1848, a Népek Tavasza | Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

1848, a népek tavasza

Januárban forradalom tört ki Palermóban, Nápolyban.

Február 23-án forradalom tört ki Párizsban. A párizsi nép demokratikus köztársaságot hozott létre. A Szent Szövetség, amely harminc éven át sikerrel fojtotta el a haladó mozgalmakat, összeomlott.

Prágai forradalom március 11-én

Bécsi forradalom* március 13-án -  Ez alapjaiban rázkódtatta meg a birodalmat, hatására az uralkodó V. Ferdinánd menesztette az eddig mindenható, gyűlölt Metternich kancellárt, és megpróbálta engedményekkel lecsillapítani a népet.

Pesti forradalom március 15-én

Milánói forradalom március 18-án

Berlini forradalom március 18-án

Velencei forradalom március 22-én - Az itáliai osztrák uralom megingott. A kitört forradalmak felett a császár nem tudott úrrá lenni, s hogy a birodalmat megmentse, engedett a követeléseknek: hozzájárult, hogy megszűnjék a feudális önkényuralom.

III. 1.   A párizsi forradalom híre elérkezik Pozsonyba.

III. 3.   Kossuth a pozsonyi országgyűlésen összefoglalja a nemzet fő követeléseit.

III. 11. Pesten a fiatalok elkészítik a 12 pontot, és megkezdik a rákosi tömeggyűlés szervezését.

III. 13. Petőfi megírja a Nemzeti dalt - Bécsben forradalom tör ki.

Március 14-én este a bécsi forradalomról érkezett hír növelte a Pilvax fiatalságának elszántságát, hogy a "12 Pont" szövegét mihamarabb megismertesse a főváros lakosságával. Arról azonban ezen az estén még nem határoztak, hogy ezt miként valósítsák meg. Csak azt tudták, hogy nem szabad az időt vesztegetniük.

Március 15-én reggel azután Petőfi, Vasvári, Jókai és Bulyovszki Gyula megbeszélése alapján a "12 pont" eredeti, az országgyűléshez intézett bevezetését megváltoztatták. Helyette egy kiáltványt készítettek, amely fellépésüket indokolta meg a leendő hallgatóinak. A pontok szövegét változatlanul hagyták. Ezt a kiáltványt azután felolvasták a Pilvaxban összegyülekezett fiataloknak, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban írt költeményét a "Nemzeti Dalt", amelyet eredetileg a március 19-re tervezett reform-lakomára szánt. A Pilvax ifjúságának kis csoportja ezt követően az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz (a mérnökökhöz), innen a jogászokhoz vonult. Mindenütt elhangzott a kiáltvány és a pontok szövege, s Petőfi elszavalta költeményét. A jogászok csatlakozásával megnövekedett tömeg, amelyet az utca népe is követett (kb. kétezren), Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, amely a Hatvani utca (ma: Kossuth Lajos utca) és a Szép utca sarkán volt. Az ifjúság vezetői által kidolgozott terv ugyanis arra irányúlt, hogy cenzori engedély nélkül nyomtatják ki a "12 Pontot", ezzel fejezve ki elszántságukat, s egyben így valósítják meg szándékukat, hogy követelésüket megismertessék a közvéleménnyel.

III. 15. Az országgyűlés küldöttsége Bécsbe érkezik.

III. 16. Pesten megkezdik a nemzetőrség szervezését -Bécsben az udvar elfogadja a  magyar országgyűlés legfőbb követeléseit.

III. 17. Az uralkodó hozzájárul a magyar kormány megalakításához, István nádor kinevezi gróf Batthyány Lajost miniszterelnökké.

III. 18. A pozsonyi országgyűlés megszavazza a jobbágyfelszabadítást Pesten  felfegyverzik az első 1500 nemzetőrt.

III. 28. A király megtagadja a független magyar kormányról és a jobbágyfelszabadításról szóló törvénycikk szentesítését.

III. 30-31. Tömeggyűlések Pesten - A pozsonyi országgyűlés visszaveti a királyi leiratot -A király jóváhagyja a független magyar kormányról szóló törvényjavaslatot

IV. 7. Az uralkodó aláírja a jobbágyfelszabadításról, a népképviseleti országgyűlésről és a független magyar kormányról szóló törvénycikkeket, a miniszteri kinevezést.

