Latour gróf hadügyminisztert megölik, továbbá megakadályozzák, hogy a Magyarországról menekülő Josip Jellasics császári altábornagy, horvát bán seregei bevonuljanak a városba. A megkésetten segítségükre sietett magyar hadsereget Windisch-Graetz herceg csapatai megverik Schwechátnál ( X. 30.), majd a tábornagy elfoglalja Bécset, rögtönbíráskodást vezet be és a vezető forradalmárokat kivégezteti.

Október 7. – Roth szerb hadteste Ozoránál leteszi a fegyvert.

Október 8. – A képviselőház az Országos Honvédelmi Bizottmányt az ország teljhatalmú kormányának nyilvánítja.

Október 16. – Az uralkodó Windisch-Grätz herceget a császári sereg főparancsnokává nevezi ki.

Október 19. – Román felkelők lemészárolják Kisenyed 140 magyar lakosát.

Október 23. – Román felkelők 200 magyart mészárolnak le Boroskrakkón és környékén.

Október 28. – Román felkelők lemészárolják Borosbenedek 400 magyar lakosát, másnap Magyarigenen újabb 200 magyart gyilkolnak meg.

Október 30. – A schwechati csatában a Móga János vezette magyar hadsereg vereséget szenved Windisch-Grätz császári hadseregétől

Október 31. – A bécsi felkelés leverése

November

November 1. – Kossuth Görgey Artúr tábornokot nevezi ki a honvéd haderő főhadparancsnokává, a schwechati csatavesztés nyomán lemondott Móga János helyére.

November 2. – Konzervatív fordulat áll be Németországban.

November 9. – Robert Blum (szül. 1807. XI. 10., Köln) német liberális politikust, a frankfurti előparlament alelnökét, a frankfurti nemzetgyűlés alkotmánybizottságának tagját, a parlamentben a radikál-liberális irányzat vezetőjét a Bécs melletti Brigittenauban rögtönbíráskodási ítélet alapján agyonlövik.

November 15. – Forradalom Rómában

– Vukovárnál Batthyány Kázmér serege győz a szerbek ellen.

November 16. – Sepsiszentgyörgyön, a Háromszék Honvédelmi Bizottmánya ülésén Gábor Áron elmondja híres szavait: „Lészen ágyú”.

November 29. – Bem József lesz az erdélyi honvédcsapatok parancsnoka.

December

December 2. – I. Ferdinánd lemondása A korábban a morvaországi Olmützbe menekült császári udvarban a magyarországi ,,rendcsinálás" előjátékaként lemondatják Ferdinánd császárt és királyt. A lemondatáshoz az is hozzájárult, hogy a jóakaratú, szelíd uralkodót környezete túlságosan gyenge kezűnek, sőt, elméjűnek tartotta forradalmi viszonyok között. Mivel Károly Ferenc lemond a trónutódlásról az új császár a tavaszi forradalmi hullám idején visszahúzódó unokaöccse, I. Ferenc József lesz.

December 5. – IV. Frigyes Vilmos feloszlatja a porosz nemzetgyűlést, és oktrojált alkotmányt bocsát ki.

December 6. – Franz Schlik altábornagy egy 8000 fős hadtest élén Galíciából – a Duklai-hágón keresztül – betör Felső-Magyarországra.

December 7. – A magyar országgyűlés Ferenc Józsefet trónbitorlónak nyilvánítja.

December 8. – Bem József tábornokot nevezik ki az Erdélyben állomásozó magyar haderő főparancsnokává.

December 11. – A budaméri ütközetben, a Pulszky Sándor ezredes vezette magyar erők vereséget szenvednek a Franz Schlik altábornagy parancsnoksága alatt álló osztrák hadtesttől.

December 13. – Megindul az osztrák támadás Magyarország ellen. A király már október 4-én feloszlatta a magyar országgyűlést, de a rendelkezés az áprilisi törvények értelmében érvénytelen. A prágai ( IV. 13-16.), itáliai ( VII. 25.) és bécsi ( X. 6.) győzelmek révén megerősödő bécsi udvar Windisch-Graetz tábornagy támadásától várja a magyar lázadás leverését. A honvédsereg visszavonul.

December 15. – Szikh lázadás Pandzsáb az önállóságukra máig büszke, harcos természetű szikhek általános felkelést indítanak az angolok ellen. A felkelés az úgynevezett második szikh háborúhoz vezet az 1849-és év folyamán.

December 16. – Az osztrák fősereg átlépi a magyar határt.

December 25. – A magyar haderő visszafoglalja a román felkelők által ellenőrzött Kolozsvárt.

December 30. – Mór mellett Perczel Mór hadteste vereséget szenved Josip Jelačić hadtestétől.

December 31. – A parlament és a kormány átköltözik Debrecenbe.