IV. 10. Hivatalba lép a Batthyány-kormány.

IV. 11. Az 1848-i törvénykönyv szentesítése és az utolsó rendi országgyűlés berekesztése.

IV. 14. A kormány Pozsonyból Pestre érkezik.

IV. 20. Rendelet a nemzetőrség újjászervezéséről.

V. 17. V. Ferdinánd udvarával Bécsből Innsbruckba menekül.

V. 30. A kolozsvári országgyűlés kimondja Erdély unióját Magyarországgal.

VII. 5. Az első magyar népképviseleti országgyűlés megnyitása Pesten.

VII. 11. A képviselőház közfelkiáltással 200000 újoncot és 42 millió forintot ajánl meg a kormánynak.

VII. 25. A Radetzky vezette osztrák császári sereg legyőzi a piemonti sereget Custozzánál.

VIII. 5. Az első magyar (kétforintos) bankjegy kibocsátása.

VIII. 6. A császári csapatok elfoglalják Milánót.

VIII. 12. Az udvar visszaköltözik Bécsbe.

IX. 10. Lemond a Batthyány-kormány.

IX. 11. Jellasics horvát bán elindítja hadjáratát Magyarország ellen.

IX. 16. Az Országos Honvédelmi Bizottmány megalakulása.

IX. 23. István nádor Bécsbe távozik, és lemond.

IX. 24. Kosuth Lajos alföldi toborzó körútja (tart X. 5.ig).

IX. 25. V. Ferdinánd megtagadja hozzájárulását a második Batthyány-kormány kinevezéséhez.

IX. 29. A pákozdi győzelem.

X. 2. Batthyány véglegesen lemond a miniszterelnökségről.

X. 6. Felkelés Bécsben, az uralkodó Olmützbe menekül.

X. 7. Roth szerb hadteste Ozoránál leteszi a fegyvert.

X. 8. A képviselőház az Országos Honvédelmi Bizottmányt az ország teljhatalmú kormányának nyilvánítja.

X. 16. Az uralkodó Windisch-Grätz herceget a császári sereg főparancsnokává nevezi ki.

X. 30. Magyar vereség Schwechatnál

X. 31. A bécsi felkelés leverése

XI. 15. Forradalom Rómában

XI. 29. Bem József lesz az erdélyi honvédcsapatok parancsnoka.

XII. 2. V. Ferdinánd lemondása; Károly Ferenc lemond a trónutódlásról; Ferenc József trónra lépése

XII. 7. A magyar országgyűlés Ferenc Józsefet trónbitorlónak nyilvánítja.

XII. 16. Az osztrák fősereg átlépi a magyar határt.

Európa

Nápoly-Szicília, 1848. I. 29. Forradalmat követő alkotmány A Szicíliában és Nápolyban kirobbanó tömegmozgalmak hatására II. Ferdinánd, a Kettős Királyság uralkodója alkotmányt ad népének (1848. január-február ; 1848. VII. 25.).

Szardínia, 1848. II. 8. Mintaalkotmány Károly Albert, Szardínia királya képviseleti alkotmányt ad ki, amely fő vonásaiban az 1830.évi francia alkotmányt követi. Itália egy része tőle várja az egyesülési küzdelemnek a megindítását (1848. január-február).

Franciaország, 1848. II. 23. A februári forradalom Miután a francia miniszterelnök, Fracois Guizot a választójog kiterjesztését követelő bankett megtartását betiltotta, republikánus népgyűlésre került sor Párizsban, ahol a katonaság tüntetőket lőtt agyon. A föltámadó népharag tömegmozgalommá, majd a februári forradalomra szélesedett.

Párizs, 1848. II. 25. A köztársaság kikiáltása a Bastille-téren

Pozsony, 1848. III. 3. Kossuth felirati javaslatai A februári forradalom hírére a Habsburg Birodalmon belül a magyar liberális reformellenzék reagál legelőször. Kossuth Lajos az országgyűlés alsótábláján indítványt terjeszt elő az uralkodóhoz intézendő feliratról, amely a polgári átalakulás és Magyarország valódi önkormányzata megteremtésének alapkövetelményeit foglalja magába. ,,A népnek politikai jogokban illő részesítésére... az időt elérkezettnek véljük" - jelentette ki, továbbá ,,alkotmányos életünk is valódi képviseleti rendszerré fejlődést igényel, szellemi igényeink a szabadság alapján ápolást követelnek, honvédelmi rendszerünk nemzeti jellemünknek s a honlakosok különböző osztályi érdekegységének alapján gyökeres átalakítást kiván." De a reformtörvények megvalósulásának egyetlen igazi biztosítéka, ha ,,végrehajtásukkal minden idegen beavatkozástól független nemzeti kormány lesz megbízva, mely a többség alkotmányos elvének legyen felelős!" A birodalomhoz fűzödő kapcsolatról korábbi kijelentését idézi, miszerint ,,köztünk és a császári birodalom szövetséges népei közt fennforgó érdek találkozást önnállásunk, szabadságunk s jólétünk kára nélkül csak a közös alkotmányosság érzelemrokonító erélye alapján lehet kiegyenlíteni,... és ..... jóslatot mondék , hogy az leszen a Habsburg- ház második alapítója, ki a birodalom kormány rendszerét alkotmányos iránya reformálandja, s felséges háza trónusát hű népeinek szabadságára fektetendi le rendíthetetlenül ". Kossuth egész beszéde rendkívüli hatást vált ki a császárváros forrongó egyetemi ifjúsága, az elégedetlen bécsi munkások és polgárok körében. Komoly szerepe volt a — III. 13-i forradalom kirobbanásában.

Német szövetség, 1848. III. 9. Fekete-piros-arany A frankfurti szövetségi gyűlés a fekete-piros-arany színeket (,,német trikolór") szövetségi színekké nyilvánítja.

Ausztria, 1848. III. 13. Győz a bécsi forradalom - Metternich elmenekül A bécsi forradalom kitörését követően Klemens von Metternich házi-, udvari és államkancellár lemond és Angliába menekül (1848. március-július).

Magyarország, 1848. III. 15. A magyar forradalom A bécsi forradalom hírére azonnal küldöttség indul a pozsonyi országgyűlésről a magyar követelésekkel Bécsbe, Pesten pedig kitör a forradalom. Március 17-én az ellenzéki gróf Batthyány Lajost - az uralkodó V. Ferdinánd hozzájárulásával - István főherceg nádor kinevezi az első, a parlamentnek felelős kormány miniszterelnökének (1848. március- július).

Híres Komárom fővezére Joseph Turin, alias Klapka György  Immár tizenöt évtizede annak, hogy 1848. március 15-e nem csupán egyetlen tavaszi napnak, hanem másfél esztendő csodálatos szabadságküzdelmeinek közös jelképe. Kevesebbet beszélünk azonban a "márciusi láng"-nak a szabadságharc utáni másfél évtizedben történt újjáélesztési kísérleteiről. Ez alkalommal a "nagy idők" egyik legnevesebb katonájára emlékezünk, tevékenységének a szélesebb közönség előtt alig ismert oldalát állítva a középpontba. Hogyan politizált Komárom hőse, Klapka György honvéd tábornok az emigrációban?  1859. március 15-én a konstantinápolyi hatóságok a Genovából érkezett hajó utasainak útleveleit ellenőrizték. Nem keltett különösebb feltűnést Joseph Turin chambéry kereskedő okmánya. Ha netán akadt titkos ügynök a vámhivatalban, vajon eltűnődött-e az utas nevének és illetőségének furcsa összhangján? Chambéry ugyanis a szárd-piemonti királyság uralkodó dinasztiájának, a (mindinkább olaszosan írandó) Savoia-családnak a hercegi székvárosa volt, a (mindinkább franciásan nyilvántartott) Savoi tartomány központja, míg a személynév németes változatban utalt az említett dinasztia országainak királyi központjára, Torinóra. Ha volt ott külföldi ügynök -- az osztrák és az orosz kormány nem sajnálta ilyesmire a pénzt a török fovárosban --, és igyekezett a keleti tülekedésben láthatóan otthonosan mozgó idegen nyomába szegődni, a szűk, kacskaringós sikátorokon át csupán egy európaiak által látogatott szerájig követhette a titokzatos idegent. Pár óra múlva valóban azonban a név sugallta helyszínen, a szárd-piemonti királyság követi rezidenciájának kapuján kopogtatott a kereskedő létére igencsak katonás mozgású férfi.

A morva eredetü, megnemesített temesvári polgárcsaládból származó Klapka György még nem töltötte be harmincadik életévét, amikor a nép ajkán már elhíresült katonai dicsősége. Érthető, hogy a keserü leveretés után a magyar politikai emigráció élén szerette volna folytatni szabadságharcos küldetését. A Banque Générale de Suisse munkatársaként szilárd polgári egzisztenciával és egyben kellő mozgásképességgel rendelkező tábornok először 1853-ban, az Oroszország és Törökország között kirobbant krími háború hírére utazott Konstantinápolyba, hogy felajánlja szolgálatait a török kormánynak. Lépése teljes összhangban állt azzal az általános feltételezéssel, hogy Ausztria -- az 1849-es segítség fejében -- a cári Oroszország mellett lép hadba, és így nagyhatalmi érdekké válik, hogy a magyar emigráció újra forradalmasítva Magyarországot lekösse az osztrák katonai erőt. Ezt a veszélyt a bécsi diplomácia is felismerte, így közvetve a magyar emigráció keleti mozgósítása is hozzájárult ahhoz, hogy Ausztria végül cserbenhagyta Oroszországot. I. Miklós cár csalódottságában állítólag az egyik lakájának adta az asztalán álló Ferenc József szobrot... A ha csak formálisan is, de szövetségessé váló osztrákok kímélése miatt nem lehetett Klapka tábornok sem a dunai török front, sem a kaukázusi seregek főparancsnoka.

Poroszország, 1848. III. 18/19. Barikádharcok Berlinben Berlinben barikádharcok törnek ki. Március 19-én reggel IV. Frigyes Vilmos felhívást intéz "Kedves berlini polgáraimhoz", amelyben igéretet tesz valamennyi csapat kivonására a fővárosból, amennyiben a barikádharcok véget érnek. Március 21-én a király arra kényszerül, hogy a barikádharcokban elesettek ("márciusi áldozatok") előtt tisztelegjen.

Baden, 1848. IV. 12. Forradalom Badenben Friedrich Franz Karl Hecker és Gustav Struve kikiáltják Badenben a köztársaságot és fegyveres felkelésre szólító felhívást bocsátanak ki. Csapataik április 20-án megsemmisítő vereséget szenvednek. Hecker és Struve Svájcba menekülnek.

Franciaország, 1848. IV. 23. Republikánus többség A francia nemzetgyűlési választásokon a liberális republikánusok szerzik meg a többséget: 450-et a 900 képviselői mandátumból (1848. január-február ).

Ausztria, 1848. V. 15. Májusi tömegtüntetés Bécsben Az újabb bécsi tömegmozgalmak kikényszerítik az általános választójog és az új alkotmány igéretét. János főherceg július 22-én, Bécsben megnyitja az osztrák alkotmányozó birodalmi gyűlést (1848. március-július).

Német Szövetség, 1848. V. 18. Parlament a Pál templomban A frankfurti nagytemplomban összeül a német egyesítés feladatát megoldani hivatott nemzetgyűlés (,,frankfurti parlament"). Németország számára a Frankfurtban történtek jelentik azt, amit nálunk március idusa.

Csehország, 1848. VI. 13-16. Pünkösdi felkelés Prágában Alfred Windisch-Graetz herceg osztrák tábornagy vérbe fojtja a cseh radikálisok prágai pünkösdi felkelését (1848.március-július).

Franciaország, 1848. VI. 24-26. A júniusi munkásfelkelés Miután a francia nemzetgyűlés június 21-én elrendelte a ráfizetéses nemzeti műhelyek feloszlatását, Párizs munkásai barikádokat emeltek. Kitör az ún. júniusi csata : a nemzetgyűlés által katonai diktátornak kinevezett hadügyminiszter, Eugéna Cavaignac a felkelést vérbe fojtja.

Itália, 1848. VII. 25. Olasz vereség Custozzánál A custozzai csatában a Joseph Wenzel Radetzky tábornagy vezette osztrákok legyőzik Károly Albert szárd-piemonti királyt.

Magyarország, 1848. VIII. 23. Katonaállítási törvény A július 5-én összeülő első népképviseleti országgyűlés úgy dönt, hogy a július 11 -én megszavazott 200000 újonc többségéből önálló honvédzászlóaljakat alakítanak. A szlovák, román és szerb lakosságú területeken májustól kezdve egyre hevesebb harcok folynak a Batthány-kormány nemzetiségi politikájával részben joggal elégedetlen, de ugyanakkor Bécsből is manipulált - nemzetiségi felkelőkkel.

Magyarország, 1848. IX. 29. A pákozdi csata A bécsi udvar titkos biztatására Jellasics horvát bán megtámadja Magyarországot, de csapatait Pákozdnál a honvédsereg megállítja. Bécs felé menekül, s a császárváros forradalmárai kérik a magyar haderő segítségét. (1848. X. 6.).

Ausztria, 1848. X. 6. Októberi forradalom Bécsben Bécsben kitör a forradalom, Theodor Baillet de Latour gróf hadügyminisztert megölik, továbbá megakadályozzák, hogy a Magyarországról menekülő Josip Jellasics császári altábornagy, horvát bán seregei bevonuljanak a városba. A megkésetten segítségükre sietett magyar hadsereget Windisch-Graetz herceg csapatai megverik Schwechátnál ( X. 30.), majd a tábornagy elfoglalja Bécset, rögtönbíráskodást vezet be és a vezető forradalmárokat kivégezteti.

A császárváros eleste A Jellasicsot üldöző magyar seregek közeledésének hírére Bécsben ismét fellángolt a forradalom. A határ melletti Pandorfban táborba szállt magyar sereg felajánlotta a katonai segítségét, azonban hiába várt négy héten át a birodalmi gyűlés válaszára. Az Olmützbe menekült császár Windischgrätz herceget bízta meg a felkelés elfojtásával, aki a meddő várakozás alatt mintegy 70.000 főnyi sereggel gyűrűbe fogta a császárvárost, és egyesülve Jellasics seregével elvágta a magyar seregek útját is. Időközben a Honvédelmi Bizottmány Kossuthot katonai erősítéssel a magyar táborba küldte. Windischgrätz előbb a magyar sereg vezérét Móga tábornokot próbálta átállásra bírni, majd a Kossuth által írt válasz láttán csak annyit tudott mondani: “Lázadókkal nem tárgyalok!" Október 28-án a magyar sereg megkezdte előrenyomulását a császári állások felé, és a Schwechat melletti dombokon szállt táborba. Október 30-án hideg, borongós őszi reggelen kezdődött az igazi viadal, mégpedig Guyon Richárd őrnagy által vezetett nemzetőrök és székely határőrök szuronyrohamával. 9 órakor már magyar zászló lengett a templom tornyán. Görgei dandára szétszórta a Schwechatnál tanyázó gránátosokat. A csata sorsa délután fordult meg, amikor a komáromi népfölkelők az ágyútüzet nem állván futásnak eredtek. A jobbszárny zavarodottsága láttán Móga általános visszavonulást rendelt el, s mire beesteledett a szinte sértetlen seregünk ismét magyar földön állt. A schwechati csata elveszett, és a túlerő diadalmaskodott a másik fronton: a fallal körülvett belváros eltorlaszolt városkapuja nem bírván az ágyúzást szétesett, s alkonyatkor a büszke császárváros véresen letiporva Windischgrätz lábainál hevert.

Az 1848-as forradalom győzelme után a magyar országgyűlés törvényben állította vissza "ősi jogaiba" az ország címerét és a nemzeti színeket. Ezek később -- rendszerint a megye címerével kombinálva -- viharos gyorsasággal jelentek meg a már márciustól szerveződő nemzetőrségek zászlóin. A megyénként alakuló nemzetőrség lobogóit a kiállító terület közössége adományozta és készíttette. A sokféle zászló egységesítésére külön rendeletet hoztak, ám nem sok sikerrel.

Az 1848/49-es szabadságharc igazi fegyveres ereje nem a nemzetőrség, hanem a szaktudást és a lelkesedést egyesítő honvédség lett, amelynek két legelső zászlóalját a fővárosban toborozták. A hatalmas parádéval megtartott zászlószentelési ünnepséget 1848. június 24-én tartották Pesten, az Újpiac téren (a mai Erzsébet téren). A zászló, amelyről a korabeli sajtó lelkendezve azt írta, hogy "végre megszületett az első par excellence magyar zászló", a honvédség lobogóinak etalonja lett. Eredetéről -- mivel azt nem szabályozta rendelet, legalábbis eddig nem találtak ilyesmit a kutatók -- keveset tudunk. Valószínüleg Óbudán készült. A hagyomány Knopp Józsefet tartja a "madonnás" etalon zászlók festőjének. A fiatal, óbudai művész Münchenben és Bécsben tanult, s a forradalom hírére tért vissza a fővárosba. Valószínüleg Lázár György, az ezred parancsnoka bízta meg a zászlóterv elkészítésével. A zászlókat hagyományos magyar formára készítették, de eredetük a birodalmi zászlókra vezethető vissza. A Honvédelmi Minisztérium ezeket tekintette "szabályszerűen elkészített" daraboknak, s minden honvédalakulatnak adott belőle egyet. Sok alakulat, például a 3., a 4. vagy az 5. honvéd zászlóalj azonban ragaszkodott "nem szabályszerű" zászlajához, ezért néhány alakulatnak két lobogója is volt.

Ausztria, 1848. XI. 9. Robert Blum kivégzése Robert Blum (szül. 1807. XI. 10., Köln) német liberális politikust, a frankfurti előparlament alelnökét, a frankfurti nemzetgyűlés alkotmánybizottságának tagját, a parlamentben a radikál-liberális irányzat vezetőjét a Bécs melletti Brigittenauban rögtönbíráskodás ítéletével agyonlövik.

Poroszország, 1848. XI. 2. Konzervatív fordulat IV. Frigyes Vilmos december 5-én feloszlatja a porosz nemzetgyűlést, és oktrojált alkotmányt bocsát ki.

Ausztria, 1848. XII. 2. I. Ferdinánd lemondása A korábban a morvaországi Olmützbe menekült császári udvarban a magyarországi ,,rendcsinálás" előjátékaként lemondatják Ferdinánd császárt és királyt. A lemondatáshoz az is hozzájárult, hogy a jóakaratú, szelid uralkodót környezete túlságosan gyenge kezűnek, sőt, elméjűnek tartotta forradalmi viszonyok között. Útódja a tavaszi forradalmi hullám idején visszahúzodó unokaöccse, I. Ferenc József lesz.

Magyarország, 1848. XII. 13. Megindul az osztrák támadás Magyarország ellen. A király már október 4-én feloszlatta a magyar országgyűlést, de a rendelkezés az áprilisi törvények értelmében érvénytelen. A prágai ( IV. 13-16.), itáliai ( VII. 25.) és bécsi ( X. 6.) győzelmek révén megerősödő bécsi udvar Windisch-Graetz tábornagy támadásától várja a magyar lázadás leverését. A honvédsereg visszavonul, a parlament és a kormány - a december 31-i döntés alapján - átköltözik Debrecenbe.

Írország, 1848. Éhínség Az 1845 óta tartó katasztrofális éhínség több mint egymillió emberéletet követel Írországban.

Ázsia

India, 1848.január Dalhousie lesz a főkormányzó James Andrew Broun Ramsay, Marquess of Dalhousie, India főkormányzója elfoglalja hivatalát (1856-ig). Hivatali ideje alatt számos indiai fejedelemség annektálására kerül sor, a helyi fejedelmek hatalmát korlátozzák.

Perzsia, 1848.IX.13. Európai befolyás Az európai befolyással szemben álló Mohamed Mirza sah halála után Naszred-Din lesz Perzsia uralkodója. Elődjével ellentétben arra törekszik, hogy koncessziókat adjon el a nagyhatalmaknak a perzsa ásványkincsek kitermelésére.

India, 1848. december Szikh lázadás Pandzsáb az önállóságukra máig büszke, harcos természetű szikhek általános felkelést indítanak az angolok ellen. A felkelés az úgynevezett második szikh háborúhoz vezet az 1849-és év folyamán.

Amerika

Mexikó, USA, 1848. II. 2. A Guadalupe Hidalgó-i béke A Guadalupe Hidalgó-i béke lezárja az 1846 óta tartó mexikói-amerikai háborút.

USA, 1848. VIII. 19. Kaliforniai aranyláz A ,,Herald" című New York-i lap beszámol a kaliforniai arany felfedezéséről. A hírt az ún. ,, kaliforniai aranyláz " kitörése követi, kalandorok és aranyásók áramlanak Kaliforniába a világ minden részéből. 1849 végén Kalifornia 100000-es lakossággal rendelkezik.